Kultúra

Harmadik alkalommal kerül megrendezésre április 21–23. között Zalaegerszegen az országos fazekas-keramikus találkozó. A Göcseji Falumúzeumban tartandó fesztivál részleteiről Vándor László múzeumigazgató és Skrabut Éva szervező számolt be.

Vándor László elmondta, hogy már évek óta a Zala Megyei Népművészeti Egyesülettel közösen végzik a munkát, a rendezvény fővédnöke pedig idén is Németh János keramikusművész lesz. A találkozó híre már országosan is egyre nő, köszönhető ez annak is, hogy a prospektusok már az Utazás 2006. turisztikai kiállításra is eljutottak. A fesztivál látogatóinak száma pedig évről évre nő.
Skrabut Éva a részletes programról és a támogatókról számolt be. A rendezvény költségeihez immár hagyományosan hozzájárul a város önkormányzata, és sikeres pályázatot nyújtottak be a Nemzeti Kulturális Alapprogram Népművészeti Szakkollégiumához is.

A III. Zalaegerszegi Országos Fazekas-keramikus Találkozó és Fesztivál egyszerre szakmai és idegenforgalmi esemény, a helyieknek pedig kitűnő családi program. Hiszen a gyermek- és szórakoztatóműsorok, valamint az étkezés is biztosított a fesztivál ideje alatt. A gyerekek megismerkedhetnek a szekerezéssel és a lovaglással. A gasztronómiai programokon pedig tájegységi ételek és borok kerülnek terítékre. A találkozón Magyarország legjobb fazekasai vesznek részt, és igazi ritkaságokat is lehet majd látni. A kirakodóvásáron a nagy fazekasközpontokból – Korond, Nagybánya, Beszterce, Csákvár, Sárköz – érkeznek mesterek, kerámiák és használati tárgyak. A szakmai napon a kifogatás és a korongozás ősi technikájával is megismerkedhetnek az érdeklődők, s az idei fazekasversenynek is ez a két eljárás lesz a témája.

Új elem a vásári komédia, mellyel a szervezők az idegenforgalmi érdeklődést és a fesztivál jelleget kívánják fokozni. Szeretnék, ha a találkozó egy igazi tavaszkezdő eseménnyé nőné ki magát. Ennek érdekében gólyalábas komédiások „propagálnak” majd a Dísz téren. A múzeum vezetése fontosnak tartja, hogy a város turizmusa a termálfürdőn túl a muzeális értékekre, elsősorban a falumúzeumra építsen, hiszen ez lehet a két fő vendégcsalogató pillér. Ehhez persze fejlesztésekre is szükség lesz a jövőben, hiszen problémás például a parkolás és a buszforgalom a falumúzeum környékén. Vándor László úgy tájékoztatott, hogy már készen vannak Pelényi Gyula építész tervei, mellyel bővíteni tudják a skanzen épületének és befogadóképességének kapacitását.

Németh Tamás keramikustanárra emlékeztek kollégák és tanítványok az Ady-iskola galériájában. Az emlékkiállításon a közel egy éve elhunyt művésztanár munkáiból nyílt tárlat, illetve bemutatásra kerültek a „Németh Tamás Emlékpályázat” alkotásai is, melyet az iskola diákjai körében hirdetnek meg, ezután minden évben. Idén gyertyákkal és mécsesekkel készülhettek a jelentkezők.

Németh Tamás életének jelentős részét a művészeti gimnázium falai között töltötte, hiszen tizenöt évet tanított itt, és mindössze 44 évesen távozott közülünk – kezdte az emlékezést Frimmel Gyula grafikustanár. Az agyag és a kerámia iránti érdeklődést édesapjától, Németh János keramikusművésztől kapta örökségül. Pályája során a szakma szeretete és a gyermeki naivság együtt volt jelen. Munkái nagyrészt magántulajdonban vannak, a mostani tárlatra barátok, kollégák, rokonok gyűjtötték csokorba a tárgyakat. A víz és a tűz a legősibb elem az emberiség történetében. Aki ezekkel dolgozik, örökké él – mondta a kiállítást megnyitva Rakonczay Ágnes, a kerámiaműhely tanára, a legközvetlenebb munkatárs.
Az első pályázat nyertese Kolondics Sára Luca tizenegyedik osztályos tanuló úgy emlékszik, Németh Tamás óráin mindig nagyon jó hangulat volt, ám mégis komoly szakmai munka folyt. Korongozás közben még ma is fülébe csengenek az elhangzott instrukciók. Az örökös jókedve mindenkire hatott, pedig már tudni lehetett, egészségével nincs minden rendben. Halálával sem akart terhelni senkit, hiszen nyáron, tanítási szünetben ment el.
A meghirdetett emlékpályázattal azt szeretnék elérni, hogy Tamás emléke tovább éljen az iskolában zajló munkán keresztül. Így azok is ismerni fogják a nevét, akik csak ezután lesznek adys diákok.

