Címlap

Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá nyilvánításának 121. évfordulója alkalmából a szokásokhoz híven először a város első polgármesterének, Kovács Károlynak az emlékművét koszorúzták meg az önkormányzat vezetői. A város napja tiszteletére a Széchenyi téri díszteremben az ünnepi közgyűlés résztvevőit – a kitüntetetteket és családtagjaikat, Zalaegerszeg megjelent díszpolgárait, a megyei közgyűlés elnökét és alelnökét, a testvérvárosi delegációkat – dr. Gyimesi Endre polgármester köszöntötte. Külön szólt az ünnepségen megjelent 85 éves Ódry Lajos nyugalmazott honvéd karmesterhez, aki, mint a polgármester fogalmazott: 80. születésnapján megígérte, hogy megírja Zalaegerszeg indulóját. A szerzemény elkészült, melyet felvételről, a kaposvári fúvószenekar tolmácsolásában meg is hallgattak.

Ünnepi beszédében dr. Gyimesi Endre megemlékezett három kiváló, zalai közéleti személyiségről, akik hazánk sorsában meghatározó szerepet játszottak: Zrínyi Miklós költő és hadvezérről, Csány László reformpolitikusról és Deák Ferencről, a haza bölcséről.
– Nagyon sokan látogatnak Zalaegerszegre. Van, aki hiányolja a régi házakat, a városmagot, ugyanakkor még többen az épített világ mögé tekintenek, és ilyenkor rengeteg a pozitív visszhang. Hiszen az alkotók fontosabbak, mint az épületek, és Zalaegerszeg bővelkedik ilyen személyiségekben. Helytörténészi kutatásaim során többször is feltettem a kérdést: minden kor kitermeli a jeles magyarokat, de mi van a több ezer névtelen hőssel? Büszkék vagyunk rájuk is, mert gyönyörű örökséget kaptunk tőlük: hitet, méltóságot, a család szeretetét, és ez az örökség kötelez bennünket – fogalmazott a polgármester, majd arról szólt, hogy kíván megfelelni mindennek a mában a város.

Testvérvárosi szerződés született Zalaegerszeg és Lendva között.

– Jó gazda módjára próbálunk gazdálkodni, nem éljük fel tartalékainkat. A nehézségek ellenére is előre tekintünk. Nem lehet gazdasági társaság módjára működtetni az önkormányzatot. A közgyűlés munkájával erősíti a városhoz való kötődést. Támogatjuk a történelmi egyházak léleképítő munkáját, a „Nemzedékek kézfogása” programmal, a „Zalaegerszeg-kártya” bevezetésével és a „Tiszteletbeli polgár” cím adományozásával fűzzük szorosabbra a kapcsolatokat. Bízom városom jövőjében, az optimizmust az itt élőkre alapozom – folytatta dr. Gyimesi Endre. – Az itt élők szeretik a városukat, bár esetenként elégedetlenek ezzel-azzal, és ez így van rendjén. Olyan Zalaegerszeget szeretnénk, amely átlátható, otthonos, szép, és amelyet szeretünk. Amely megélhetést biztosít, gondoskodó kezet nyújt, ahol az emberek egymásra mosolyognak, és kezet ráznak.

A Canterina kamarakórus Bartók: Bolyongás című művének előadása után dr. Gyimesi Endre Zalaegerszeg Város Díszpolgára kitüntető címet adományozott a 81 éves Rosta Sándornak.
Életútját felvillantva elhangzott: az ELTE jogi karáról 56-os tevékenysége miatt eltávolították, majd 1957-ben első fokon 7 évre ítélték, teljes vagyonelkobzással, másodfokon a Budapesti Népbíróság 8 évre emelte fel a büntetését. 1962-ben feltételesen szabadult. A rendszerváltás után Zala megyében megszervezte a Magyar Politikai Foglyok Szövetségét, majd részt vett az 1956-os Szövetség és az 1956-os Hagyományőrző Egyesület szervezésében. Számos újságcikke jelent meg a rendszerváltás és az 56-os forradalom témáihoz kapcsolódva. A volt ÁVH épületében (a jelenlegi Kaffka- kollégiumban) állandó kiállítást szervezett. Kezdeményezője volt több utca- és intézménynév megváltoztatásának, valamint 56-os kopjafák és emléktáblák elhelyezésének. „A zalai 1956-os események leghitelesebb vezető személyisége” – fogalmazott a polgármester.

