Aktuális

Nehezen hihető, hogy ilyen fontos célra, mint az iparosított technológiával épült lakóépületek felújítása, nem talál forrást a város a 19,4 milliárdos költségvetésben, fogalmazott az MSZP sajtótájékoztatóján Herbert Ferenc, a közgyűlés szocialista frakciójának helyettes vezetője.

Úgy véli, az ilyen technológiával készült lakóépületek energiatakarékosságát célzó felújításának eddig jól bevált finanszírozási gyakorlata radikális karcsúsítást szenvedett. Hozzátette, a közgyűlési többség az előző évi 270 millió forintos önkormányzati támogatás helyett 2006-ra 50 millió forintra korlátozta a négylakásosnál nagyobb társasházak felújítási programjainak eddigi 1/3 arányú önkormányzati támogatását. Nagy kérdés, hogy a lakóközösségek vajon képesek lesznek-e a jelentősen csökkenő szerepvállalás mellett megvalósítani elképzeléseiket. Ezzel szemben az Aquapark felújítására, a jégcsarnok megmentésére, illetve a vezetők jutalmazására van forrás. A szocialisták úgy látják, mindez nem helyes, s az ő álláspontjuk az, hogy akár kedvezményes hitel felvételével is támogatni kell a lerobbant társasházak felújítását.
Kiss Ferenc frakcióvezető kiemelte: sajnálják, hogy egy hitel nélkül gazdálkodó önkormányzat költségvetésében ilyen fontos célra nincs fedezet. Magyarországon egyre nagyobb hangsúlyt kap az energiatakarékosság, s az ezt támogató beruházások, ezért nem helyes, hogy a közgyűlés maximalizálta az érintett lakóépületek rekonstrukciójára fordítandó összeget.

Egyes szocialista képviselők állításával szemben a Fidesz- frakció mindig kiemelten kezelte a panel-programot. 2005-ben és 2006-ban közel 330 millió forintos támogatást fogadtak el ennek keretében a zalaegerszegi társasházak és lakásszövetkezetek részére.

A legutóbbi közgyűlésen – az MSZP által vezetett pénzügyi bizottság egyhangú javaslatát elfogadva – úgy döntöttünk, hogy 50 millió forintot tud az önkormányzat (azt is csak hitelből) biztosítani a program támogatására – fogalmazott sajtótájékoztatóján dr. Tóth László, a közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője. Hozzátette: ugyanakkor nem zárkóznak el attól, hogy egy későbbi időpontban visszatérjenek a finanszírozás lehetőségeire. Ugyanakkor sajnálják, hogy a legalább ilyen rossz helyzetben lévő családi házak részére nincs kormány által kiírt pályázati lehetőség. Dr. Tóth László megjegyezte: a Jégcsarnokkal kapcsolatban még nem született döntés, a közgyűlés jelentős többséggel hatalmazta fel a polgármestert, hogy tárgyaljon olyan megoldásról, amely megfelel a város hosszú távú igényeinek és a lakosság is elégedett lesz vele. A költségvetés egyensúlyát a jövőben is eladósodás nélkül kell biztosítani, folytatta. Nem kívánnak helyi adót kivetni, ugyanakkor a Fidesz-frakció célja, hogy a város dinamikus fejlődése tovább folytatódják.
A képviselőcsoport vezetője idézte Kiss Ferenc (MSZP) szavait az ország helyzetét illetően: „őszintén kell beszélni végre, hiszen a költségvetést nem lehet hitelből fenntartani.” Reméli, Zalaegerszeg költségvetésével kapcsolatban is ez a véleménye a szocialista politikusnak.

A Magyar Demokrata Fórum közös egyeztetést kezdeményez a parlamenti pártok zalai vezetőivel, hogy együtt vitassák meg az aktuális tennivalókat, közölte Baján Antal, az MDF megyei elnöke a párt legutóbbi sajtótájékoztatóján.

Elmondta: Magyarország olyan helyzetben van, amikor mindenkinek félre kell tennie pártérdekeit, s a parlamenti pártoknak konszenzusra kell jutniuk az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú kérdésekben. Úgy gondolták, folytatta Baján Antal, hogy ami elindult országos szinten, azt a megyékben is folytatni kell, ezért az MDF megyei szervezete 2006. június 26-án délután közös megbeszélésre hívja a parlamenti pártok zalai vezetőit. Az elnök szerint számos olyan kérdés akad, amelyekben többpárti egyetértést kell találni, így szó eshet például a megyék jövőbeni helyzetéről, valamint a megyei fenntartású intézmények későbbi sorsáról.
Baján Antal hozzátette, az előttünk álló önkormányzati választások együttműködési lehetőségéről az MDF folyamatosan tárgyal a Fidesz helyi szervezetével, de csak olyan kompromisszumos megoldásra hajlandóak, amely előnyös a város számára.

