Címlap

Régóta húzódó kérdés, hogyan alakítsák a zártkertek jövőjét. A szakemberek óvták a város önkormányzatát, hogy nagyobb területeket belterületbe vonjanak, és megengedjék lakóépületek építését. Mára a helyzet tarthatatlanná vált, mert jó pár helyen elindultak az építkezések. Az önkormányzat ezért úgy döntött: közbelép, de törekszik a kompromisszumra.

– Nagy, összefüggő területeket vizsgálunk, nagyon intenzíven együttműködve a lakossággal. Többszöri nekifutásra sikeresen befejeződött a tervezők kiválasztási, közbeszerzési eljárása – tájékoztat Sziráki István, városfejlesztési osztályvezető. – A pécsi Hübner Mátyás egyetemi tanár foglalkozik a Gálafej–Vakaroshegy, Gógánhegy–Vorhota és a Jánkahegy zártkerti területeivel. Sajnos, mindhárom helyen építkeztek engedély nélkül. Agg Ferenc zalaegerszegi tervező jól ismeri a helyi viszonyokat, ő Csács zártkerti részével foglalkozik majd. Ezenkívül a beépítésre nem szánt területek vizsgálatával, ahol az országos előírások alóli eltéréseket vesszük számba. A piactér és környezetére is külön készítünk szabályozási tervet, ezzel pedig Zámbó Terézia Ybl-díjas településtervező mérnök foglalkozik.
Sziráki István szerint a városnak érdeke, hogy maradjon nagy, értékes zöldövezete a zártkerti területeken. Ha megengedik a zsúfolt, kertvárosi szintű beépítést, akkor ez a meglévő zöldövezet megszűnik.

– Probléma továbbá, hogy a zártkerti övezeteknél az utak nem alkalmasak arra, hogy kertvárosi utcákat képzeljünk ezekre a helyekre. Ezt a gyakorlatban nagyon nehéz megvalósítani: tehát megfelelő szélességű utakat kell kialakítani. Megtalálni azokat a telkeket, melyeket esetleg megvásárolunk, meg kell találni azokat a gazdákat, akik partnerek ebben a kérdésben. Amennyiben tudunk megfelelő úthálózatot, infrastrukturális feltételeket teremteni, akkor elkészül a szabályozási terv, és ha a várostól független szakhatósági szervek is támogatják, ez a szabályozás bekerül a következő rendezési tervbe. Tehát egy lazább szerkezetű, nagyobb zöldfelületű kertvárosi rész kialakítását tudjuk elképzelni. Nagyobb telkeket, kisebb beépítési százalékokat. Persze abban nem vagyok biztos, hogy ez mindenhol megvalósítható – teszi hozzá Sziráki István.

S hogy mi lesz az engedély nélküli építkezőkkel? Az osztályvezető azt mondja: ami beépítésre szánt területté válik, ott lesz egy új szabályozás, ez dönti el, hogy milyen engedély birtokába kerülhet, aki szabálytalanul építkezett. Előfordulhat: lesz olyan ház, ahol visszabontásra is sor kerülhet.
– A szabályozást nem az egyedi lakóépületekhez fogjuk igazítani, hanem a városrész egészéhez.
Megjegyzem: csak azokon a területeken történik a vizsgálat, ahol a lakosság előzetesen aláírásával is jelezte, együttműködik az önkormányzattal a zártkertek vizsgálatával, jövőjével kapcsolatban.
És még egy fontos kérdés: ez pedig a mezőgazdasági területek helyzete. Szeretnénk elérni – az OTÉK-en keresztül –, hogy a jelenleg érvényes három százalék helyett, nagyobb beépítési százalékot is megengedhessünk. Meg kell értetnünk: Zalaegerszegen erre a módosításra szükség lenne.

Az elmúlt hetekben kismértékben ugyan, de emelkedett hazánkban az influenzás megbetegedések száma. Zalában is kisebb növekedést mutatnak az adatok, de nagyobb számú megbetegedést nem tapasztaltak a megyében.

Dr. Kvarda Attila megyei tiszti főorvos érdeklődésünkre elmondta: a megyében továbbra is figyelőszolgálatot működtetnek, melynek segítségével a 13. héten 23 influenzaszerű megbetegedést regisztráltak. Mindez a 12. heti adatokhoz képest kisebb emelkedést jelent, de tömeges megbetegedés szerencsére nincs Zalában. A szakemberek egyébként az influenza B-vírusát mutatták ki megyénkben, a megbetegedések pedig a középkorosztály képviselői között jelentkeztek. A megyei tiszti főorvostól megtudtuk, a kisdedek és a 60 év feletti lakosok körében nem tapasztaltak megbetegedést. Ennek egyik oka az lehet, hogy a 60 felettiek között sokan oltatták be magukat védőoltással.
Összességében elmondható, Zalában egyelőre alacsony az influenzaszerű megbetegedések száma, azaz könnyen előfordulhat, hogy ebben az esztendőben megússzuk a nagyobb megbetegedéssel járó influenzajárványt.

A Magyarországon folyó Kohéziós Alap/ISPA-projektek ellenőrzését végző monitoring bizottság 2006. április 11-i ülésén értékelte a Zalaegerszeg és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztító telep fejlesztésére létrehozott önkormányzati társulás eddigi munkáját, ahol az illetékesek elismerően nyilatkoztak az elvégzett feladatokról.

A témában tartott sajtótájékoztatón dr. Gyimesi Endre polgármester elmondta: Zalaegerszeg azon kevés városok közé tartozik, ahol jelenleg négy európai uniós program fut, melyek nem csupán a zalai megyeszékhelyt, hanem a térség fejlődését szolgálják. Rigó Csaba, a társulási tanács elnöke hozzátette: a monitoring bizottság – melynek ülésén részt vettek az EU-bizottság, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságának képviselői is – megelégedéssel nyugtázta, hogy a projekt megvalósítása rendben, megfelelően halad. Elismerték a legutóbbi ülés óta eltelt időszakban végzett munkát, kiemelve a tervezési, illetve a mérnöki-műszaki ellenőri feladatokra megkötött szerződéseket. Emellett pozitívan nyilatkoztak arról, hogy a belvárosi sárga könyves tender vonatkozásában megfelelő haladás esetén már májusban szerződés köthető a nyertes ajánlattevővel, ezt követően pedig megkezdődhetnek a rekonstrukciós munkák Zalaegerszegen.


A szűk utcák nehezítik a fejlesztést.