Együtt az ünnepeltek a polgármester társaságában.

Pro Urbe-díjat kapott Igazi István pedagógus, az Öveges ÁMK igazgatója. Dr. Gyimesi Endre a kitüntetett sporttevékenységét méltatta: a ZTE-ben először a tartalékcsapatnak, majd 1963-tól az első csapatnak lett a tagja. Matematika–fizika szakon szerzett diplomát, és 1998-ig a Hamburger-iskolában tanított. Kezdeményezője volt a Landorhegyi-iskolában egy nagyméretű tornacsarnok megépítésének, ezzel megalapozták a testnevelés tagozat működésének alapjait. Közel félszáz labdarúgónak alapozta meg sportpályafutását. 1998-tól az andráshidai Öveges ÁMK-ban dolgozik.

Ugyancsak Pro Urbe-díjat kapott Szabolcs Péter Munkácsy-díjas szobrászművész, aki 1967-től él Zalaegerszegen. Kiemelkedő szerepe volt az egervári művésztelep létrehozásában. Első önálló kiállítása 1969-ben volt a Göcseji Múzeumban, 1975-ben megkapta a ravennai II. Nemzetközi Dante Biennálé aranyérmét. Zala megyének mintegy másfél tucatnyi településén állították fel szobrait. Művész-eszköztára széles: dolgozott fémmel, kővel, fával. Tematikája sokrétű, az emberi élet minden aspektusára kiterjed. 2005-ben került felavatásra Királyi pár című szobra a Falumúzeum bejáratánál. Idén is újabb alkotásával gazdagítja a várost: a Hősök kertjében az általa készített kőtábla állít emléket a trianoni szerződés tragikus következményének.
Az elismerések átadása után a testvérvárosok küldöttei tolmácsolták üdvözletüket. Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere bejelentette, hogy június
21-én Marosvásárhelyen Zalaegerszeg polgármesterének Pro Urbe-díjat adnak át. Az ünnepi közgyűlésen a lendvai polgármesterrel és a varasdi alpolgármesterrel testvérvárosi szerződést írt alá dr. Gyimesi Endre.

Matyéka István és Béres János a dombormű előtt.

* * *
Ünnepi esemény színhelye volt a Táncsics utcai Dél Hercegnője is, az épület falán Ruszt József Kossuth-díjas rendezőre emlékező domborművet avattak. A zalaegerszegi színház alapítója élete utolsó éveit töltötte a társasházban. Tisztelői és a ház lakóinak nevében Matyéka István vállalkozó állíttatta a bronz domborművet, melyet Béres János szobrászművész készített. Dr. Gyimesi Endre polgármester avatóbeszédében felidézte Ruszt József életútját, zalaegerszegi kötődését. Megemlékezett a színházért dolgozó és rajongó szakemberről. Gálffy László színművész a barátok nevében elevenítette fel a nyughatatlan művész sokoldalúságát, és személyes élményeiről is szólt, az utolsó látogatások egyikéről. Végül a ház híres lakójáról meghatott szavakkal beszélt Matyéka István, és mondott köszönetet Béres Jánosnak az alkotásért.

* * *

Dobrics jellegzetes növénye került a Vizslaparkba.

Benépesült a Vizslapark is. A testvérvárosi küldöttségek tagjai közösen ültették el a „Testvérvárosi park” fáit, cserjéit. Földbe tűzött fatábla jelzi az ültető város nevét és a növény fajtáját.
– Az alapötlet néhány testvérvárosból származik, ahol hasonló alkalomkor és hasonló rendezvénnyel a barátságot és az együvé tartozást szimbolizálták – válaszolta érdeklődésünkre Gyutai Csaba alpolgármester. – Úgy gondoltuk, a város kiterjedt kapcsolatrendszerét, az európai gondolatot is ezzel a szép gesztussal lehet szimbolizálni. Nem beszélve arról, hogy botanikai értéke is van az ötletnek, hiszen minden település a saját térségére jellemző, meghatározó fafajtát, növényt hozott. A park gondozása a Városgazdálkodási Kft. feladata lesz. Megjegyzem, a cég jelentősen erősödött szakmailag, hiszen egy tájépítő mérnök állt munkába, és ez már meglátszik a város közterületein.
Dr. Gyimesi Endre a fa és cserje elültetése után elmondta: készek bővíteni a park állományát, kérésre bármikor további növényeket ültethetnek. A résztvevőket, pedig meghívta 2007 májusára, az Egerszeg-fesztivál idejére, egy közös piknikre.

