Elkendőzött rémtettek

Békából királykisasszony

Ahol luxus az áram


Elkendőzött rémtettek

A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAIRA EMLÉKEZTEK

  A kommunizmus áldozataira emlékeztek az elmúlt pénteken az ’56-os Hagyományőrző Egyesület és a Pofosz megyei szervezetei más társadalmi szervezetekkel közösen a Kaffka Margit Középiskolai Leánykollégiumban, az egykori politikai rendőrség székházának alagsorában. A megemlékezésen levetítették Molnár József Húsdaráló című önéletrajzi írásából Polgár András adaptálta színdarabot.

Simon Dezső, a Magyarok Világszövetségének volt megyei elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Molnár József, az egykori politikai fogoly beszélt a történelem egyik legpusztítóbb, leggyilkosabb ideológiájáról, mely 1917-es első hatalomra kerülése óta mintegy 100 millió ember életét oltotta ki. Könyvével kapcsolatban elmondta, a húsdaráló, amit szó szerint kell érteni, mint az elrettentés, megsemmisítés eszköze a Belgrád-rakpart alatt működött. „Korunk legszörnyűbb agyának tervét” az ÁVH szovjet segítséggel létesítette azzal a szándékkal, hogy végleg eltüntesse a politikai foglyokat.
Az emléknapon beszédet mondott Kiss Bódog Zoltán. A megyei közgyűlés elnöke szót emelt a „lényeget elkendőző szándék” ellen, s mint mondta, méltánytalannak tartja, hogy a mai napig nem született olyan határozat, amely egyértelműen elítéli a kommunizmus rémtetteit. Gyutai Csaba alpolgármester hangsúlyozta: 56 nemzeti ügy, ami mellé szilárdan, a kommunista rémuralom valódi történetét feltárva kell kiállni. Szólt még arról, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából idén több ünnepséget rendeznek, egy könyv megjelentetésével és színházi bemutatóval is megemlékeznek Zalaegerszegen.
A gyásznapi ünnepség végén a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Zalai Tagszervezete nemzetiszín gyertyát gyújtott az áldozatok emlékére.

vissza az elejére


Békából királykisasszony

FELAVATTÁK A MEGÚJULT ART MOZIT

  „Tudok egy olyan mozit, hogy valami csuda” – idézte Heltai Jenőt dr. Gyimesi Endre polgármester az Ady-mozi kettes termének avatóünnepségén. A régi stúdiómozi immár hivatalosan is Art Mozi lett, a közel 17 millió forintos beruházásnak köszönhetően pedig „csúf békából királykisasszonnyá változott”.

Pogácsával kínálták az érkezőket.Megújult a vetítőgép és -vászon, a fal, a függöny, a padló, ezenkívül új, kényelmes székek és széksorok kerültek a terembe. Mintha otthon, karosszékből néznénk a filmet, s ezentúl még az előttünk lévő ülés sem lesz zavaró tényező.
A polgármester szerint, bár megváltoztak az elmúlt évtizedben a mozizási szokások, továbbra is szükség van olyan értéket hordozó intézményekre, melyek nem csak a széles közönség (tömeg) igényeit elégítik ki. Örömteli, hogy Zalaegerszeg központjában van egy olyan hely, ahol a művészfilmek kedvelői kedvükre válogathatnak a jobbnál jobb alkotásokból, immár európai színvonalú környezetben.
Dezsőné Kondor Anita, az intézményt fenntartó Városi Hangverseny- és Kiállítóterem igazgatója köszönetét fejezte ki az iránt, hogy részben központi, részben önkormányzati segítséggel megvalósulhatott a beruházás. Az elnyert tízmillió forintos pályázati pénzhez ugyanis a zalaegerszegi önkormányzat tett még hozzá kétszer 3 millió forintot, ezenkívül a Gönczi Ferenc ÁMK és a zsinagóga is „beszállt” egy kisebb összeggel a felújításba.
Az avatóünnepség után a közönség (a nagy érdeklődésre való tekintettel a nagyteremben) Szabó István Rokon című filmjét tekinthette meg.

