Horizont

Fennállásának 35. évfordulóját ünnepli a Családi Intézet. Jogelődje a Családi és Társadalmi Szertartások Irodája egy kormányrendelet értelmében jött létre 1971-ben, akárcsak a többi hasonló iroda az ország nagyvárosaiban. A kezdetekben viszonylag kevés szolgáltatást nyújtó intézeteket több helyütt megpróbálták vállalkozási formában üzemeltetni a rendszerváltást követően, több-kevesebb sikerrel. Ma Győr mellett egyedül Zalaegerszegen működik Családi Intézet a polgármesteri hivatal részeként.

A Családi Intézet szolgáltatásai folyamatosan bővültek az évek folyamán. Fő profiljuk esküvői szertartások szervezése, de szívesen segítenek a pároknak akár a lakodalom, de a nászút helyszínének kiválasztásában is. Az esküvők mellett temetési gyászszertartásokon, névadókon, állampolgársági eskütételeken működnek közre a Családi Intézet munkatársai. Az elmúlt 35 évben 200-nál is többen szerepeltek rendszeresen az intézet által lebonyolított szertartásokon.
Az ünnepségen elsőként Szabó Judit, a Családi Intézet vezetője köszöntötte az egybegyűlteket. Elárulta, hogy ma sem igazán elégedettek a névvel, nem utal kellően munkájuk jellegére. Annál inkább viszont arra a nagy családra, melyet az intézet korábbi és jelenlegi dolgozói, közreműködői alkotnak.

A 35 éves jubileum kapcsán az egész évet átölelő programsorozattal kedveskedik a városlakóknak a Családi Intézet, folytatta a vezető. Ennek első állomása volt februárban a jegyespárok bálja, most az ünnepi megemlékezés, a Szent Iván-éji mulatságok keretében pedig az első éves házasokat várja rendezvényére az iroda.
Szerencsésnek mondhatják magukat a zalaegerszegiek, hiszen életük valamennyi nagyobb eseményét nagyszerű emberek teszik feledhetetlenné. Segítenek ugyanakkor méltósággal elbúcsúztatni, így könnyítve meg a nehéz perceket. Mindezt már dr. Gyimesi Endre polgármester mondta ünnepi köszöntőjében. Emlékeztetett arra is, hogy a Családi Intézet munkatársai a születés pillanatától, a névadótól a halálig, a temetésig elkísérnek bennünket. Munkájukat minden esetben nagy alázattal, odaadással, belső hittel végzik.
Harmincöt éve tartó lelkiismeretes tevékenységéért elismerő oklevélben részesítette a polgármester a Családi Intézet valamennyi volt és jelenlegi dolgozóját, a technikai feltételek javítása érdekében pedig 50 ezer forintot ajánlott fel az irodának.

Az I. világháború vérzivataros napjaiban szinte minden magyar családnak volt valakije kint valamelyik frontvonalon, s sokaknak a fiai hadifogságba is kerültek. Habár nemzetközi egyezmények már akkoriban is garantálták a hadifoglyok jogait, de a fogságba esett katonákkal a kapcsolattartás a háború alatt nagy nehézségekbe ütközött. A hadifogságba került katonáknak egyetlen esélye a levélírás volt arra, hogy szeretteikkel kapcsolatot tartsanak. Azonban ez is komoly nehézségekbe ütközött, mivel a kézbesítés a háborús viszonyok közepette nem élvezett előnyt, sőt a cenzúra jóváhagyása is kellett a levelek kiküldéséhez a hadifoglyok hazájába.

Annál is inkább, mivel egyik hadakozó fél sem akarta, hogy a hadifoglyok a hátországról információkat adjanak ki hazájuknak. Emiatt minden fogolynak, aki hazaírt családjának, ki kellett alakítania egy olyan levélírási módszert, aminek segítségével az otthoniak megértették, mit akar, de fogvatartói és a cenzorok nem. Cikkemben egy, a Zalamegye című politikai és társadalmi hetilapban 1915. augusztus 1-én megjelent furfangos levelet kívánok bemutatni az olvasónak. A rövid üzenetet Vajda Géza hadapródjelölt hadifogoly írta haza családjának a megyeszékhelyre.

E levél bemutatásán keresztül kívánom érzékeltetni a zalaegerszegi fiatal frissen szerzett fogolytábori élményeit: „Herrn Áron Vajda in Zalaegerszeg Wlassics-utca 72. Lieber Vater. Am 14. Juni bin ich bei den Dorf a Helyzet gefangen. Was machen die Kindern der Rossz und Rettenetes. Jetzt geht es mir schon gut. Ich lasse mein Grossvater der Étkezés, und die Grossmutter Borzasztó grüssen. Mit den gefangenen von Przemysl sind wir zusammen. Mit mir ist der Kadett Kis, und Udvarba der Fänrich Vagyunk, der Lautenant Beszoritva. Oberlautenant Zsarolnak, und Ahol, der Hauptmann Lehet. Schreibe sofort auf diese Adresse. Kriegsgefangenen Vajda Géza Kadett asp. In Simbirsk an der Volga Ungarische Gruppe.”