A nyári hónapokban sem lesznek zárva az egészségügyi, kulturális és oktatási intézmények, ugyanis mintegy 270 millió forintos értékben felújítási munkák kezdődnek Zalaegerszegen – fogalmazott sajtótájékoztatóján dr. Gyimesi Endre polgármester.

Gondot jelent több helyen a csapadékvíz elvezetése, ezért 12 oktatási intézményben szigetelési rekonstrukcióra kerül sor a következő hónapokban: a Kölcsey-gimnázium aulája feletti tetőn, a Teleki Blanka Kollégium B épületének teljes tetőfelületén, a Széchenyi SZKI irodái és a műhelyek feletti tetőn, a Ganz SZKI-ben tantermek és a tornatermi öltözők tetőit szigetelik. Sor kerül még rekonstrukciós munkákra a Napsugár Úti Óvoda medencéjénél, az Eötvös-iskola teljes tetőfelületén, a Pálóczi-iskola kamaraterménél és a Petőfi-iskola tornaterme, valamint a kazánháza feletti tetőn. Szigetelik a tetőt a Petőfi úti, az Űrhajós úti, a Napsugár úti bölcsődékben és a Landorhegyi gyermekorvosi rendelők felett.

A művelődési intézmények közül a Gönczi ÁMK-ban befejeződik az étterem kialakítása, mintegy 30,5 millió forintos önkormányzati beruházásban. Az Apáczai ÁMK-ban az önkormányzat kiegészített egy 5 milliós pályázati pénzt még három millióval, ebből az összegből megvalósul az aula megújulása, a bútorzat cseréje. Megkezdődik a lakosság közreműködésével az Ady Filmcentrum homlokzati felújítása is.
A nyári hónapokban a Petőfi Úti Bölcsőde átfogó felújítása is megtörténik, átépítik a két udvart és új játszóeszközöket is felszerelnek. A Napsugár Úti Bölcsődében megkezdődik a vizesblokk teljes cseréje. Az óvodák közül felújítási munkákat végeznek: a Landorhegyi-óvodában a teljes magastető héjazatát felújítják, a Szent Család Óvodában pedig a konvektoros fűtést központi fűtésre cserélik. A Szent László Úti Óvoda magastetőt kap és közösségi házi funkciót alakítanak ki a lakókörnyék idős polgárainak kérésére. A tervek már elkészültek.

Gyutai Csaba alpolgármester a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a intézmény-felújítási és beruházási munkákat zalaegerszegi cégek, vállalkozók végzik. Az általános iskolai felújítási munkák közül kiemelte a Landorhegyi iskolában megkezdődő munkákat és az Öveges ÁMK vizesblokk felújítását. A középfokú oktatási intézményekben is felújítások kezdődnek a következő hetekben: a Csány SZKI-ben fűtési rendszer átalakítása, a Zrínyi-gimnáziumban padlóburkolatok cseréje, a Kölcsey-gimnáziumban pedig egy balesetveszélyes és elavult tantermi kopolit üvegfal rekonstrukciója valósul meg. Megtörténik a Páterdombi SZKI víziközmű rekonstrukciója is.

Az alpolgármester elmondta még: várják a Griff Bábszínház pályázatának elbírálását. A bábszínház a KISZÖV-székházban kap majd helyet, az épület teljes felújítása is megtörténik. A terveket Vadász György Kossuth-díjas építész stúdiója készítette el. Az elképzelések szerint a földszinten gyermekek számára játszóházat alakítanának ki, az emeleten pedig, ahol jelenleg irodák vannak, a bábszínház kapna helyet. Mindez csak akkor valósulhat meg, ha az önkormányzat által benyújtott címzett támogatási pályázatot elfogadják. A beruházáshoz szükséges önrésszel a város rendelkezik.
A sajtótájékoztatón elhangzott még: az év közben fellépő, halaszthatatlan felújításokra 15 millió forintos vis major kerettel rendelkezik az önkormányzat.

