A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAIRA EMLÉKEZTEK
A kommunizmus áldozataira emlékeztek az elmúlt pénteken az ’56-os Hagyományőrző Egyesület és a Pofosz megyei szervezetei más társadalmi szervezetekkel közösen a Kaffka Margit Középiskolai Leánykollégiumban, az egykori politikai rendőrség székházának alagsorában. A megemlékezésen levetítették Molnár József Húsdaráló című önéletrajzi írásából Polgár András adaptálta színdarabot. |
Simon
Dezső, a Magyarok Világszövetségének volt megyei elnöke köszöntötte a
megjelenteket, majd Molnár József, az egykori politikai fogoly beszélt a
történelem egyik legpusztítóbb, leggyilkosabb ideológiájáról, mely 1917-es első
hatalomra kerülése óta mintegy 100 millió ember életét oltotta ki. Könyvével
kapcsolatban elmondta, a húsdaráló, amit szó szerint kell érteni, mint az
elrettentés, megsemmisítés eszköze a Belgrád-rakpart alatt működött. „Korunk
legszörnyűbb agyának tervét” az ÁVH szovjet segítséggel létesítette azzal a
szándékkal, hogy végleg eltüntesse a politikai foglyokat.
Az emléknapon beszédet mondott Kiss Bódog Zoltán. A megyei közgyűlés elnöke szót
emelt a „lényeget elkendőző szándék” ellen, s mint mondta, méltánytalannak
tartja, hogy a mai napig nem született olyan határozat, amely egyértelműen
elítéli a kommunizmus rémtetteit. Gyutai Csaba alpolgármester hangsúlyozta: 56
nemzeti ügy, ami mellé szilárdan, a kommunista rémuralom valódi történetét
feltárva kell kiállni. Szólt még arról, hogy az 1956-os forradalom és
szabadságharc 50. évfordulója alkalmából idén több ünnepséget rendeznek, egy
könyv megjelentetésével és színházi bemutatóval is megemlékeznek Zalaegerszegen.
A gyásznapi ünnepség végén a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Zalai
Tagszervezete nemzetiszín gyertyát gyújtott az áldozatok emlékére.
FELAVATTÁK A MEGÚJULT ART MOZIT
„Tudok egy olyan mozit, hogy valami csuda” – idézte Heltai Jenőt dr. Gyimesi Endre polgármester az Ady-mozi kettes termének avatóünnepségén. A régi stúdiómozi immár hivatalosan is Art Mozi lett, a közel 17 millió forintos beruházásnak köszönhetően pedig „csúf békából királykisasszonnyá változott”. |
Megújult
a vetítőgép és -vászon, a fal, a függöny, a padló, ezenkívül új, kényelmes
székek és széksorok kerültek a terembe. Mintha otthon, karosszékből néznénk a
filmet, s ezentúl még az előttünk lévő ülés sem lesz zavaró tényező.
A polgármester szerint, bár megváltoztak az elmúlt évtizedben a mozizási
szokások, továbbra is szükség van olyan értéket hordozó intézményekre, melyek
nem csak a széles közönség (tömeg) igényeit elégítik ki. Örömteli, hogy
Zalaegerszeg központjában van egy olyan hely, ahol a művészfilmek kedvelői
kedvükre válogathatnak a jobbnál jobb alkotásokból, immár európai színvonalú
környezetben.
Dezsőné Kondor Anita, az intézményt fenntartó Városi Hangverseny- és
Kiállítóterem igazgatója köszönetét fejezte ki az iránt, hogy részben központi,
részben önkormányzati segítséggel megvalósulhatott a beruházás. Az elnyert
tízmillió forintos pályázati pénzhez ugyanis a zalaegerszegi önkormányzat tett
még hozzá kétszer 3 millió forintot, ezenkívül a Gönczi Ferenc ÁMK és a
zsinagóga is „beszállt” egy kisebb összeggel a felújításba.
Az avatóünnepség után a közönség (a nagy érdeklődésre való tekintettel a
nagyteremben) Szabó István Rokon című filmjét tekinthette meg.
