Horizont

Megkezdődik november elején a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem orgonájának a felújítása. A munkálatok során a teljes szerkezet átvizsgálásra kerül, a sípokat kiszerelik a szakemberek, javítják, tisztítják, portalanítják. Amennyiben szükséges, a deformálódott, nagy homlokzati sípokat kijavítják, megerősítik. Újrahangolják az orgonát – tájékoztatta lapunkat Kondor Anita, az intézmény igazgatója.

Zalaegerszeg egyetlen hangversenyorgonáját 1987-ben építették. Az orgona homlokzati tervét Pelényi Gyula, míg a diszpozíciót és a menzúrákat Trajtler Gábor orgonaművész tervezte. A hárommanuálos, 28 regiszteres orgonában 2 ezer 107 darab síp van beépítve. A legnagyobb sípok – hat méter hosszúak – a homlokzatban találhatók. A legkisebbek 5 milliméter hosszúk.
A húszéves hangszer felújításához az önkormányzat ötmillió forinttal járul hozzá. A munkákat segíti Hajdók Judit orgonaművész, orgonaszakértő is.

Mentálhigiénés Esték címmel indít programsorozatot a Zalai Mentálhigiénés Egyesület. A nyitórendezvényen dr. Győri László pszichiáter-főorvos, az egyesület elnöke elmondta, hogy az előadásokkal elsősorban a mentálhigiéné területén dolgozó szakemberek ismereteit szeretnék hónapról hónapra bővíteni, frissíteni.

A „kiégés” ellen ugyanis az hat leginkább, ha valaki szeretettel, odaadással műveli a munkáját, s mindig igyekszik a naprakész információkat begyűjteni. Október 10-e a lelki egészségvédelem világnapja, s ennek kapcsán fontos hitelesen beszélni a lelki gyógyításról, már csak azért is, mert napjainkban rengeteg a magát gyógyítónak nevező „kókler”.

Az első szakmai est előadója dr. Hárdi István kandidátus, címzetes főiskolai tanár, pszichiáter, pszichológus volt, aki a lelki egészségvédelem alapjairól tartott előadást. A történelem folyamán sokan és sokféleképpen gondolkodtak a lélek betegségeiről. Már az ókori görögöket is foglalkoztatta a kérdés, sőt Arisztotelész Esztétikájában a „khatarzis”, a lelki megtisztulás egyik lehetőségeként szerepel. A drámában szereplő hős szenvedését néző és átérző ember emelkedett lelki állapotba kerül, ami a megtisztuláshoz vezet.

A művészetnek amúgy is óriási szerepe van a lelki egészség szempontjából, hiszen az egyén először mindig saját öngyógyító mechanizmusain keresztül igyekszik megszabadulni pszichés problémáitól. A képességek, adottságok, a tehetség kiteljesítése oldja a szorongást és az elfojtott sérelmeket. Gyógyítólag hat, ha valaki „kirajzolja”, „kiénekli”, „kiírja” magából a feszültséget, sőt még a sportolásnak is ugyanilyen hatása van.

Az előadó részletesen tárgyalta a pszichés megbetegedésekről való társadalmi és hatalmi gondolkodást, illetve az egyes megbetegedések elfogadását, vagy el nem fogadását. A középkorban például sok patologikus betegséget ördögi megszállottságnak tartottak, s a boszorkányság kategóriába sorolták, melyért akár halálos büntetés is járt. Gyógyításra pedig gyakorta az ördögűzés módszerét használták. A boszorkányság persze azért ennél jóval többet jelentett. Kulturális, gazdasági (termékenységi) funkciói is voltak, s a „látó” emberek egyfajta biztonságot is jelentettek a falusi közösségeknek. Minden, ami hatalmilag elfojtásra került a középkorban, az megtalálható a boszorkánykultúrában.

Az elmezavarodottakat majd csak az 1800-as évektől tekintik betegnek. Kórrajzokat készítenek róluk, s egyre inkább elterjed foglalkoztatásuk is, bár a kezelési módszerek és az elhelyezési körülmények még majd egy évszázadig kirekesztőek, megalázóak maradtak. Freud szuggesztív kezelési módszereivel és a szabad asszociációk „technikájával” hozott áttörést a pszicihátriának. Felismerte, hogy a szorongások, elfojtott problémák, ha felszínre kerülnek, segíthetnek a gyógyításban, s számos hisztériás betegség kezelhető általa. Nyilvánvalóvá vált, hogy az emberiség rendelkezik egy tudattalan „dimenzióval” is, melynek tudományos vizsgálata kiemelten fontos.

