Krónika

Az országban elsők között kezdte meg működését Zalaegerszegen az elmúlt év végén az Észak-zalai Térségi Integrált Szakképző Központ Kht. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által kiírt, a szakképzés korszerűsítését és fejlesztését szolgáló pályázatra Zalaegerszeg, Keszthely és Zala Megye Önkormányzata közösen pályázott, és nyert támogatást Térségi Integrált Szakképző Központ, vagy ismertebb nevén TISZK létrehozására, illetve annak infrastrukturális fejlesztésére. Az Észak-zalai TISZK a Kinizsi-iskola volt kollégiumi épületében kapott helyet.

– Bár az önkormányzati konzorcium mindkét pályázatát befogadta a minisztérium, a tervezettnél kevesebb támogatást kaptunk, melynek megfelelően át kellett dolgoznunk pályázatainkat. Ez a munka 2005 februárjától decemberig tartott. Időközben megalapítottuk a közhasznú társaságot, amely aztán aláírta a támogatási szerződést – beszél az előkészületekről Fehér József, az Észak-zalai TISZK Kht. ügyvezető igazgatója. – Felállt a projektmenedzsment, működik a szervezet, megfogalmaztuk feladatainkat, az érdemi munka azonban csak most kezdődik – teszi hozzá, majd a félreértések elkerülése végett fontosnak tartja leszögezni, hogy a Térségi Integrált Szakképző Központ elnevezés nem új iskolát takar, együttműködő iskolák új alapokra helyezett közös szakképzését jelenti. Optimalizálja a TISZK az együttműködő iskolák technikai és személyi feltételeit oly módon, hogy közben a szakképzés színvonala emelkedjen, megteremtődjenek a gyakorlatorientált, moduláris, élethosszig tartó képzés feltételei, és nem utolsósorban, igazodjanak az oktatott szakmák a valós gazdasági igényekhez. Nem egymás ellen, nem is párhuzamosan, hanem együttesen, egymásért dolgoznak az iskolák a TISZK-en belül annak érdekében, hogy növeljék a képzett tanulók munkaerőpiacra jutásának esélyeit.

Az Észak-zalai TISZK 8 szakképző intézményt tömörít, köztük a zalaegerszegi Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakiskolát, a Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskolát és Szakiskolát, valamint a Páterdombi Szakképző Iskolát. Az együttműködő iskolák képzési palettája rendkívül szerteágazó, lehetetlen lenne egy helyen biztosítani a feltételeit valamennyi szakma oktatásának. Éppen ezért a szakképző központ elsősorban két szakmacsoportra, a gépészetre, illetve a kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció területére koncentrál. Valós feladatát azt követően tölti be a TISZK, hogy a szakmai elvárásoknak megfelelővé alakították a központi épületet, azaz az egykori kollégiumot.
– Elkészültek a volt kollégium átépítésének tervei. A közeljövőben kiírjuk a közbeszerzési pályázatot, és bízunk benne, hogy májusban megkezdődhet a munka – ismerteti a közeljövő feladatait az ügyvezető igazgató. – Negyvenöt darab tanterem jön létre a házban. Laborok, tanműhelyek, illetve az elméleti oktatást szolgáló termek készülnek nettó 1373 négyzetméteren. Egyidejűleg 230 fő befogadására válik alkalmassá a központ. Az átalakítás részét képezi majd a teljes villany-, víz- és fűtési rendszer felújítása, emellett ki kell alakítani egy korszerű informatikai hálózatot. Új nyílászárók kerülnek az épületbe, és a külső homlokzat is megújul.

Az épület átépítésével egy időben hozzáfogunk az eszközök, gépek beszerzéséhez, valamint informatikai rendszer telepítéséhez. Elsősorban olyan eszközöket vásárolunk ide a központba, melyekkel nem rendelkeznek a szakképző intézmények, illetve a gyakorlati oktatást végző vállalkozások. Bázisa kívánunk lenni a gyakorlatorientált képzésnek, illetve a – várhatóan 2007 szeptemberétől induló – úgynevezett moduláris oktatásnak.
A tárgyi feltételek megteremtése mellett nagy hangsúlyt fektetnek az oktatók, tanárok továbbképzésére, illetve a tananyagfejlesztésre. A központ nem rendelkezik majd önálló tanerővel, a társulásban részt vevő intézmények tanárait képezik ki a TISZK-be telepített csúcstechnológia használatára, és ők oktatják majd a fiatalokat. Helyet kíván biztosítani a szakképző központ a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek, a mozgáskorlátozottak, illetve a romák képzésének is. Nem titkolt céljuk, helyreállítani a szakképzés presztízsén esett csorbát.
Fehér József úgy véli, a feltételek megteremtésével várhatóan a jövő év közepére végeznek, így nem lesz akadálya annak, hogy 2007 szeptemberében beinduljon a korszerű gyakorlati képzés.

A Zalaegerszeg északi részén csendes, zöldövezeti környezetben, a Zala folyó partján, az AquaCity és a Termálfürdő közelében elhelyezkedő, felújított Göcsej Hotel szeretettel várja vendégeit.

