Krónika

A kilencvenes évek elejére nyúlik vissza a színlelt szerződések története. A munkáltatók általában a pénzszűke miatt a béreken spórolva, a munkavállalók, pedig a munkanélküliségtől félve „megszabadultak” a munkaszerződésektől és a dolgozók vállalkozóként számla ellenében kapták a fizetésüket. Látszólag mindenki jól járt, kivéve az államot, hiszen folyamatosan adótól és tb-járulékoktól esett el. A következmények ismertek. A színlelt szerződésekre vonatkozó amnesztiáról és ezek átminősítéséről már 2003-ban döntött a parlament, azonban egészen mostanáig „kegyelmet” kaptak az érintettek. 2006. június 30-a után az adóhatóság szabad kezet kapott ahhoz, hogy lesújtson, ha szükséges...

A színlelt szerződésekkel kapcsolatos várható ellenőrzésekről érdeklődtünk Sergyán Ödöntől, az APEH Zala Megyei Igazgatóságának igazgatóhelyettesétől.
– Munkaviszony és/vagy vállalkozás? Hol van az ellentmondás, mi az, ami megengedhetetlen és tiltja a törvény?
– Az adóellenőrzések során – alkalmazva az adózás rendjéről szóló törvény meghatározott alapelvét – a szerződéseket valós tartalmuk szerint kell minősítenünk adózási szempontból. Az úgynevezett színlelt szerződések esetén a munkaviszonyban történő foglalkoztatás, illetve a vállalkozás keretében történő foglalkoztatás elemei között merülnek fel ellentmondások. Esetenként a kedvezőbb adó- és járulékfizetési lehetőségek érdekében. Amilyen munkát mi eddig ellenőriztünk, azok olyanok voltak, hogy korábban munkaviszonyban végezték, aztán átváltottak vállalkozói jogviszonyra, és szinte ugyanazt, vagy legalábbis nagyon hasonló tevékenységet végeztek a munkavállalók. Azokban a szerződésekben olyan elemek voltak, melyek kimerítik a munkaviszony elemeit. A 7001/2005-ös (Magyar Közlöny 170-es száma) Munkaügyi Minisztérium és a PM közös állásfoglalása a munkaviszony alapján szolgáló szerződéseket minősíti a munkajog szempontjából. Érdemes tanulmányozni. Nem lehet egy-egy elemből kiindulva azt mondani, ez bizony munkaviszony. Együttesen, több tényezőt kell figyelembe venni. Vannak olyan rendelkezések – folytatja Sergyán Ödön –, melyek megkötik: nem lehet szabadon választani a foglalkoztatás, vagy szerződés fajtáját egyes tevékenységeknél.

– Mondana példát?
– A sporttörvény szerint a hivatásos sportoló munkaszerződés alapján fejti ki sporttevékenységét. A profi sportoló magánemberként munkaviszonyban végzi tevékenységét. Előfordult, hogy a törvény megszületése előtt 11 bt-tag futott ki a pályára... Aztán a köztisztviselő csak közszolgálati jogviszonyban teljesítheti közhatalmi irányítását, ellenőrzési tevékenységét.

– Mi a helyzet a vállalkozó orvosok esetében?
– Az orvosi tevékenység is érintett a témában. Az ő részükre is készült jogszabály, 2003-ban adtak ki törvényt az egészségügyi tevékenység egyes kérdéseiről. Ez a törvény körülírja a foglalkoztatási, működési feltételeket. Ezen belül az egészségügyi dolgozó többféle jogviszonyban végezheti tevékenységét. Például szabad foglalkozású (megbízási) tevékenységként, egyéni, egészségügyi vállalkozóként. A kórházak általában költségvetési intézményként orvosaikat közalkalmazottként foglalkoztatják, de szerződéssel szabad foglalkozásúként is meg lehet bízni a doktorokat. Ilyenkor a kórház, mint megrendelő szerepel, a tb-nek a kórház fizet. Ugyanakkor felhívnám a figyelmet, hogy bt-vel nem szerződhet az önkormányzati fenntartású kórház.