Dr. Hárdi István szerint bár óriási változáson ment keresztül a lelki egészségvédelem, illetve az erről való gondolkodás az elmúlt évszázadokban, azért az előítéletes gondolkodás még most is gyakori. A kirekesztődéstől való félelem miatt sokan nem mennek el időben orvoshoz. A másik emberre való odafigyelés, barátainkkal, családtagjainkkal való törődés és támasz fontos a mentális egészség megőrzése szempontjából. Mindannyian tehetünk annak érdekében, hogy minél kevesebben betegedjenek meg környezetünkben.

Zalaegerszeg belvárosa megszépült, ez nem csak a kivitelezésben, de a fenntartásban is komoly kihívást jelent valamennyiünknek. Hogyan is tudjuk ezeket az újonnan létrejött értékeket megőrizni – fogalmazott Nagy András, a Városgazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatója.

– Létrejött egy belvárosi központ, ahol hangsúlyos teret kapott a növényzet, és szerves kapcsolat alakult ki a közelmúltban átadott Mindszenty tér és Deák tér között. Szeretnénk, ha hosszú távon ezek a belső belvárosi, újonnan kialakított parkfelületek, zöldterületek megfelelő gondoskodás mellett, fokozott ápolásban részesülnének, és a fenntartásuk kiemelt figyelmet kapna. Fontos lenne, ha a rongálások elkerülnék ezeket a területeket, és erre a lakosság, a járókelők is figyelnének.

Ugyancsak felhívnám a figyelmét a belvárosi taxisoknak, áruszállítóknak, akik folyamatosan tartózkodnak a tereken, hogy vigyázzanak ők is: őrizzük meg a zöld növényzetet olyannak, amilyennek a tervező elképzelte. Jóval nagyobb zöldfelületről van szó, mint a korábbi években. Csak a Széchenyi téren 1200 négyzetméteren történt parkosítás. Fenntartásuk komoly feladatot ró ránk.

Nagy András szerint át kell gondolni azt a rendszert, amibe a belvárosi zöldterületek fenntartása tartozik. Gondolkodnak egy külön csoport szervezésén, akinek a feladata és felelőssége lenne a kiemelt területek megfelelő szintű fenntartása. Úgy véli, minden újonnan létrejött zöldfelület esetében körülbelül a beruházott érték 8–10 százaléka az az összeg, ami éves szinten optimális a fenntartás érdekében.

Tehát az elmúlt évekhez képest lényegesen több pénzre lenne szükség ahhoz, hogy öt év múlva is ugyanolyan szépek legyenek a belvárosi terek, mint jelenleg. Ha már a forintok is szóba kerülnek, érdemes többször is hangsúlyozni: a rongálások – a növények kitaposása, a virágok letörése – éves szinten több tízezer forintot jelentenek.

– Szeretnénk, ha a Deák tér és a Mindszenty tér funkcionálisan is kapcsolódna egymáshoz – folytatja Nagy András. – Át kellene gondolni a múzeum előtti rész parkosítását. Vannak erre vonatkozóan elképzeléseink, melyeket szeretnénk megbeszélni az intézménnyel, a Városfejlesztő Zrt.-vel valamint a civil szervezetekkel is.

Jelen pillanatban a Balatoni út melletti 3 méter széles és 120–150 méter hosszú, most még meglehetősen gazos zöldsávot szeretnék széppé tenni. A Mindszenty tér és a Széchenyi tér növényanyagát összehozzák a szakemberek, és egy gyepűszőnyeges, cserjeágyas felületet alakítanak ki. Így a két, szépen megújult tér között esztétikailag is elfogadható parksávban is gyönyörködhetnek majd az arra sétálók.

Az őszi virágosítással kapcsolatban megtudtuk: 2500 négyzetméteres felületen 50 ezer tő kétnyári virág kerül kiültetésre, valamint több mint 2 ezer tulipánhagyma. Új virágágyak születnek a városban: a Deák téren és a Dísz téren például már megtörtént a virágosítás. A Városgazdálkodási Kft. munkatársai, azt kérik a városlakóktól, ha látják, hogy bárki bántja a virágokat, a növényeket, szóljanak rájuk.