ROMA TELEPEKET MÉRTEK FEL
Azt szinte mindenki sejti, hogy még napjainkban is akadnak olyan hátrányos helyzetű, roma családok, akik nem a 21. századnak megfelelő életszínvonalon élik mindennapjaikat. 2003 tavaszán a Környezetvédelmi Minisztérium kérte fel a Debreceni Népegészségügyi Főiskolát, hogy mérje fel a Magyarországon található roma telepeket, illetve a telepszerű környezeteket. Az országos vizsgálat és ennek kiértékelése most fejeződött be, a tapasztalatok pedig megdöbbentőek. Tákolt kunyhókban élő romák, villany nélkül, népes családok egy szobában, árnyékszék az udvaron. Ami roppant lehangoló, hogy kiderült, sajnos, Zala megyében vannak olyan települések, ahol a romák az országos átlagnál is rosszabbul élnek. |
–
A felmérést végző főiskola megyénkben is szerette volna górcső alá venni a roma
telepeket, valamint a telepszerű környezeteket, ezért itt is felállt egy
munkacsoport, amely gőzerővel hozzákezdett a munkához – így Vajda László, a
megyei közgyűlés kisebbségi tanácsnoka, aki a zalalövői kisebbségi képviselővel,
Farkas Tiborral aktívan részt vett a zalai telepek felmérésében. – Úgy
határoztunk, hogy két részre osztjuk a megyét, és külön végezzük a vizsgálódást
Zala nyugati és keleti részében. Korábban nem igazán volt példa efféle
felmérésekre, bár voltak információnk arról, hogy egy-egy településen milyen
rossz körülmények között élnek a romák, ám a helyszíni tapasztalatok minden
előzetes várakozásukat felülmúlták. A vizsgálatot kérdőíves felméréssel
végeztük, azaz minden helyen egy lapot kellett kitölteniük az ott élőknek.
Megyénkben összesen 87 olyan telepet és telepszerű környezetet találtunk, ahol
hátrányos helyzetű roma családok laknak.
A vizsgálatot végző személyek Zalában is szembesültek olyan telepekkel, ahol a
romák az átlagnál jóval sanyarúbb körülmények között élik mindennapjaikat.
– Zalaegerszegen és Nagykanizsán szintén találkozhatunk roma telepekkel,
valamint telepszerű környezetekkel. Nagykanizsán például az úgynevezett
Citromszigeten laknak roppant rossz körülmények között a romák. Itt elég nagy
zsúfoltságban élnek a lakók, a helyhiány miatt egy szobában többen kénytelen
lakni, nem éppen 21. századi színvonalon. Zalaegerszegen kisebb létszámban
ugyan, de megtalálhatóak a telepszerű környezetek. A megyeszékhelyen hét olyan
pontot szűrtünk ki, amelyek telepnek, vagy telepszerű környezetnek számítanak. A
csácsi részben a Halom utcában, a Vérmalom területén, Pózván a Felsőerdei
utcában és a Pózvai utcában, valamint az Alsóerdei utca 9-nél, illetve a Hock
János utcában és a Vásártéren „bukkantunk” ilyen lakóhelyekre. Sajnos, itt
szintén egyre rosszabb állapotban vannak a romák által lakott épületek, és pénz
hiányában elmaradnak a felújítások. Sok helyen nem megoldott a szemételszállítás
sem, és néhol még az udvari árnyékszéket használják. Ezek az építmények
mindenféleképpen rekonstrukcióra szorulnak, hiszen ha ilyen állapotban maradnak,
rövid időn belül lakhatatlanná válnak. A legrosszabb körülmények között a
Vérmalomban és az Alsóerdei úton élnek a családok, de remélhetőleg a többi roma
életnívójának javítása érdekében segítő jobbot nyújt az önkormányzat.
– A mostani kormány kilenc roma telep felszámolásához kezdett csak hozzá. Ebben
a mi megyénk is érintett, hiszen az egyik ilyen telep Galambokon található.
Remélhetőleg ez folytatódni fog a jövőben, és még több helyen indulhat meg
efféle program.