Olyan jól sikerült, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel, a Zala-Depo Kft. munkatársai megismételték az előadásaikat. Mindez a „Hulladékból termék 2006” kiállításnak köszönhető, amelynek a Gönczi ÁMK adott otthont. Az alábbiakban összefoglalót olvashatnak a négy előadás témáiból.

A Zala-Depo Kft.tevékenységéről
(Előadó: Horváth Márton hulladékgazdálkodási előadó)

A Zala-Depo Kft. egy olyan társaság, amely hulladékok szállítását, gyűjtését, elhelyezését, újrahasznosítását oldja meg Zalaegerszegen, illetve még 48 másik településen Zala és Vas megyékben. Ez körülbelül 103 ezer ember hulladékáról való gondoskodást jelenti. A buslakpusztai depónia jelenleg csak hulladéklerakásra szolgál, az ISPA program megvalósulása után hulladékudvar, válogatócsarnok és komposztáló lesz. A hulladék-újrahasznosítható telepen lakossági és ipari hulladékok válogatása, bálázása és darálása történik. A hulladékoknak nagyon sok fajtája van: háztartási, biológiailag lebomló, újrahasznosítható (műanyag, papír, fém, üveg) veszélyes, elektronikai. Mindezt az Európai Hulladékkatalógus tartalmazza, és minden hulladékfajtát kódokkal lát el. A társaság rendelkezik hulladékgyűjtő edényzetekkel, melyeket hulladékszállítás céljából bérbe adhat mind lakossági, mind üzleti partnereiknek. Ezenkívül egyedi megrendeléseket is kielégít a Zala-Depo Kft. A hulladéklerakó telepre beérkező hulladék mennyiségét minden esetben egy 40 tonna teherbírású, számítógéppel összekapcsolt hídmérleg rögzíti, a nyilvántartó program a hulladékot fajtánként, mennyiségenként, rendszámonként és egyéb szempontok szerint tartja nyilván.
Van a hulladékoknak egy része, amelyeknek nem szabad a hulladéklerakóba kerülniük. Ezek azok a hulladékok, melyeket újra lehet hasznosítani. 2004-től a volt Petőfi laktanyában lévő hulladékkezelő telepre kerülnek.

Szelektív gyűjtés, újrahasznosítás Zalaegerszegen
(Előadó: Farkas Ágnes környezetvédelmi előadó)

Mit is jelent a szelektív hulladékgyűjtés és miért jó? Mit jelent az újrahasznosítás? Fontos kérdések ezek, melyekről jó minél többet tudni. A szelektív gyűjtés lényege, hogy egymástól elkülönítve gyűjtjük az újrahasznosítható hulladékokat (papír, műanyag, üveg, fém) a többi szeméttől. Ezt a fajta szelektálást már a háztartásban, az ipari üzemekben, a kereskedelem helyszínein kell megkezdeni. A szelektív gyűjtéssel csökken a szemét mennyisége, ezáltal a hulladéklerakó élettartama növekszik, így csökken a környezet terhelése. Az újrahasznosítás során az adott terméket, csomagolást újra feldolgozzák, és így az eredeti szerepe részben vagy egészben, megváltozik. Például a PET üdítős palackból rekesz, fólia készülhet.
Milyen módon lehet a hulladékot szelektíven gyűjteni és elhelyezni a megfelelő gyűjtőkonténerekben? Ez fontos kérdés. Néhány városban található „hulladékudvar”. Ezek olyan bekerített területek, ahol a különféle hulladékok fogadására alkalmas konténerek állnak. Zalaegerszeg jelenleg nem rendelkezik ilyen hulladékudvarral, de ezek kialakítása már folyamatban van. A tervezett két hulladékudvar az ISPA-program keretében valósul meg, 2007-re várható. Zalaegerszegen utcai gyűjtés folyik, vagyis szelektív gyűjtőedények a közterületeken találhatóak, ezeket gyűjtőszigeteknek hívják. Jelenleg a városban 53 ilyen van, de az ISPA-program keretein belül a szigetek száma is nőni fog. Az egymás mellé állított, színes kukákba többnyire papír, műanyag, üveg hulladékok helyezhetők el. A szelektív hulladékok begyűjtésének harmadik lehetősége a házhoz menő, úgynevezett zsákos gyűjtés. Ez azt jelenti, hogy adott napon, az adott hulladéktípusért házhoz mennek. Ezt a módszert Zalaegerszeg családi házas övezeteiben és további 11 településen alkalmazzák a műanyag hulladékok esetében.