A zalaegerszegi építési szabályzatot konkrét feladatokhoz módosította legutóbbi ülésén a város közgyűlése. A fejlesztési munkákhoz most jogi kereteket is biztosítanak a ZÉSZ-szel. A ságodi fennsíkot érintő döntések is születtek, ennek részleteiről Sziráki István városfejlesztési osztályvezetőt kérdeztük. Szót váltottunk még az elkerülő vasútvonal építésének fontosságáról és a felmerült gondokról is.

– A Kaszaházi út és a 76-os elkerülő út közötti területről van szó, ez a város egyetlen, nagyobb összefüggő és még nem beépített területe. Nyugatról a gébárti fejlesztés határolja, keletről, pedig részben az új temető, másrészt ipari terület található ott, néhány vállalkozás telephelyével. A 76-os elkerülő út mentén pedig egy ipari park fejlesztését kezdi el rövidesen a város. A nagy kérdés, hogy a még be nem épített területnek mi legyen a jövőbeni sorsa. Az ipari park kapcsán a Városfejlesztési Rt. tudni akarta, hogyan lehetne ezt a területet feltárni, ugyanakkor voltak lakossági igények is belterületbe vonásra és fejlesztési lehetőségekre – mondja Sziráki István.
Hangsúlyozta: a tervezéskor a legfontosabb egy leendő (észak–déli) úthálózat elképzelése volt, melyet le is kell majd védeni. Egy 200 hektáros terület későbbi hasznosításához normális úthálózat kell, ez befolyásolja a későbbi fejlesztési lehetőségeket is. Ez a kijelölés megtörtént.

– A ságodi terv másik eleme, hogy a huzatos fennsíkon erdősávot telepítsünk. A Kaszaházi úttól délre eső részt lakóterület fejlesztésére jelölték ki, itt körülbelül nyolcezer embernek lehet életteret biztosítani – folytatja Sziráki István. – A lakóterület fölött közvetlenül egy 200 méter széles erdősávot hagyott jóvá a közgyűlés. Ezt az „erdősítést” most kell megkezdeni, hogy évek múlva, amikor már házak épülnek, védjék az ott lakókat. Azt sem hallgathatom el, hogy néhány tulajdonosnak, akiknek az ingatlana beleér majd az erdősávba, hátrányt okoz a fejlesztés, de ezt mindenképpen kárpótolni fogjuk. De nekünk a többség érdekeit kell figyelembe venni.
Nem született viszont döntés arról, hogy a terület, mintegy 40–50 hektárnyi középső részével mi történjen. Lehetne üdülőterület, vagy az is elképzelhető, hogy az ipari területhez kell hozzátenni. De lakóövezeti rész kialakítása is elképzelhető.
A Zalalövő–Zalaegerszeg– Boba közötti vasútvonalszakasz korszerűsítéséről, a zalaegerszegi elkerülő résszel kapcsolatban felmerülő gondokról Sziráki István elmondta: Szép sikere a zalai politikának, hogy az V-ös számú Korridor (Velence–Trieszt–Ljubljana–Budapest–Ungvár–Moszkva) Zalán (ezen belül Zalaegerszegen) megy keresztül. A szombathelyiek ezért irigykednek is egy kicsit.

– Van a vasútvonalnak egy szakasza, amely a házak közül most átkerül a Zala folyó mellé. Most az ott lakók – neszelei, andráshidaiak – tiltakoznak. Azt kérdezik, miért nem terveztek zajvédő falat a projekt során. Uniós programról van szó, a tervezés megfelelt a szabályoknak, és még nem tudni, milyen zajszint lesz, ha elkészül a vasútvonal. Egy közelmúltban megrendezett lakossági fórumon ezt próbáltuk elmagyarázni az érintetteknek. Brüsszel egyébként előírta, hogy a használatbavétel előtt zajszintet kell mérni a területen. Amennyiben magasabb lesz az előírásnál, kötelező lesz a zajvédő falat megépíteni – magyarázza az osztályvezető és hozzáteszi: – Ragaszkodni kell a nemzetközi vasútvonalhoz a város jövője szempontjából, főleg gazdasági szempontból. Logisztikai bázisok épülhetnek, és megélhetést biztosíthat az itt élőknek. Nagyon rossz lenne, ha valamilyen oknál fogva elveszítenénk ezt a lehetőséget.