Kitekintő

A közelmúltban egy nagyszabású hagyományőrző ifjúsági táborban vettek részt a Harangrojt csoport tagjai, ahol az izgalmas és szórakoztató programok mellett felkeresték Székelyföld nevezetességeit is.

Az Öveges ÁMK-ban két éve működik a Harangrojt Hagyományőrző Csoport, melynek keretében az általános iskolás gyermekek különböző foglalkozásokon ismerkednek a magyarság történetével és kultúrájával. Tagjai – a Zalaegerszeg–Marosvásárhely Baráti Társaság segítségével – korábban felvették a kapcsolatot az erdélyi Garabonciás Hagyományőrző Egyesülettel, és 2005 nyarán közös tábort szerveztek a zalai megyeszékhelyen, valamint az egervári várban a csoportok fiataljai számára. Akkor harmincöt marosvásárhelyi és tíz nyárádselyei diák vendégeskedett Zalában, ahol az ifjak érdekes programokon vettek részt.

Kézműveskedtek, megismerkedtek a város és a megye nevezetességeivel. Az egyesületek között hamar szoros barátság alakult ki, így ezen a nyáron a marosvásárhelyiek szerveztek hasonló tábort Szovátán, melyre természetesen a zalaegerszegi Harangrojt Hagyományőrző Csoport is meghívást kapott. Zalaból 50 fő kelt útra, akikhez a Vajdaságból szintén csatlakoztak a gyerekek. A delegációt Sümegi László és Sümeginé Horváth Anita vezette, akik maguk is tagjai a Zalaegerszeg–Marosvásárhely Baráti Társaságnak.

Sümeginé Horváth Anita elmondta: a túrán 6 és 16 év közötti diákok vettek részt, akik az első napokban bejárták Székelyföld fontosabb látványosságait, így Gyergyószentmiklóson felkerestek egy örmény templomot, Gyergyóalfaluban pedig megkoszorúzták István pap emlékszobrát. Szovátán egy ifjúsági táborban laktak a gyerekek, ahol kirándulásokat, sportrendezvényeket, kézműves-foglalkozásokat, íjászatot, népi játékokat szerveztek számukra. Megtudtuk, a jövőben minden esztendőben szeretnének egy Kárpát-medencei nyári tábort szervezni, melynek a tervek szerint 2007 nyarán újra Zalaegerszeg adna otthont.

Apáczai Fiatalok Háza néven felavatták a kertvárosi művelődési központ auláját. A rekonstrukció az Ifjúsági és Családügyi Minisztérium pályázatán nyert ötmillió, illetve az önkormányzattól kapott hárommillió forintból valósult meg.

– A felújított aula egy közös akarat és tett eredménye. Négy hónappal ezelőtt a művelődési központ munkatársainak vágyai, a fenntartó lehetőségei és az állami pályázati források találkoztak egymással. Kitartó munkával született meg a patinás ifjúsági közösségi tér – mondta Bogdán Marianna, az intézmény igazgatója, és hangsúlyozta: elsősorban a középiskolás korosztály megmozgatását szolgálja a beruházás, az ÁMK alkalmas a fiatalok önmegvalósító tevékenységének befogadására. Az aulában terveznek pódiumszínházi előadásokat tehetséges középiskolások közreműködésében, továbbá előadóesteket és koncerteket.

Az aula lelátóját a palatető eltávolítása után falambériával burkolták a szakemberek, valamint az elhasználódott függönyöket újakra cserélték. A nézőtérre mintegy 200 szék került, a design kialakításáról szakember gondoskodott.
A tanévnyitóval egybekötött avatási ünnepségen dr. Gyimesi Endre polgármester és Bogdán Marianna igazgató jelképes szalagátvágással nyitotta meg a közösségi teret. A polgármester beszédében kiemelte: az elmúlt években több jelentős változás is történt az intézményben. A korszerűsítésekre 35 millió forintot fordítottak. Idén nyáron az aula felújítása mellett a sportpálya labdafogó hálóval, a táncosok próbaterme pedig tükörrel bővült. Emellett mintegy 650 ezer forint értékű térfigyelő rendszerrel gazdagodott az Apáczai Csere János ÁMK.

Felújították és ezzel együtt kibővítették a Landorhegyi út 37–53-as számú házak előtt található parkolót, így mostantól egy szebb, és több gépjármű elhelyezésre alkalmas „autóplaccot” használhatnak a városrészben élők.

Az avatóünnepségen dr. Gyimesi Endre kiemelte: tovább gazdagodott a város, hiszen a zalaegerszegi tervezők és kivitelezők által megvalósított 15,5 millió forintos beruházás keretében parkolóbővítést és -felújítást hajtottak végre, melynek eredményeként a Landorhegyi úton 50, míg a Pais utcában 30 parkolót építettek ki. A munkálatok során megóvták a környezetet, új fákat, bokrokat ültettek, s pozitívum, hogy tovább gyarapodott a városrészben igénybe vehető parkolóhelyek száma.

A Landorhegyi úton található parkolóban korábban 40 autó számára volt hely, mostantól viszont félszáz gépjármű befogadására is alkalmas a kibővített parkoló. A polgármester hozzátette: tavaly számos utat újítottak fel Zalaegerszegen, s ezeket a rekonstrukciókat ebben az esztendőben is folytatni szeretnék.
Szűcsné Dóczi Zsuzsanna, a településrész képviselője hangsúlyozta: munkája során mindig fontosnak tartotta a környezet szépítését, csinosítását.

A városrész lakói már pár évvel ezelőtt jelezték, hogy akadnak problémáik a parkolással, ezért mindent elkövettek annak érdekében, hogy orvosolják ezeket a gondokat. Egy széleskörű összefogás után megvalósult a régóta várt beruházás, és ennek köszönhetően jelentősen bővült az itteni parkolóhelyek száma.

