Kitekintő

A Zala Volán Zrt. vezetősége már régóta szerette volna tehermentesíteni a Kovács Károly téri buszmegálló környékét, javítva ezzel az ottani közlekedés biztonságát. Emellett az éppen nem „dolgozó” buszok tárolására a mostaninál jobb megoldást kívántak kidolgozni, ezért mindenképpen ésszerűnek tűnt egy autóbusz-decentrum kialakítása. A tervek után hamar munkához láttak, s hozzáfogtak a kertvárosi decentrum kiépítéséhez. Ez egy jelentős beruházás a cég életében, de a jövő szempontjából feltétlenül ésszerű lépés.

Csökkenni fog a buszforgalom a belvárosban.

Horváth Tibor, a Zala Volán Zrt. fejlesztési igazgatója elmondta, két éve adták át a kertvárosi autóbusz-decentrum szolgáltatói részlegét, ahol várótermet, jegypénztárat, valamint a gépjárművezetők részére korszerű pihenőt, s egyéb szolgáltató részlegeket alakítottak ki. A tervek között már akkor szerepelt, hogy a későbbikben a lehetőségekhez képest bővítik a centrumot. Akkoriban ugyancsak problémát okozott a Kovács Károly tér közlekedési zsúfoltsága, amely jelentős balesetveszély-forrás. A közlekedési társaság éppen azért folyamatosan azon dolgozik, hogy fokozatosan tehermentesítse ezt a csomópontot.

– A közelmúltban külső szakértők feltérképezték a zalaegerszegi helyijárat-közlekedést, s ennek alapján került kidolgozásra a zalai megyeszékhely közlekedésének fejlesztése. Ennek szellemében elsőként a menetrendünket módosítottuk 2005 decemberében. A következő lépésben már – az önkormányzattal együttműködve – útkorrekciókat is végre kell hajtani. Ezek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a városközpontot fokozatosan tehermentesítsük – így Horváth Tibor. – Idén sikerült növelnünk a kertvárosi decentrum területét, hiszen az önkormányzattól 800 négyzetmétert vásároltunk a decentrum mellett. Ezt követően megkezdődött itt is az építkezés, s ezen a területen az autóbuszok számára alakítottunk ki parkolóhelyeket. A környezet lehetővé tette, hogy csuklós autóbuszok részére ugyancsak kiépítsünk pihenőhelyeket, megoldva ezzel a hosszabb és nagyobb teret igénylő járművek napközbeni elhelyezését, parkolását.

A fejlesztéseknek köszönhetően – amelyek immár befejeződtek – nagyobb kapacitással tud működni az autóbusz-decentrum. A beruházás megközelítette a 25 millió forintot, azaz jelentős forrást fordítottak erre a célra. Azóta egyébként megnövekedett a decentrumban megforduló buszok száma, és érezhető, hogy több utas fordul meg a kertvárosi „buszközpontban”. A decentrum azonban csak akkor tudja betölteni igazi szerepét, ha a helyijárat-közlekedés további fejlesztése is megtörténik, azaz megvalósulnak a tervezett útkorrekciók. Ennek a végső időpontját még nagyon nehéz meghatározni. Ha mindez bekövetkezik, akkor a Kovács Károly téri megálló is csupán egy olyan pont lenne, ahol fel-, valamint leszállni tudnak az utasok, és ezzel párhuzamosan megszűnik a buszok ottani parkolása.

Megtudtuk, 2006. május vége óta a kiállásban lévő helyi járatok többsége a városközpontból a decentrumba kerültek, illetve a Zala Volán Zrt. Zrínyi úti telephelyén parkolnak.
– A kertvárosi decentrum szolgáltatásait egyre többen veszik igénybe, és az utasforgalom is folyamatosan növekszik – tudtuk meg Berke Zoltántól, a társaság személyközlekedési igazgatójától. – Pozitívum, hogy az arra közlekedő járatok – így például a 8E és a 8C jelzésű autóbuszok, illetve utasaik – számára egy olyan komplexum áll a rendelkezésre, amely nagyban javította az ottani közlekedés színvonalát. Ahhoz azonban, hogy a közlekedés pólusa a Kovács Károly térről a Kertvárosba helyeződjön át, több helyen útkorrekciókat szükséges végrehajtani. Fontos tudni, hogy 2006. június 16-tól, a 10-es gyorsjárat az Éva cukrászdánál nem, hanem a Kosztolányi úti megállónál áll meg, így talán valamivel lerövidül majd a járat menetideje.

A kutya az ember legjobb barátja. Ezzel a kijelentéssel nagyon sokszor találkozhattunk már, s aki közelebbi kapcsolatba került az ebekkel, az tudhatja, hogy a négylábúak gazdájukért bármit hajlandóak megtenni. A kutyák páratlan képességeit, önzetlen segítségét sok helyen veszik igénybe, így például a katasztrófák áldozatainak felkutatásánál, vagy éppen a vakok mindennapi közlekedésének megkönnyítése érdekében. A rendőrségnél szintén régóta alkalmaznak kutyákat, és számos különleges eset megoldásában játszottak kulcsszerepet ezek az ebek. A Zalaegerszegi Rendőrkapitányságnál jelenleg négy németjuhász teljesít szolgálatot, akiket nyomkövetésre és szagazonosításra használnak.