A levél érdekessége nemcsak kétnyelvűsége, hanem kétértelműsége is, ami vélhetően a cenzor magyar nyelvtudásának hiánya miatt érdemelhette ki azt, hogy eljutott a címzetthez. Nyilvánvaló, hogy Oroszországban a cári önkényuralom miatt is fenntartott cenzúra a háborúban a hadifoglyok levelei miatt megnövekedett terhelést már nem bírta, s az is valószínűtlen volt, hogy az osztrák-magyar hadsereg minden fogságba esett katonájának levelét olyanok olvassák el, akik németül és magyarul is értenek.

Ezt sikerült Vajda Áronnak kijátszani furfangos levelével, mely csak első ránézésre íródott németül. Ugyanis a következő üzenetet juttatta el édesapjának írt levelében családtagjainak, ha a magyar szavakat egymás után leírjuk: a helyzet rossz, rettenetes. Étkezés borzasztó, kis udvarba vagyunk beszorítva. Zsarolnak, ahol lehet. A levél németül írt részében a következőket írja, természetesen a magyar szavakat nem kihagyva: „Vajda Áron urnak, Zalaegerszeg. Kedves Apám. Június 14-én fogtak el a Helyzet falunál. Mit csinálnak a gyermekek a Rossz és a Rettenetes. Most már jó dolgom van. Üdvözlöm Étkezés nagyapámat és Borzasztó nagymamát.

A przemyslí hadifoglyokkal együtt vagyunk. Velünk van Kis Udvarba hadapród, Vagyunk zászlós, Beszorítva hadnagy. Zsarolnak és Ahol főhadnagy és Lehet százados. Írjanak azonnal az alábbi címre: Vajda Géza hadifogoly, hadapródjelölt Simbirskben a Volga mellett. Magyar csoport.”

Ez a másik levél elsősorban a cenzúrának íródott, de írója nem feledte el üdvözletét elküldeni kissé érdekes nevekkel illetett családjának sem. Talán érdekes lehet e levél napjaink jóval kisebb háborúktól terhelt világában is, hiszen a hadifoglyok problémái mindig is foglalkoztatták a világot.

Kiemelkedő eredménnyel zárja az első félévet a Schneider Electric francia cég zalaegerszegi Merlin Gerin Zala Villamossági Készülékgyára: üzleti eredménye 20 százalékkal, félmilliárd forinttal haladja meg az erre az időszakra tervezett árbevételi tervet.

– A 2005-ös évünket ugyancsak kimagaslóan teljesítettük, de ebből nem következett az, hogy az idei év is hasonlóan sikeres lesz, hiszen az előző év eredményétől függetlenül minden esztendő, így a 2006-os is új feltételekkel és elvárásokkal indul a Schneider cégcsoporton belül – mondja Marosvári Árpád igazgató. – Több fontos tényezőnek köszönhetően azonban első félévünk ebben az évben is kedvezően alakult, és ezt az eredményt várhatóan a második félévben is tartani tudjuk. Sikerünk egyik fontos elősegítője ismét a stratégiai beszerzés, mely kimagasló munkája nyomán folyamatosan csökken a termelés anyagköltsége. A six-szigma statisztikai problémamegoldó módszer széleskörű alkalmazásával jelentősen csökkentettük selejt- és karbantartási költségeinket. Hozzáfogtunk a „lean-manufacturing” gyártási módszer bevezetéséhez, mely már most lehetővé tette, hogy lényegesen magasabb árbevételt produkáljunk kisebb létszám mellett. Az állandó direkt és indirekt létszámunkat nem csökkentjük, ugyanakkor kevesebb szerződéses munkavállalóval dolgozunk, s alvállalkozásainkat folyamatosan bővítjük. A “Lean” egy olyan gyártási filozófia, amelynek segítségével a vevői igények lehető legmagasabb szintű kielégítése történhet meg a legjobb minőségű termékek szolgáltatásával, a legrövidebb idő alatt, a legkisebb költségráfordítással.

