Kitekintő

Minőség, funkcionalitás, design. A jelszavak mellé szükség volt még egy szakemberekből álló helyi szervezőcsapatra, közel ötven vállalkozóra és egy jó nagy kiállítótérre. Akkorára, hogy elférjen benne néhány nappali, hálószoba és konyha, a hozzá való dekorációs kellékekkel, műalkotásokkal meg növényekkel együtt.

Az első Lakás Design Kiállításnak a Gönczi Ferenc ÁMK adott otthont, teljes földszinti kiterjedésében. A hagyományteremtésen túl a szervezők szándéka az volt, hogy fejlesszék és alakítsák a lakossági környezetkultúrát, valamint, hogy pozícióba hozzák a régió lakberendezéssel, belsőépítészettel foglalkozó vállalkozóit.
Hogy az oktatás se maradjon ki a jóból, két zalaegerszegi középiskola – a Deák és Széchenyi – is beállt a kiállítók sorába, és külön standdal szerepeltek a börzén. Az sosem árt, ha diákok az elméleti oktatáson túl az életszerűséggel is találkoznak egy-egy szakmájukhoz kapcsolódó rendezvény alkalmából – mondja Balaicz Zoltán kísérőtanár. Annál is inkább, mert egyre többen érdeklődnek a belsőépítészet iránt, gyakorlati oktatásra azonban nem mindig van lehetőség. Képzés és munkaerőpiac ritkán találkozik, pedig nagy szükség lenne arra, hogy a kettő összhangba kerüljön.

Szabó Zoltán belsőépítész, a kiállítás főszervezője szerint Magyarországon egyre nagyobb az igény a minőségre és a stílusra, ám egyfajta főváros-centrikusság figyelhető meg a lakberendezés terén. Ezért gondoltak arra, hogy a gyártóktól az eladókig összefogják a régió szakembereit, s egy kiállítással egybekötött szakmai konferenciát is rendeznek Zalaegerszegen. Persze azért a budapestiek sem szorultak ki az eseményről. A Lakberendezők Országos Szövetsége ugyanis tavaly ünnepelte tízedik születésnapját, mely alkalomból a LOSZ történetét bemutató vándor-fotókiállítást indítottak útnak. Ennek egy minitárlata vendégeskedett a hét végén a Gönczi ÁMK-ban, melyet Buday Ildikó, 2005. „Év lakberendezője” nyitott meg, tolmácsolva a szövetség vezetésének jókívánságait.

De mi is számít manapság „dizájnos” lakásnak? Egy biztos, az elmúlt évtizedek „faltól-falig szekrénysorát, szembe kanapéval, középen dohányzóasztallal” szép lassan illik elfelejteni. Bár kétségkívül hódít a retro, ez inkább a stílusos bútordarabok és kiegészítők összhangjával érhető el. Szabó Zoltán munkája során azt tapasztalja, hogy egyszerre több aktuális trend is fut egymás mellett, s mindenki kiválaszthatja a hozzá legközelebb állót. Még mindig divat a minimalizmus, az egyszerű, letisztult formák, kevés bútor és tág terek. Ám egyre többen vonzódnak a mediterrán hangulathoz, valamint a rusztikus bútorokhoz és a klasszikus polgári légkörhöz is. A belsőépítész sajnálatosnak tartja, hogy Magyarországon a szomszédos országokhoz képest a fürdőszoba-kultúra elmaradott. Köszönhető ez nagymértékben annak, hogy az elmúlt fél évszázadban a lakásokba csak kicsi fürdőhelyiségeket építettek, amit nem lehet „szobának” nevezni. A kifejezés ugyanis feltételez egy bizonyos méretű teret. Az új lakást vásárlók, és építkezők azonban már jobban odafigyelnek a fürdők méretére.

A lényeg a stíluson van, ez utóbbi ugyanis mindig túléli az aktuális divathullámot. Nem engedheti meg mindenki magának azt a luxust, hogy az aktuális trendnek megfelelően cseréljen bútort, festessen falat, vagy járólapozza újra lakását. Az örökös felújítások kényelmetlenségeiről nem is szólva. Az otthon egyfajta állandóságot és harmóniát jelent, ezért a tervezésnél körültekintőnek kell lenni. A szakemberek, pedig sokat segíthetnek abban, hogy az egyéniségünkhöz illő, minőségi anyagokból álló környezetben élhessünk.

Talán az első fontos választás a fiatalok életében, amikor arról kell dönteniük, hogy az általános iskola befejezése után melyik középiskolában tanuljanak tovább. Akad, aki ilyenkor valamelyik szakma kitanulása mellett teszi le a garast, de sokan határoznak úgy, hogy gimnáziumban folytatják tanulmányaikat. Ősztől Zalaegerszegen mintegy hatezer fiatal kezdi meg a kilencedik évfolyamot, akik között a korábbi évekhez képest több olyan található, akik szakiskolai képzésbe fognak bekapcsolódni. A részletekről Szemes Béla, az önkormányzat középiskolai szakreferense számolt be.

