Címlap

A leghosszabb vitát a múlt heti közgyűlésen a Zalavíz Zrt. ingatlanának értékesítésével kapcsolatos előterjesztés váltotta ki. A zárt ülésen tárgyalt napirendről és a döntésről dr. Gyimesi Endre polgármester sajtótájékoztatón számolt be. Mint ismert, a Lidl áruházlánc igényt tart a területre, de a végleges szerződéskötés még nem történt meg, hónapok óta húzódik. Eközben az önkormányzat másik ajánlatot is kapott a területre. A közgyűlés arról tárgyalt, felbontsa-e a kapcsolatot a céggel és az új partnerrel kezdjen inkább részletes tárgyalásokat. A képviselő-testület úgy döntött, 30 napos határidőt ad a Lidl-nek, hogy a szerződéskötés megtörténjen, és a fizetési kötelezettségeinek eleget tegyen a cég. Amennyiben nem így lesz, úgy a következő közgyűlésen az új partnerrel köt szerződést a város.

A Zalai Nyomda épületei tulajdonjogának esetleges megszerzésével kapcsolatos előterjesztésről is zárt ülésen tárgyalt a testület. Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, a nyomda jelentős bővülés előtt áll, új telephelyre költözik a város déli ipari parkjába. Mindez létszámbővítést, munkahelyteremtést von maga után a közeljövőben. Ez az oka annak, hogy a belvárosi telephelyét értékesíteni kívánja, és először Zalaegerszeg önkormányzatának ajánlották fel a lehetőséget. A közgyűlés úgy döntött, felkéri a műszaki ügyekért felelős Tombi Lajos alpolgármestert és a VG. Kft. ügyvezetőjét, vizsgálják meg, hogy a terület megfelel-e a Göcseji úti temető bővítésére, valamint kerüljön megvizsgálásra az ingatlan egyéb hasznosítási lehetősége is. Készítsenek előzetes tervet a várható költségekről. Vizsgálni fogják továbbá azt is, hogy az irodaház alkalmas-e a város gazdasági társaságainak elhelyezésére, fogalmazott a polgármester. Hozzátette: csak akkor kerül sor a terület elidegenítésére, ha az önkormányzat nem kívánja megvásárolni vagy hasznosítani.
A 2005. évi zárszámadásról elhangzott: a város gazdálkodása kiegyensúlyozott volt az elmúlt évben, működési hitel felvételére nem került sor. Az önkormányzat a közpénzekkel takarékosan bánt. A városfejlesztésre pedig lényegesen többet költött, mint a megelőző években. Tombi Lajos alpolgármester a sajtótájékoztatón a zalaegerszegi építési szabályzat módosításáról szólt. (A részletekről lapunk következő számában olvashatnak.)

Filep Sándor festőművész és Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotásaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők Zalaegerszegen.

A Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben múlt héten megnyílt tárlat június 9-ig látogatható. Eredetileg Melocco Miklós, Kossuth-díjas szobrászművész nyitotta volna meg a kiállítást, de váratlanul közbejött külföldi útja miatt a személyes találkozásra június 8-án délután kerül sor a tárlat zárásaként. Minderről Dezsőné Kondor Anita igazgató szólt, aki tolmácsolta Melocco Miklós gondolatait és az alkalomra írt köszöntőjét. Ebben Melocco Miklós a két művésszel való kapcsolatáról is vall: „Nem kortárs vagyok csupán, hanem a társuk. A minőség esztétikai kategória, és felnézek mindkét művész tudására. Ráadásul egyszer mesterüknek neveztek engem, amit ők elfogadtak, én nem, mert amikor megismertem őket, akkor már mindent tudtak.”
Dicsérte a kiállítóterem választását is: a két művész nagyon jó és a sok „izmus” után ők ábrázoló művészek. Ebben a korszakban, fogalmazott Melocco Miklós, felkérni két ábrázoló művészt kiállításra, állásfoglalás.

Az utóbbi idők legkedvezőbb környezetvédelmi beruházásaként jellemezte a Zalaegerszeg és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztító telep fejlesztésének projektjét dr. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg polgármestere elmondta: a 75 százalékban európai uniós támogatással megvalósuló, mintegy 12 milliárdos program 41 települést érint.

A saját forrás kiegészítésére folyamatosan keresték a pótlólagos forrásokat, és Zalaegerszeg pályázati úton próbálta a tagönkormányzatok számára még kedvezőbbé tenni a beruházást. A szennyvízprogram fejlesztésére létrehozott önkormányzati társulás szakemberei kiváló pályázatot nyújtottak be, melynek következtében a Belügyminisztérium arról értesítette a várost, hogy az „EU Önerő Alap” támogatásával 600 millió, plusz 73 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek. Ezzel a támogatással a társulás tagönkormányzatainak az önrésze 10 százalékról 5,2 százalékra csökkent. Az ezzel kapcsolatos szerződés aláírásra került és ezzel érvényét vesztette a 2005. október 17-én létrejött 250 millió forintról szóló támogatási szerződés. Dr. Gyimesi Endre hozzátette: ez a pályázati siker újabb bizonyítéka annak, hogy Zalaegerszeg és térségének fejlődése töretlen, az itt élő emberek összefogásának és munkájának köszönhetően. Az uniótól és az uniós fejlesztésekhez kötődő alapokból elnyerhető források alapvetően a szakmailag jól előkészített pályázatokon és a kiváló lobbitevékenységeken múlnak.
Rigó Csaba, az önkormányzati társulás elnöke a közel 73 millió forintos támogatásról elmondta: ezt a forrást az uniós támogatásból el nem ismerhető tervezési költségek teszik ki, amely 17 olyan tételt takar, amelynek kifizetése 2003 júliusa és 2005 szeptembere között merült fel. Hangsúlyozta: utófinanszírozásról van szó, ezeket a tételeket Zalaegerszeg önkormányzata már kifizette. A 600 millió forintos támogatás hároméves ütemezésben hívható le. Rigó Csaba többek között köszönetet mondott dr. Káldi Dávidnak, aki a projekt koordinátoraként előkészítette a pályázatot.

Zalaegerszegről 48 fiatalt és felnőtt férfit hurcoltak el 61 évvel ezelőtt a hírhedt szibériai gulágokra. Az áldozatokra koszorúzási ünnepségen emlékeztek a 2000-ben felállított emlékműnél. A Szibériába száműzöttekről, a kényszermunkáról, az 1944–1953 közötti időszakról dr. Gyimesi Endre polgármester emlékezett meg. Mint fogalmazott, a szovjet katonai elhárítás emberei kémkedés kreált gyanújával hurcolták el a huszonéves fiatalokat.
Az áldozatokra az önkormányzat vezetőin kívül az életben maradottak, az áldozatok hozzátartozói helyezték el a tisztelet koszorúit. A megemlékezés ökumenikus imával ért véget.