Az olvasás roppant szórakoztató és hasznos időtöltés, hiszen amellett, hogy az ember egy-egy zseniális író lebilincselő történeteibe, világnézeti megállapításaiba nyer bepillantást, észrevétlenül még a szókincsünket is fejleszti. Ezért elszomorító, hogy egyre kevesebb fiatal vesz kézbe könyvet, s ezáltalt olyan élményekkel lesz szegényebb, amelyek csak bizonyos kötetek elolvasása után adatnak meg. Sajnos, a mai tizenévesek között sok olyan akad, aki nem tartja fontosnak az olvasást. Nitsch Erzsébet, a József Attila Városi Könyvtár igazgatóhelyettese szerint megkérdőjelezhetetlen, hogy mára megváltoztak az olvasási szokások, és főleg az ifjabb korosztályban figyelhető meg, hogy a korábbi évekhez képest kevesebb fiatal tölti szabadidejét olvasással.

József Attila-könyvtárban a legkisebbeknél kezdik az olvasóvá nevelést, azaz már az óvodásoknak csoportos könyvtári foglalkozásokat tartanak, ahol a gyerekek bepillantást nyerhetnek a könyvtár légkörébe. Manapság már a kisebbeknél is megfigyelhető, hogy szívesen ülnek a könyvtárban számítógéphez, s kipróbálják az itt található CD-roomokat, játékokat. Közülük, akik rendszeresen járnak könyvtárba, azoknál befolyásolni tudják az olvasási szokásokat, és könnyebben felkeltik az érdeklődésüket egy-egy kötet iránt. Az alsós tanulók még gyakran járnak az intézménybe, a felsősök között viszont csak a szorgalmasabb diákok, vagyis itt már megfigyelhető bizonyos „immunitás” a könyvek irányába. Ezért roppant fontosak azok a rendezvények, amelyek a könyvtárba vonzzák a fiatalokat. Ilyenek például a különböző levelezős játékok, tanulást segítő programok, kézműves-foglalkozások, melyek során az ifjoncok szórakozás közben gyarapítják ismereteiket. Emellett még az újságokon, valamint a világhálón keresztül próbálják megérinteni a tanulókat.

– Azok a gyerekek, akik alsóban gyakori látogatói voltak a könyvtárnak, ők később is gyakran térnek be hozzánk. Aki felső tagozatos korában önállóan eljár a könyvtárba, az szinte biztos, hogy rendszeresen olvas és kölcsönöz könyveket. Arra a kérdésre nehéz válaszolni, hogy miért olvasnak kevesebbet a fiatalok. Ennek egyik oka, hogy manapság kicsit „sűrűbb” életritmust élnek a diákok, rengeteg olyan dolog van, amely leköti őket, ilyen például a számítógép és az internet, de kétségtelen, mára felnőtt egy olyan szülői generáció, akik maguk sem jártak könyvtárba, és nem tartották fontosnak a rendszeres olvasást. A család szerepe rendkívül domináns, hiszen akivel kiskorban megszerettetik a könyvet, az felnőttként olvasni fog szabadidejében, véli Nitsch Erzsébet.
A József Attila-könyvtár utóbbi évek beiratkozási adataiból kitűnik, hogy nem jelentősen ugyan, de csökken beiratkozók száma. A látogatók száma, valamint a kölcsönzött kötetek száma viszont emelkedést mutat. 2002-ben összesen 4450 fő iratkozott be a könyvtárba, 56.000 látogató fordult meg az intézményben, és 38.000 kötetet kölcsönöztek. 2005-ben 4100-an iratkoztak be, s több mint 50.000 kötetet kölcsönöztek.

– Az idősebbekre az a jellemző, hogy ők évről évre ugyanolyan létszámban járnak hozzánk, ez a korosztály stabil törzsközönsége könyvtárunknak. Nekik is szervezünk programokat, így például számítógép-használati tanfolyamot. Elmondhatom, hogy rengeteg energiát áldozunk arra, hogy minél több fiatalt érjünk el rendezvényeinkkel és ezeken keresztül szerettessük meg velük az olvasást.
A József Attila-könyvtár folyamatosan kínálja programjait, 2006. április 27-én 18 órakor például a Pannon Tükör kulturális folyóirattal közösen rendezik meg Utassy József szerzői estje, ahol Dinnyés József daltulajdonos fog közreműködni. Május 15-én Keresztury-estet tartanak, ahol irodalomtörténeti előadások, versmondó verseny, érdekes műsorok várják majd az érdeklődőket.