A rendőri munkánál roppant fontos szerepe van a nyomkövető kutyáknak, hiszen a bűncselekmények elkövetésének helyszínén iránymutatást adnak a rendőröknek a négylábúak, így be lehet határolni például bűnözői csoportok tevékenységét, módszereit. Emellett a kutyák segítségével az ugyancsak könnyen megállapítható, hogy milyen eszközöket használtak fel a bűncselekményekhez. Egy-egy eredményes nyomkövetésnél az is előfordul, hogy a rendőrkutya egészen az elkövető házáig követi a nyomokat, megkönnyítve ezzel a „rosszfiúk” fülön csípését. A rendőrkutyákat a nyomkövetés mellett gyakran szagazonosításra is használják. Ilyenkor a helyszínen rögzített szagminták alapján azonosítják az ebek a feltételezett elkövetőket.

– Zalaegerszegen jelenleg négy kutya áll rendőri állományban, folyamatosan képezzük őket. Közülük egyik egy 7 esztendős, Molnár Béla törzsőrmester irányításával végzi a szagazonosítást. Neki egyébként van egy 2,5 éves nyomkövető kutyája is. Tímár Attila törzsőrmester ugyancsak két ebet képez folyamatosan, mégpedig egy 3,5 esztendős nyomkövető, illetve egy 2 éves szagazonosító kutyát. Fajtájukat tekintve valamennyi kutya németjuhász – tudtuk meg Varga Györgytől, a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság bűnügyi, technikai és helyszínelő csoportvezetőjétől. – Korábban több kutya dolgozott a zalai megyeszékhelyen, de most újra azt tervezzük, hogy fejlesztjük ezt a területet, s ennek köszönhetően még eredményesebbé válhat a rendőri munka.

Megtudtuk, a kutyák rendszeresen továbbképzéseken és oktatáson vesznek részt, és így készítik fel őket a bevetésekre. Azt, hogy egy héten hányszor van szükség rendőrkutyára a nyomozások során, nagyon nehéz megjósolni. Előfordul, hogy egy nap akár kétszer-háromszor is kiviszik a kutyákat, de akad olyan nap, amikor nem veszik igénybe őket. Egy kutya általában nyolc évet dolgozik rendőri állományban, majd ezt követően nyugállományba vonul. Ha valamelyik eb nyolc esztendő munka után kiváló egészségnek örvend és remekül dolgozik, akkor akár tovább is alkalmazható.

– A magyar rendőrség jelen pillanatban németjuhászokkal dolgozik, de bizonyos területeken – így például a járőrtevékenységnél – óriás schnauzereket, rotweilereket is használnak. Arra büszkék vagyunk, hogy ebeink többször kiváló eredményeket érnek el az országos megmérettetéseken. A bűnügyi munka egyik alapköve a kutyás szolgálat, hiszen az ebek sok esetben kulcstényezői az eredményes felderítésnek. A kutyás rendőri munkának nagy szüksége van a sikerekre, hiszen a fiatalokat ez motiválhatja arra, hogy kutyás szolgálatot vállaljanak.
Varga György elmondta: számtalan esetet oldottak meg már kutya segítségével, de ezek közül is kiemelkedik az a 2002-ben történt bűncselekmény, amikor egy rablási esetnél egy rutinos nyomozókutya több száz méterre elvezette a rendőröket arra a helyre, ahol a bűncselekmény elkövetői találkoztak. Valószínű, ha nincs a tapasztalt eb, akkor soha nem derül ki, hogy mely személyek raboltak.

A nyomkövetésnek fizikai akadályai is vannak, így lényeges, hogy a bűncselekmény után rövid időn belül „friss” nyomon indulhasson el a kutya, de az időjárás is nagyban befolyásolhatja a négylábú munkájának eredményességét. Téli hajnalokon például, amikor mínusz fokokat mutat a hőmérő, nagyon gátolhatja a kutyát. Egy jól felkészített eb azonban akár 8–10 órás nyomon is el tud indulni.
– A robbanószer és a kábítószer felkutatására másképpen kiképzett kutyákat használunk. Ez egy speciális terület. Jelenleg kábítószer-keresésre alkalmas kutyánk nincs itt Zalaegerszegen, de a közeljövőben mindenképpen szeretnénk, ha lenne olyan kolléga, aki bekapcsolódna ebbe a munkába. Fontos, hogy ez megoldódjon, hiszen így komoly eredményeket érhetnénk el a kábítószer elleni küzdelemben. Szeretnénk, ha nyártól egy komoly kutyás szolgálat állna fel, s mind a nyomkövetés, mind a szagazonosítás területén hatékonyabbá válna tevékenységünk – tette hozzá a főhadnagy.

Zalaegerszegen tartott kétnapos tanácskozást az Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége, melyen a szervezet tagvárosainak helyi koordinátorai vettek részt. Az összejövetelen szó esett a szövetség eddig elért eredményeiről, de megismerhettük néhány város elmúlt években végzett szociális és egészségügyi fejlesztését is.