A hatvanas évek végén uradalmi épületből alakították ki Zalaegerszeg turistaszállóját. A köztudatban a mai napig is sok estben turistaszállóként él, habár a szálloda a kezdetektől fogva rendelkezett 2–4 ágyas szállodai szobákkal is. A 2004 májusában befejezett felújítás során a földszinti sokágyas, mosdós turistaszobák kerültek átalakításra, zuhanyzós szállodai szobákká. A felújított szobák kényelmesek, modern zuhanyzóval, új bútorokkal felszereltek. A 8 db kétágyas, esetenként pótágyazható szobákban 19 fő elhelyezésére van lehetőség. Az emeleten 1 db 5 ágyas és 2 db 4 ágyas nagyobb szoba (kisgyermekekkel érkezőknek babaággyal) a családok és baráti társaságok számára is kényelmes elhelyezést biztosít. A felújított kétcsillagos Göcsej Hotel így összesen 18 szobával, 49 férőhellyel rendelkezik. Valamennyi szoba televízióval, hűtőszekrénnyel felszerelt.A szállodába háziállat (kutya, macska stb.) bevihető. A szobák a csendes, nyugodt hátsó udvarra néznek, így zavartalan kikapcsolódást nyújtanak.

A szálloda alkalmas iskolai és felnőtt csoportok fogadására is. Ingyenes parkolásra a zárt udvarban van lehetőség. A hotel hátsó, parkosított udvarán tollaslabdapálya, homokozó, szalonnasütő várja a vendégeket. Az épületben működő Liget vendéglő házias, zalai ételeivel kínál gasztronómiai élvezetet. Az étterem különtermében lehetőség van tárgyalások, konferenciák rendezésére. A hotel emeleti részén egy kisebb, 30 fős konferenciaterem nyújt lehetőséget összejövetelek, tréningek, edzőtáborok tartására.
A szálloda üdülési csekket elfogad. Az így átalakított Göcsej Hotel mérsékelt áraival, csoportot is fogadni tudó férőhelyeivel pótolta a nagyobb szállodák és a kisebb panziók, vendégházak közötti kínálatot.

Ferdítések, csúsztatások és igaztalan vádak fogalmazódnak meg a kampányban. Úgy tűnik, az egyik térfélen nem valós adatok és információk jelennek meg. Igaz ez a munkahelyteremtés kérdésére és a munkanélküliség kezelésére – fogalmazott lapunknak Gyutai Csaba alpolgármester, a Fidesz helyi csoportjának vezetője, utalva a szocialista párt legutóbbi sajtótájékoztatójára.

– Ha szigorúan az adatokat nézzük, akkor azok azt mutatják, hogy például 1993-ban Zalaegerszegen 2 ezer 379 munkanélküli volt. Az Orbán-kormány alatt 1241, 2002-től 1314 volt a munkanélküliek száma. 2006-ban pedig 2 ezer 316-an vannak. Ebből látható, hogy az Orbán-kormány idején 16 százalékkal csökkent, a Medgyessy–Gyurcsány-kormány idején azonban 76 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma, csak az utolsó évben 20 százalékkal. Egyértelműen látszik, hogy nem csak önkormányzati ügyről van szó. A kormány „elengedte” a feldolgozóipart, az élelmiszeripart, és ez jelentős versenyhátrányt jelentett a zalaegerszegi cégeknek is. Mindezt helyi eszközökkel nem lehet megoldani.
Varga László szocialista politikus sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy egy konstrukciót ajánlottak a Zalahús megmentésére – folytatta az alpolgármester. – Tulajdonképpen egy hitelt ajánlottak az MFB-n keresztül, és az volt az elképzelésük, hogy ezt a hitelt – 2 milliárd forintról van szó – vegye fel a város önkormányzata. Egy önkormányzatnak nem feladata, hogy közpénzből megmentsen egy magáncéget akkor, amikor ennek a cégnek a fő tulajdonosa már nem is volt hitelképes.

A másik téma, ami többször felvetődik, a ruhagyár megszűnése. Egy rosszul privatizált cégről van szó. A gyár többségi tulajdonosa egy osztrák cég lett, aki minél olcsóbban akarta a termékeket megvásárolni. Hozzátartozik mindehhez az is, hogy Európában az egész ruha- és textilipar az olcsó ázsiai piaccal szemben hátrányba került. Az, hogy a város közreműködésével ment volna csődbe, ez egyszerűen nem igaz. Sorban álltak már a különböző cégek a pénzükért, és az önkormányzat is kérte az iparűzési adó megfizetését a ruhagyártól. A város úgy járt el, ahogy a jogszabályok előírták. Az adó elengedésére nem volt mód.
Gyutai Csaba elmondta még: Nincs az országban olyan gazdaságpolitika, ami a foglalkoztatást segítené. Zalaegerszeg kormányzati segítség nélkül, önerőből valósít meg olyan fejlesztéseket, melyek új munkahelyekhez és a létezők megtartásához vezetnek. Ezekről az erőfeszítésekről folyamatosan tájékoztatják a város lakosságát.


Szépen kialakított belső tér.	Kényelmes szobák várják a vendégeket.