– Jelentkeztek-e már adózók az átminősítések kapcsán?
– Igen. Zala megyében 8 adózó – négy zalaegerszegi – tett bejelentést színlelt szerződések átminősítésével kapcsolatban. Ez összesen 75 munkavégzőt érint. Egyébként a moratórium előtti zalai ellenőrzések közül három adózónál a bírósági döntés is megerősítette, hogy a vállalkozási jogviszony munkaviszonyt leplezett, így színlelt volt a szerződés. Az egyik ilyen csak példaképpen: egy kft. főkönyvelője oly módon osztotta meg napi nyolc órás tevékenységét, hogy az részben munkaviszony volt, részben pedig vállalkozói jogviszony, azzal a módszerrel, hogy a tulajdonosi kör egyik kapcsolt vállalkozását a cég eszközeivel és függelmi viszonyai között „vállalkozóként” könyvelte illetve könyveltette.
Akiket színlelt foglalkoztatóként korábban már lefülelt az adóhatóság, ám a büntetésük végrehajtását felfüggesztette, a kifogásolt tevékenységet határidőre fel kell számolniuk, és erről július végéig az adóhatóságot tájékoztatni kell.

A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Zalaegerszeg térségi szervezete a médiából értesült arról, hogy az új társasházi törvény végrehajtásával, pénzügyi és adótörvényekkel kapcsolatos gyakorlati problémák merültek fel a társasházi közös képviselők tevékenysége során.

A kamara a fenti témákban gesztoronként felajánlotta segítségnyújtását széles körű ismeretekkel rendelkező szakembergárdája közreműködésével. Ennek megvalósulása érdekében „társ a társasházban” mottóval megszerveztük a „Társasházi Vezetők Klubjának” alakuló ülését, melyre nagy tisztelettel meghívom Önt, illetve munkatársát.
Találkozó időpontja:
2006. június 28. (szerda) délután 16.00 óra.
Helyszín: Kamarák Háza (tetőtér) – Zalaegerszeg, Petőfi u. 24.

Az alakuló ülésen nemcsak a szakmai érdeklődésnek megfelelő témákat mérjük fel, hanem a későbbiekben rendszeres klubösszejöveteleket tartanánk, melynek helyét a kamara biztosítaná. Tervezzük továbbá az ősz folyamán a társasházi ügyeket érintő szakmai előadásokat is.

Az írásbeli és a gyakorlati vizsgákat követően a szóbeli megmérettetést is sikeresen vették a hallgatók, így mind a 15-en megkapták az 500 órás tanfolyam lezárását jelentő szakmunkás-bizonyítványt. Az Országos Képzési Jegyzék feltételeinek megfelelő, egyelőre még ritkaságszámba menő középfokú szakképzést a Volán Oktatási Kft. indította autóbuszvezetők részére.

– A tanfolyam résztvevői valamennyien rendelkeztek már autóbuszvezetői jogosítvánnyal, szakképesítéssel azonban nem, így a képzés előrelépést, fejlődést jelentett számukra. A minisztérium által kiírt pályázaton nyertük el a tanfolyam megszervezésének és lebonyolításának jogát, így nem kellett fizetniük a hallgatóknak – tudtuk meg Kiss Ferenctől, a Volán Oktatási Kft. ügyvezető igazgatójától. – Az 500 órás képzés zárásaként közlekedési, személyszállítási, jogi és munkaügyi ismeretekből tettek vizsgát, illetve bizonyították gyakorlati jártasságukat a hallgatók. Örömmel mondhatom, hogy valamennyien szépen teljesítettek.
Herczeg Hortenzia egyedüli nőként szerzett autóbuszvezetői szakképesítést. Mint mondja, azért jelentkezett a tanfolyamra, mert korábban nem rendelkezett a munkájával összefüggő végzettséggel.
Hasonló elhatározás vezette Rózsás Sándort is. A tanfolyam megszervezésével és az oktatókkal egyaránt elégedett volt. Úgy véli, munkája során sok előnyét élvezi majd a most megszerzett tudásnak.
Gratulált a frissen végzett szakmunkásoknak Zalatnai László, a Zala Volán Rt. vezérigazgatója is. Úgy fogalmazott: a társaság folyamatosan fejlődő járműparkja komolyabb tudást igényel. A tanfolyam résztvevői hibaelhárításban és megelőzésben is képzettebbek társaiknál, ami költségtakarékosabb működés lehetőségét vetít a Zala Volán elé.

Felhívjuk a város lakosságának a figyelmét, hogy június 24-től (szombati naptól) elkezdődik a Széchenyi téri közműrekonstrukció.

A munkálatok ideje alatt egy forgalmi sávon közlekedhetnek a gépjárművek, ezért javasoljuk az építési terület elkerülését.
Felhívjuk még a figyelmüket, hogy a Kovács Károly tér balra kanyarodó egyik sávját és a Kazinczy tér jobbra kanyarodó egyik sávját is lezárják.
Megértésüket kérjük, köszönjük a türelmüket!.