Krónika

Évek óta foglalkoznak a szakemberek a piac környékének rekonstrukciójával. A legnagyobb nehézséget sokáig a tulajdonviszonyok rendezetlensége jelentette, az ingatlanok többsége ugyanis magántulajdonban volt.

Az első teendő tehát az volt, hogy városi tulajdonba kerüljön az ingatlanok bizonyos hányada, hogy az úgynevezett „piactömböt” egységesen lehessen megújítani. Mivel ez sikerült, elkészülhetett egy előzetes tanulmányterv.
– A tanulmányterv talán legfontosabb része, hogy a jelenlegi hosszúkás piactér helyett egy jobban működtethető, többcélú teret képzelünk el – mondja Sziráki István városfejlesztési osztályvezető. – A piactömb alatt pedig – ide tartozik még a Munkácsy utca, a Szeglet és a Sütő utca is – mélygarázst szeretnénk kialakítani. A tervben szereplő terület 6 ezer négyzetméter, ebből 4 ezer alatt lehetne parkolni. Az autók elhelyezése szinte létkérdés Zalaegerszegen, ahol évente mintegy 4 ezer 800 autót adnak el. Olyan mélygarázst képzelünk el, ahová a Munkácsy utcából jutnak be, például a kereskedők is, akik az áruikat lifttel vihetnék fel az eladótérbe, ahová egyébként több feljárón keresztül érhetnének. A jelenleginél sokkal igényesebb, délelőtti árusítást lehetne megvalósítani. A jelenlegi sátrakban lévő kereskedők fedett helyet kapnának, hiszen körbe árkádok díszítenék a teret. Délután és este, pedig közösségi, kulturális célokra használhatnák a területet. Az új, mediterrán hangulatot idéző tér alkalmas lehet koncertek, szabadtéri előadások megtartására is.

Az egyeztetések a tervről megkezdődtek, de, mint Sziráki István mondja, a Műemlék-felügyelőségnél elakadtak. Szerinte azért, mert az előzetes terv bizonyos mértékig szakítana a történelmileg kialakult utcaszerkezettel. Ezért első lépésként közös, kompromisszumos megoldásra van szükség. Meg kell győzni a felügyeletet arról, hogy Zalaegerszeg fejlődése szempontjából meghatározó a piactéri beruházás.
– Mivel az egész terület nincs a város tulajdonában, a többi ingatlantulajdonost is be szeretnénk vonni a beruházási folyamatba. Ez segítené az új piactömb kialakítását. A városnak és az ott lévő tulajdonosoknak is érdeke, hogy felértékelődjön a terület – teszi hozzá az osztályvezető.
Tízéves programról van szó, és több ütemű megvalósításról, hiszen egyszerre nem áll rendelkezésre az összes pénz. A beruházás összköltségét 16 milliárdra becsülik a szakértők.

Eredményes munkát végeztek tavaly a polgármesteri hivatal dolgozói. Ezt tükrözte vissza a közgyűlési döntés. Minimális vitát követően, 23 igen és 2 tartózkodás mellett elfogadták a képviselők dr. Kovács Gábor jegyző beszámolóját.

– Szerénység nélkül mondhatom, hogy komoly munka áll kollégáim háta mögött. Tavaly is rengeteget dolgoztunk. Évről évre nő ügyiratforgalmunk, emellett folyamatosan bővül a feladatkörünk – értékelte az elmúlt évet immár lapunk kérésére dr. Kovács Gábor. – 2005-ben több mint 170 ezer ügyirattal foglalkozott a hivatal, mindez több mint 270 ezer iratot takar. Eredményes munkánkat jól jellemzi hátralékos ügyeink aránya. Természetesen Zalaegerszegen is akadnak késedelmes ügyiratok, mindezek azonban csupán 0,08 százalékát teszik ki az összügyiratszámnak. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem megnyugtatóak ezek a számok azoknak, akiket érintenek az esetek. Azon fáradozunk kollégáimmal, hogy még tovább csökkentsük a hátralékos ügyek arányát.
– Újdonságok is történtek.
– Valóban. Kiemelkedett ezek közül az év harmadik harmadában bevezetett Közigazgatási eljárási törvény, vagy ismertebb nevén a KET. Már most látjuk, hogy jelentős többletmunkával és többletköltséggel jár az új közigazgatási eljárási rendszer szabályainak való megfelelés. Negyedévente mintegy 1,5–2 millió forintos többletköltséggel számolunk – tájékoztat a jegyző. – A KET mellett számos kisebb jelentőségű új feladattal is meg kellett birkóznunk. Itt kell megemlítenem a 2004-ben hatályba lépett közbeszerzési törvényt, ami tavaly is nagy terhet rótt a hivatalra. 67 eljárást indítottunk. Valamennyi jelentős anyagi és szellemi ráfordítást igényelt.
– Történtek változások?
– Személyi állományunk stabilnak mondható. Jelen pillanatban 210 fő az engedélyezett létszámunk. Természetesen mi is élünk az egyéb foglalkoztatási lehetőségekkel, melyek nem rónak nagy anyagi terhet a hivatalra. A tárgyi feltételek esetében a legjelentősebb változás a földszinten állt be. Igyekeztünk egy ügyfélbarát fogadóteret kialakítani.

Az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. szervezésében első alkalommal került sor Budapesten a „CityInvest” elnevezésű rendezvényre, amelyen Békéscsaba, Szolnok és Zalaegerszeg mutatkozott be. A programsorozaton a résztvevő városok polgármesterei, szakértői adtak tájékoztatást külföldi és hazai befektetőknek, a Magyarországra akkreditált követségek gazdasági diplomatáinak, külföldi érdekeltségű képviseletek, ügynökségek, tanácsadói irodák képviselőinek. Zalaegerszeg befektetői lehetőségeiről, a már kész projektekről
dr. Gyimesi Endre polgármester és dr. Háry András befektetői szakértő tartott előadást.

– Nagyon jól sikerült a bemutatkozásunk, közel hetven konkrét befektetői anyagot vittek el az érdeklődők – összegzett lapunk érdeklődésére Zalaegerszeg polgármestere. – E hónap végén már lesz egy konkrét tárgyalásunk olasz befektetőkkel kis- és középvállalkozások idetelepítéséről. Későbbi együttműködés érdekében japán és svéd befektetői körrel is folytatunk megbeszéléseket. Sok tartalékunk van, és sok dicséretet is kaptunk. Különösen amiatt, hogy személyre szóló programcsomagokat ajánlottunk. A mi anyagainkban konkrétan szerepel, hogy az adott területen milyen befektetői tőkét várunk, milyen nagyságrendű foglalkoztatást szeretnénk elérni.
Dr. Gyimesi Endre hozzátette: a legtöbb kérdés azzal kapcsolatban hangzott el, hogy milyen típusú kedvezményeket tudnak nyújtani az egyes városok az odatelepülő cégek számára. Zalaegerszeg esetében, mint elmondtuk, általános kedvezmény nincsen, a konkrét tárgyalások és a kölcsönös előnyök alapján lehet csak szó kedvezményekről.