– Alapvetően a felvételi eljárás rendje nem változott ebben az évben, azaz a 2006–2007-es tanévben középiskolát kezdő fiatalok hasonlóképpen jelentkeztek, mint tették azt a korábbi esztendőkben a diákok – kezdte Szemes Béla. – Azokban az iskolákban, ahol központi felvételit kellett írnia a gyerekeknek, 2005. december közepéig kellett jelentkezni. Akik pedig rendes felvételi eljárás keretében adták be a jelentkezésüket, azoknak az általános iskola 2006. február 18-ig továbbította a jelentkezési lapjukat a középiskoláknak. Zalaegerszeg középfokú intézményrendszere úgy alakult, hogy jelenleg – az önkormányzat által fenntartott iskolákat figyelembe véve – négy gimnáziumban és négy szakközépiskolában folyik a képzés. A város közgyűlése 51 osztály indítását hagyta jóvá a 2006–2007-es tanévben. Ez úgy tevődik össze, hogy ősztől 14 gimnáziumi, 23–24 szakközépiskolai, valamint 13–14 szakiskolai, szakképző osztály fog indulni. Tudni kell, hogy folyamatosan csökken a gyermeklétszám, hiszen a megyében háromszázzal kevesebb fiatal fogja szeptemberben megkezdeni a középiskolát. Zalaegerszegen efféle tendencia egyelőre nem tapasztalható, inkább az iskolatípusokra való jelentkezések aránya változott az elmúlt időszakhoz képest.

Megtudtuk, a gimnáziumok „dominanciája” egy kissé csökkeni látszik, s többen küldték el jelentkezési lapjaikat a szakiskolákba. Úgy tűnik, sokan fontosnak tartják valamely szakma elsajátítását, amely mindenképpen jót tesz a szakképzés jövőbeni fejlődésének. Az adatokból az is kiolvasható, hogy mintegy 57 százaléka bejáró a zalaegerszegi középiskolásoknak, azaz rengeteg fiatal ingázik naponta például Lentiből, Zalaszentgrótról, Keszthelyről. Ezt a tendenciát szeretnék is megállítani a szakemberek, hiszen nem céljuk, hogy az egyes városokból „elszippantsák” a diákokat.
– Tavaly ilyenkor 1751 gyerek adta be jelentkezését valamelyik gimnáziumba, míg idén 1638-an cselekedtek így. Ez egy 6,5 százalékos csökkenést jelent. Zalaegerszegen egyébként valamennyi gimnáziumba kevesebben jelentkeztek, mint a korábbi esztendőben. A szakközépiskolákba ugyancsak kevesebb fiatal adta be jelentkezési lapját, itt körülbelül 1 százalékos csökkenés tapasztalható. Érdekes, hogy ebben az évben többen jelentkeztek szakiskolai képzésre, ugyanis a tavalyi 1150 laphoz képest, idén 134-gyel többen adták be jelentkezésüket. 2005-ben összesen 6032-en jelentkeztek a zalaegerszegi középiskolákba, 2006-ban ez a szám 6021-et tett ki, vagyis szembetűnő, hogy itt még drasztikus létszámcsökkenés nem mutatkozik.

Szemes Béla elmondta, az iskolák – amire egyébként kötelezik őket – már kihelyezték azokat a listákat, amelyeken azoknak a diákoknak a neve olvasható, akiket felvennének. Természetesen az igazgatók még nem tudják, hogy kik azok a tanulók, akik náluk folytatják tanulmányaikat, mert egy fiatal több helyre is beadhatta jelentkezését, azaz több intézménybe nyerhet felvételt. 2006. április 20-ig azonban az OKÉV megküldi az intézményeknek a végleges névsort, vagyis, hogy ki nyertek felvételt az adott iskolába. Ezt követően, a középiskola értesítheti az érintett tanuló szüleit és annak általános iskoláját, hogy a gyermeknek sikerült-e bekerülni, vagy nem. Fellebbezésnek pedig csak ezt követően van értelme.
– Az elmúlt években olyan szerencsésen alakult a helyzet, hogy nem volt olyan diák, aki sehova nem nyert felvételt, és a város által kijelölt intézményben kellett volna elkezdenie a középiskolát. A közgyűlés a 2006–2007-es tanévre a Kinizsi-iskola egyik osztályát jelölte ki erre a célra, vagyis az a gyerek, akit egyik iskolába sem vettek fel, a tankötelezettség miatt ebbe az osztályba kell megkezdenie a 9. évfolyamot – tette hozzá a középiskolai szakreferens.