A rendezvény előtti sajtótájékoztatón Antonio de Blasio, az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségének főtitkára elmondta, a szövetség 1992-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére alakult, s jelenleg 24 magyar város a tagja. Az összefogás legfőbb célja, hogy olyan városokat fogjanak össze, akik javítani szeretnék a helyi egészségügy helyzetét, feltételrendszerét. 1989-ben még csak egy laza hálózat működött az egészségügyért tenni kívánó városok között, de 1992 óta komoly együttműködés jött létre a tagok között. A szövetség rendszeresen szervez tréningeket, tapasztalatcseréket, továbbképzéseket, vagyis olyan rendezvényeket, amelyek segíthetik az egészségügy fejlődését. A zalai megyeszékhely szinte a kezdetek óta részt vesz ebben a közös munkában, azaz Zalaegerszeg az egyik alappillére a szövetségnek.

Miklósyné Bertalanfy Máriától, a szervezet igazgatótanácsának elnökétől megtudtuk, a mostani kétnapos tanácskozás előtt tartottak igazgatótanácsi ülést, ahol egyebek mellett meghatározták a szövetség éves szimpóziumának fő témaköreit. Ebben az esztendőben az egészségkommunikáció, valamint a gyerekek egészségi állapota lesz a központi téma a Vácott rendezendő eszmecserének. Arról ugyancsak határozott a tanács, hogy újra elkészítteti évkönyvét. Egy új munkacsoport felállítása is körvonalazódott, melyhez négy város, Pécs, Győr, Nagykanizsa és Zalaegerszeg már jelezte csatlakozási szándékát.

Dr. Vargáné dr. Papp Éva, a szövetség zalaegerszegi koordinátora kiemelte, 2002 óta végzi a koordinátori munkát a zalai megyeszékhelyen, s azóta számos olyan program elindításában működtek közre, amely az itteni egészségügy helyzetének fejlesztését célozta meg.
A tanácskozáson összesen tizennyolc városi koordinátor vett részt, akik hallhattak a szövetség eddigi tevékenységéről, több város képviselője pedig – köztük dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere – beszámolt a szociális és az egészségügyi programokról, illetve az ezen a területen végzett fejlesztésekről.

A dohányzással összefüggő betegség miatt a világban 6.5 másodpercenként halnak meg dohányos emberek, átlag 25 évvel korábban, mint nemdohányzó kortársaik.

Az elmúlt évtizedben Magyarországon is „téma” lett a dohányzás. A világ egyéb tájain – főként Észak-Amerikában, Nagy-Britanniában, a skandináv országokban, Ausztráliában – már a XX. század második felében „evidenciává” – a széles nagyközönség számára ismert és elfogadott ténnyé – váltak a dohányzás következményeire vonatkozó kutatások eredményei.
A fogyasztás fenntartásának új módszere (de mondhatjuk úgy is, hogy „trükkje”), olyan termékek, cigarettafajták bevezetése, propagálása, amelyekről a dohányipar azt állította, hogy nem, vagy a „hagyományos” cigarettáknál jóval kevésbé okoznak egészségi ártalmakat. Az igazság az, hogy csak az a cigaretta ártalmatlan, amelyikre nem gyújtanak rá.
A törvényhozók egyre több országban ismerték fel, hogy az államnak feladata megvédeni az emberek egészségét a környezeti dohányfüst hatásától, és olyan szabályokat hoztak, amelyek biztosítják minden munkahelyen a dohányfüstmentes környezetet. Ezekkel az intézkedésekkel az emberek túlnyomó többsége – közöttük sok dohányos is – egyetért.

Hasonló eredményt mutattak azok a magyar közvélemény-kutatások is, amelyek az egészségügyi intézmények és az iskolák teljes dohányzásmentességéről kérdezték meg az embereket. Jelentős előrelépést hozott ezen a téren a nemdohányzókat védő törvény és a munkavédelmi törvény módosítása. A jogi szabályozásnak megfelelően a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményeknek és az óvodáknak 2006. szeptember 1-e után teljesen dohányzásmentesnek kell lenni. Mindez előre vetíti ennek a korlátozásnak a kiterjesztését a többi egészségügyi és oktatási intézményre is. Több egészségügyi intézmény vezetése és munkatársai – csatlakozva az Európai Füstmentes Kórházak mozgalomhoz – aktív programokkal támogatják, hogy dohányzó dolgozóik közül mind többen tegyék le a cigarettát, és példamutatással, meggyőzéssel erre buzdítják a betegeket is.

Minden más munkahelyen lehetőség van arra, hogy a menedzsment és az alkalmazottak egyetértésével dohányzásmentessé tegyék az intézményt – tehát ne legyen dohányzásra kijelölt hely sem.
A családok életébe azonban nem lehet szabályokat hozni. Minden dohányosnak magának kell eldönteni, hogy saját egészségén túl veszélyezteti-e gyermekei, házastársa egészségét is.