A Merlin Gerin Zala Villamossági Készülékgyár stratégiai célkitűzése a magasabb hozzáadott érték felé való elmozdulás, amely alapot teremthet a hosszú távú stabilizációra. Mint mondja Marosvári Árpád, ennek érdekében technológiai váltást hajtanak végre, tovább növelik az automatizálást, a kézi szerelést pedig mindinkább kiadják alvállalkozásba. Úgy számolnak, hogy 2007 második félévétől már csak azon termékek kézi szerelése lesz a gyárban, melyek automatizált beállítását is ők végzik. Ezzel párhuzamosan növelni kívánják mérnöki-technikusi hátterüket.
– Célunk az elkövetkező másfél évben az, hogy megteremtsük egy teljesen automatizált illetve gépesített gyár szakmai feltételeit. Ehhez további szakemberekre lesz szükségünk, akikre azonban nem könnyű rátalálni annak ellenére, hogy mostanra többé-kevésbé sikerült egymásra találni az oktatásnak és a gazdasági szféra szereplőinek. Ennek következtében a képzettséggel, a tudással nincs is baj, a gondot a gyakorlat – nem ritkán a megfelelő nyelvtudás – hiánya és gyakran az irreálisan magas bérigény jelenti.

Mint említettem, gyárunk egyre inkább az automatizálás, a gépesített gyártás felé halad. Ez abban is megnyilvánul, hogy korábban kézzel végzett műveleteket is gépesítünk, gyakran saját tervezésű és fejlesztésű eszközökkel. Tavaly sikerült két új termék teljes körű iparizálását megszerezni, ami azt jelenti, hogy közvetlenül együttműködtünk fejlesztésükben, itt vezettük be gyártásukat, sőt az alkatrészek beszerzését és minősítését is mi végeztük. Mindez a gyár referenciáját növelte, hiszen ez az első két olyan termék, amelynek ipari bevezetését a Merlin Gerin Zala önállóan valósította meg.

Az automatizálás egyre nagyobb teret kap a gyártás során.

Marosvári Árpád tájékoztat arról is, hogy idén egy újabb termék gyártását indítják el. Ez egy már létező váltóáramú kismegszakító termékcsalád egyenáramú változata lesz, amelyhez át kell alakítaniuk meglévő automata gyártósorukat. Az új termék bevezetésével 2007-ben várhatóan 1 millióval nő az előállított termékek darabszáma. Jelenleg 18 millió egységnyi kismegszakítót gyártanak, melyből a késztermék száma 5-6 millió darabot tesz ki.
Munkaszervezési lépésként a direkt munkakörökben teljesítmény-premizálási rendszer átalakítását tervezik, tudtuk meg az igazgatótól. Ez azt jelenti, hogy a teljesítményt nem egyénileg, hanem gyártóegységenként követik majd.
A Merlin Gerin Zala Villamossági Készülékgyár a Schneider Electric közép-európai üzemeként a bécsi központú zónaszervezethez tartozik. Ezzel kapcsolatban Marosvári Árpád elmondja: a zónán belül minden területen – így a logisztikában, a minőség biztosításban a gyártásban és a karbantartásban – szakmai csoportokat alakítottak ki, melyek célja, hogy a gyárakban közel azonos belső szakmai felépítés, és ennek mentén zajló termelés valósuljon meg.

A zónához való tartozás egyébiránt azt jelenti, hogy bár a globális gyáraknak (így a Merlin Gerin Zalának is) saját költségvetése van, pénzügyi eredményei együttesen „jelentkeznek” a Schneidernél. Fordulópontot hozhat a gyár életében az a szándék, miszerint közvetlen francia irányítás alá vonnák az üzemet. Ez hozhat pozitív és negatív változásokat is a gyár életében, de ezt inkább a gyár vezetői és nem a dolgozók fogják majd megérezni – hangsúlyozza végezetül Marosvári Árpád.

Tanévzáró és egyben avatóünnepségre várták a város vezetőit, a volt és jelenlegi óvodásokat, valamint szüleiket a bazitai óvodában. A Tündérkert-program keretében megújult ugyanis az intézmény udvara.

A sportpályát és az udvart hosszú évekig közösen használták a kicsik a településrészen élőkkel. A súrlódások megszüntetése érdekében határozott úgy az önkormányzat, hogy az udvart teljes egészében lezárja, a sportpályát pedig az óvodások és az idősebbek számára is elérhetővé teszi. Ennek jegyében készültek el a kerítések, és ha már átalakítás kezdődött, az udvar csinosítására, fejlesztésére is sor került. A mintegy hárommillió forintos beruházás költségeinek egy részét az AquaCityben tavaly rendezett jótékonysági nap bevételéből, valamint pályázati pénzből finanszírozta az önkormányzat.
– Sok tekintetben fejlődött udvarunk. Közvetlenül az épület mögött térköves KRESZ-pályát alakítottunk ki. Kaptunk új játszóeszközöket, és virágosításra is futotta a pénzből – árulta el Passa Anikó, az óvoda vezetője.
Az új létesítményeket dr. Gyimesi Endre polgármester és dr. Káldi Dávid, a településrész önkormányzati képviselője avatta fel.