A begyűjtött papírhulladékokat elsősorban anyaguk szerint válogatják szét. Ezt követően bálázógéppel bálázzák. Ezek a bálák nagy erővel összepréselt, kocka alakú papírtömbök. A kocka alakú bálák súlya 300–400 kiló is lehet. A belföldi és külföldi partnerek részére történő eladás után a bálákat aprítják, összedarabolják, pépesítik, majd magas hőfokon összetömörítik, és félkész terméket állítanak elő. Például hajtogatott kartondobozokat, konyhai papír törlőkendőket, írólapokat... Gazdasági és környezetvédelmi okokból is egyre jelentősebb nyersanyaggá válik a papírhulladék.
A begyűjtött műanyag csomagolóanyagokat a válogatás után darálják, tömörítik, bálázzák. Az újrahasznosítás helyére történő szállítás után aprítják, majd a műanyag darabkákat vegyszerek felhasználásával megtisztítják, majd granulálják. Az így nyert félkész terméket műanyag termékek és csomagolások előállításához használják fel újra. Például: virágládák, csövek, kerti székek, PET- palackok előállítására. Az üveget homokból és mészkőből készítik olvasztás útján. Formába öntik és újra terméket készítenek belőle. Hasonló történik a fahulladékkal is, a ledarált anyag hasznosító szervezethez kerül.
Néhány érdekesség: Minden tonna újra feldolgozott papír 17 fát menthet meg a kivágástól és 30 kilogramm szennyezőanyaggal kevesebb kerülhet a levegőbe. 700 bolti papírzacskó gyártásához egy egész fára van szükség. A fémhulladékok újrafeldolgozása a levegőszennyezést 86 százalékkal, a vízszennyezést 75 százalékkal, a vízfelhasználást 40 százalékkal csökkentheti.

A veszélyes hulladékokról
(Előadó: Simonyai Rita hulladékgazdálkodási előadó)

A háztartásokban keletkező hulladékok 3–4 százaléka veszélyes. Miért? Mert ártalmasak az élővilágra, károsítják az emberi életet, egészséget. A leggyakrabban keletkező veszélyes hulladékok a háztartásban: olaj, szárazelem, gyógyszer, festékek, lakkok, olajos csomagolóanyagok maradványai. A veszélyes hulladékok a természetbe kerülve felhalmozódnak, és számos betegség előidézhetői. A Zala-Depo Kft. 2004 októbere óta gyűjti a zalaegerszegi lakosoktól ingyenesen a veszélyes hulladékot évente kétszer, előre meghirdetett időpontban. Az elmúlt évben a lakosok által behozott veszélyes hulladékok mennyisége 7432 kilogramm volt, ez a feltételezett kukába dobott mennyiség alig 1,5 százaléka. 2006-ban már volt egy akció, a következő ősszel lesz!
A termelt hulladék 30 százaléka komposztálható szerves anyag. A zalaegerszegi lakosok részére a társaság, komposztálóedényt biztosít. Ezeket a város önkormányzata pályázat útján nyerte, ezért kedvezményes áron, 5040 forintért biztosítják. Igényelhető: az 598–940-es telefonon házhoz szállítással, de elvihető a telephelyről is.

Elektronikai hulladék kezelése
(Előadó: Tóth Tibor informatikus)

Az elektronikai ipar jelentősen fejlődött az elmúlt évtizedekben. Az elavult gépek javítása a legtöbb esetben nem gazdaságos, ezért nagy tömegben jelennek meg a hulladékokban. Ezek veszélyes hulladékok. Amennyire csak lehet, meg kell akadályozni, hogy az
e-hulladékok a természeti környezetbe vagy a lerakóba kerüljenek. A Zala-Depo Kft. begyűjti, részben előkezeli, a begyűjtött, valamint előkezelt e-hulladékot továbbítja a hasznosítónak, akik további feldolgozás után újrahasznosítható anyagokat állítanak elő belőlük, és gondoskodnak a hulladék további sorsáról.
A Zala-Depo intézményektől, közületektől térítés ellenében, egyedi megállapodás alapján Alkotmány úti telephelyére (volt Petőfi laktanya) szállítja az e-hulladékot. A lakosságtól folyamatosan, minden kedden és szerdán fél kilenc és 11 óra között átveszik. Azt kérik a lakosságtól, hogy az elavult, elromlott elektromos háztartási készülékeiket ne dobják ki, ne tegyék a kommunális hulladék közé, hanem éljen a cég által felkínált lehetőségekkel.