Szeptembertől több ponton módosult a közoktatási törvény, amely értelemszerűen befolyásolta az iskolákban folyó napi munkát. Az intézmények dolgát azonban nagyban megnehezítette, hogy bár a törvénymódosítást csak nyár elején fogadta el a parlament, a változtatásokat viszont már szeptember 1-én életbe kellett volna léptetni. Az intézményekben – így természetesen a zalaegerszegi iskolákban is – azon dolgoznak, hogy minél előbb a törvénymódosítás előírásai szerint működjön az oktatás.

– A napokban, és várhatóan még néhány hétig lázas munka folyik az óvodákban, valamint az iskolákban, hogy a törvény módosításával kapcsolatos hatályba lépett jogszabályokat be tudják vezetni az intézmények – vázolta az aktuális helyzetet Velkey Péter, az önkormányzat művelődési és közoktatási osztályvezetője. – Látható, hogy szeptember 1-től, saját hibáján kívül, minden bizonnyal valamennyi intézmény bizonyos szempontból törvényen kívüli állapotban kezdte el a tanévet.

Megszokhattuk, hogy a közoktatásban a tanév előtt, illetve a tanév közben esztendőről esztendőre új és új feladatokkal kell megbirkózniuk az intézményeknek, ám arra még nem volt példa, hogy egy jelentős változásokat tartalmazó törvénymódosítást a nyár elején, azaz a tanév után fogad el az Országgyűlés. Így kellett volna egy rendkívül nagy előkészítő és felelősségteljes munkát igénylő paragrafust már szeptember 1-től életbe léptetni, s mindezt tetőzte, hogy az iskolákban eközben nyári szünet volt, azaz a tanintézmények munkatársai érdemben csak augusztus 20-a után tudták a törvénymódosítások értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos munkát megkezdeni.

Az osztályvezető egyik kollégájával egy szegedi szakmai fórumon vett részt, ahol közel négyszáz, közoktatás irányításában tevékenykedő szakember vitatta meg a tennivalókat. Itt számos olyan kérdés merült fel, amelyben élénk vita alakult ki, s mindezt nehezítette, hogy az Oktatatási Minisztérium honlapján az ezzel kapcsolatos segédanyag pontatlanságokat tartalmazott.

– Annak ellenére, hogy több kérdés megválaszolatlan maradt, a munkát meg kellett kezdeni, hiszen szeptember 1-től minden pedagógusnak tudnia kell, hogy mi a feladata, miként áll össze kéthavi munkaideje, munkáltatója hogyan rendeli el a napi munkaidő-beosztását, illetve őt miként érinti az óradíj nélkül elrendelhető plusz két óra – folytatta Velkey Péter. – A legnagyobb problémát a kéthavi munkaidőkeret, valamint a plusz két óra elrendelése okozta és okozza most is. Előbbi lényege, hogy a pedagógusok két hónapra előre tudják, hogy mi a feladatuk, vagyis tisztában vannak azzal, milyen tanórákat, milyen tanórán kívüli foglalkozásokat kell megtartaniuk.

Emellett fontos, hogy a tanárok kéthavonta számolják el a túlmunkáért járó óradíjukat, vagyis az első kéthavi díjaikat legkorábban decemberben, vagy januárban vehetik fel. A heti plusz két óra bevezetésével lehetőség nyílik szakkörök, korrepetálások, valamint különböző foglalkozások megszervezésére. A törvényalkotó úgy alkotta meg a jogszabályt, hogy gyakorlatilag nem lehet megkerülni ezt a 2 óradíjmentes órát, mert egyéni, szabadidős, tanórán kívüli foglalkozás megtartása akkor rendelhető el óradíjfizetés mellett, ha előtte a díjazás nélküli foglalkozást elrendelték.

Fontos változás, hogy 2008. szeptember 1-től az általános iskola 5–6. osztályában kötelező lesz a szakrendszerű tanítás bevezetése, melynek arányát az óraszámok 25–50 százaléka között kell meghatározni. Előrevetíthető, hogy mindennek következtében az elkövetkezendő években felsős tanárok ezrei válnak munkanélkülivé.

Velkey Péter elmondta: a törvénymódosítás előírja, a 2010-es tanévtől – szükség szerint – minden tanuló számára biztosítani kell az angol nyelv elsajátításának lehetőségét. Ez valószínűleg generálni fogja e nyelv elterjedését más nyelvekkel szemben, ami gondot okoz majd az egyéb nyelveket, például német, olasz, vagy éppen a francia nyelveket tanító intézményeknél, a nem angol nyelveket oktató nyelvtanároknak pedig kritikus mértékben csökkenhet az óraszámuk. Kivitelezhetetlen a törvény ingyenes tankönyvellátásról szóló előírása. Itt 1 főnél 10.000 forintos tankönyvcsomag-költséget határoztak meg, de nincs olyan könyvcsomag, amit ebből az összegből össze lehet állítani.

– Összességében elmondható, az intézményeknek az a célja, hogy a tanévkezdést követő hetekben megfeleljenek azoknak az előírásoknak, amelyeknek szeptember 1-ig, tőlük független okok miatt, a legnagyobb igyekezetük ellenére sem tudtak megfelelni. Mi ezekben a napokban intézménytípusonként, összesen öt munkacsoportban leültünk az intézményvezetőkkel, összegezzük a tapasztalatokat és a problémákat, majd ezt követően tartunk egy intézményvezetői értekezletet, ahol újból napirendre kerülnek a törvénymódosítás végrehajtásával kapcsolatos feladatok, remélhetőleg a vitatott kérdésekben már egységes álláspontot kialakítva – tette hozzá az osztályvezető.