vissza az elejére


Ahol luxus az áram

ROMA TELEPEKET MÉRTEK FEL

   Azt szinte mindenki sejti, hogy még napjainkban is akadnak olyan hátrányos helyzetű, roma családok, akik nem a 21. századnak megfelelő életszínvonalon élik mindennapjaikat. 2003 tavaszán a Környezetvédelmi Minisztérium kérte fel a Debreceni Népegészségügyi Főiskolát, hogy mérje fel a Magyarországon található roma telepeket, illetve a telepszerű környezeteket. Az országos vizsgálat és ennek kiértékelése most fejeződött be, a tapasztalatok pedig megdöbbentőek. Tákolt kunyhókban élő romák, villany nélkül, népes családok egy szobában, árnyékszék az udvaron. Ami roppant lehangoló, hogy kiderült, sajnos, Zala megyében vannak olyan települések, ahol a romák az országos átlagnál is rosszabbul élnek.

Vajda László– A felmérést végző főiskola megyénkben is szerette volna górcső alá venni a roma telepeket, valamint a telepszerű környezeteket, ezért itt is felállt egy munkacsoport, amely gőzerővel hozzákezdett a munkához – így Vajda László, a megyei közgyűlés kisebbségi tanácsnoka, aki a zalalövői kisebbségi képviselővel, Farkas Tiborral aktívan részt vett a zalai telepek felmérésében. – Úgy határoztunk, hogy két részre osztjuk a megyét, és külön végezzük a vizsgálódást Zala nyugati és keleti részében. Korábban nem igazán volt példa efféle felmérésekre, bár voltak információnk arról, hogy egy-egy településen milyen rossz körülmények között élnek a romák, ám a helyszíni tapasztalatok minden előzetes várakozásukat felülmúlták. A vizsgálatot kérdőíves felméréssel végeztük, azaz minden helyen egy lapot kellett kitölteniük az ott élőknek. Megyénkben összesen 87 olyan telepet és telepszerű környezetet találtunk, ahol hátrányos helyzetű roma családok laknak.
A vizsgálatot végző személyek Zalában is szembesültek olyan telepekkel, ahol a romák az átlagnál jóval sanyarúbb körülmények között élik mindennapjaikat.

– Zalaegerszegen és Nagykanizsán szintén találkozhatunk roma telepekkel, valamint telepszerű környezetekkel. Nagykanizsán például az úgynevezett Citromszigeten laknak roppant rossz körülmények között a romák. Itt elég nagy zsúfoltságban élnek a lakók, a helyhiány miatt egy szobában többen kénytelen lakni, nem éppen 21. századi színvonalon. Zalaegerszegen kisebb létszámban ugyan, de megtalálhatóak a telepszerű környezetek. A megyeszékhelyen hét olyan pontot szűrtünk ki, amelyek telepnek, vagy telepszerű környezetnek számítanak. A csácsi részben a Halom utcában, a Vérmalom területén, Pózván a Felsőerdei utcában és a Pózvai utcában, valamint az Alsóerdei utca 9-nél, illetve a Hock János utcában és a Vásártéren „bukkantunk” ilyen lakóhelyekre. Sajnos, itt szintén egyre rosszabb állapotban vannak a romák által lakott épületek, és pénz hiányában elmaradnak a felújítások. Sok helyen nem megoldott a szemételszállítás sem, és néhol még az udvari árnyékszéket használják. Ezek az építmények mindenféleképpen rekonstrukcióra szorulnak, hiszen ha ilyen állapotban maradnak, rövid időn belül lakhatatlanná válnak. A legrosszabb körülmények között a Vérmalomban és az Alsóerdei úton élnek a családok, de remélhetőleg a többi roma életnívójának javítása érdekében segítő jobbot nyújt az önkormányzat.
– A mostani kormány kilenc roma telep felszámolásához kezdett csak hozzá. Ebben a mi megyénk is érintett, hiszen az egyik ilyen telep Galambokon található. Remélhetőleg ez folytatódni fog a jövőben, és még több helyen indulhat meg efféle program.

vissza az elejére


ZalaEgerszeG

Zalaegerszeg város honlapja

Zala Média online