Szinte mindenkit elbűvöl, ha színes halakkal, szép növényekkel teli akváriumot lát. Azt azonban sokan nem tudják, hogy mennyi munkát és törődést igényel egy-egy akvárium, hiszen minden halfaj, valamint a vízben élő növények más körülmények között érzik jól magukat. Zalaegerszegen is rengeteg olyan ember él, aki a „díszhalak szerelmesének” számít, azaz szabadidejének jelentős részét az akváriumával kapcsolatos teendők töltik ki. A helyi akvaristáknak már több mint negyven esztendeje szervezett szakköre is létezik, ahol heti rendszerességgel találkoznak a díszhalak rajongói.

A Zalaegerszegi Akvarista Szakkör 1962 februárjában alakult, melynek foglalkozásait akkor még a Munkásotthon – jelenleg a Hevesi Sándor Színház – épületében tartották. Abban az időben csupán tizenhat tagja volt az egyesületnek, de nem kellett sokat várni arra, hogy ez szám száz fölé emelkedjen. Napjainkban a Gönczi ÁMK-ban egy külön részleg áll a szakkör rendelkezésére, ahol zavartalanul megtarthatják összejöveteleiket. Természetesen innét az akváriumok és a halak sem hiányozhatnak. A szakkör vezetői 30 akváriumot helyeztek el itt, melyekben megtalálhatóak a különféle díszhalak. Ezeket folyamatosan rendben tartják, vagyis az érdeklődők a gyakorlatban is megtapasztalhatják, hogy egy-egy fajnak melyik az ideális élettér, illetve milyen növények között tartható az adott „kopoltyús”.

– Jelenleg sajnos már csak hárman élünk az alapítók közül, de büszkén mondhatom, hogy napjainkban 300 tagja van az egyesületnek és körülbelül ugyanennyire tehető azok száma, akik nem a tagjaink, ennek ellenére rendszeresen részt vesznek a foglalkozásainkon – kezdte Farkas József, aki a megalakulása óta vezeti az akvaristák szakkörét. – Az eltelt több mint négy évtized alatt nagyon sok városban segédkeztünk az akvarista szakkörök megalakításában, így a mi támogatásunkkal jött létre például szakkör Szombathelyen, Szegeden, Békéscsabán, Tatabányán és Salgótarjánban. Emellett rengeteg előadást tartottunk, és több iskolába is eljutottunk, ahol a diákoknak beszéltünk erről a nagy odaadást igénylő időtöltésről, valamint a halak életmódjáról, szaporodásáról.
Az akvaristák manapság csütörtök délután, vasárnap pedig délelőtt rendeznek foglalkozást. Itt mód nyílik arra, hogy bárki feltegye kérdéseit, beszámoljon tapasztalatairól, vagy éppen halvásárlási lehetőségekről érdeklődjön. A tagok korösszetétele rendkívül széles skálán mozog, hiszen a hatéves kisfiútól a hetvenéves nyugdíjasig mindenki megtalálható.

– Járnak hozzánk orvosok, gyári munkások, jogászok, magas beosztású tűzoltók, vagyis hihetetlenül vegyes az összetétel. Egy a fontos, hogy itt mindenki a díszhalak rabja. 1962 óta több 10.000 ember vett részt nálunk foglalkozáson, és ami külön érdekesség, hogy már olyan akvaristák unokái járnak ide, aki még maguk is gyermekként jártak nálunk először. Ez egy olyan hobbi, amit nem lehet megunni. A fiatalokat is rendszerességre tanítja, és növeli a felelősségtudatukat. Egy szépen gondozott akváriumnál pedig nehéz gyönyörűbb dolgot elképzelni. Éppen ezért választottuk megalakulásunkkor mottónknak egy 1864-ben íródott gondolatot, amely így szól: „Az akvárium a szoba legszebb ékessége, egyben örökös élő forrása a szórakozva tanulásnak.” Aki foglalkozott már halakkal, az tudja, az akvaristának egy kicsit orvosnak, egy kicsit biológusnak és egy csöppet pszichológusnak is kell lennie, ha jól működő akváriumot szeretne.

A Zalaegerszegi Akvarista Szakkör tagjai összetartó kollektívát alkotnak. Mindenkit szívesen látnak a foglalkozásaikon, és bárki nyugodtan fordulhat hozzájuk kérdéssel. Harminc éve megrendezik hagyományosnak számító, kiváló hangulatú báljukat is, amely kiemelt események számít minden esztendőben.
– Megalakulásunk óta folyamatosan élvezzük a város vezetőinek támogatását, amely külön öröm számunkra. Negyvennégy éve működünk a városban, azaz kijelenthetjük, hogy komoly hagyományokkal büszkélkedünk. Negyvenéves fennállásunkat egy nagyszabású rendezvénnyel ünnepeltük meg, s természetesen az ötvenéves jubileumról is szeretnénk méltóképpen megemlékezni.