Ötvenhat-4

Október 23: A Zala Megyei Párt VB este kibővített ülést tartott. Este 10 órakor a 32. tüzérezredet harckészültségbe helyezték.
24. Zalaegerszegen a 33. lövészezred lezárta a városba vezető fontosabb utakat.
25. A zalaegerszegi Általános Asztalosipari Vállalat dolgozói táviratot küldtek az MDP KV-nek. A táviratban köszöntötték a KV újonnan megválasztott titkárát, Kádár Jánost abban a reményben, hogy az ország a függetlenségét megvalósítja.

26. Délután tüntetés volt a pártbizottság előtt. Az épületet védő katonaság nem tudta a tömeget szétoszlatni, az épületben lévő pártfunkcionáriusok, rendőrök a tömegbe lőttek. A lövöldözés következtében két ember meghalt, több sebesülés történt.
27. Megalakult a Városi Forradalmi Tanács. Elnöke Varga Ferenc, helyettese Pék József.
28. Megalakult a Zala Megyei Nemzeti Bizottság. Elnöke Farkas Béla, titkár Pék József. Követeléseik középpontjában a szovjet csapatok kivonása állt. Új Zala címen jelent meg a megyei lap.

29. Megalakult a Zala Megyei Tanács, a Városi Tanács és a Járási Tanács Munkástanácsa.
30. Kísérlet a volt koalíciós pártok újjászervezésére. November 4-ig egyiket sem szervezték meg. Megalakult a Pedagógusok Forradalmi Tanácsa.
31. Az MDP Zala Megyei VB ígéretet tett arra, hogy a munkástanácsok, nemzeti bizottságok munkáját, követeléseit támogatni fogják. A zalaegerszegi helyőrség csapatainak forradalmi katonai tanácsai kijelentették, nem fognak fegyvert a nép ellen. Zalaegerszegen megalakult a nemzetőrség. Megyei parancsok Závodszky István, városi parancsnok Csaba Mihály.

November 1: Újjáalakult a Zala Megyei Nemzeti Bizottság, Zala Megyei Forradalmi Tanács néven. Az új elnök Gelencsér Gyula, titkár Pék József.
2. Leváltották Varga Ferencet, a Városi Forradalmi Bizottság elnökét és helyére Szerencsés Rudolfot választották, a titkár Ostoros Károly.
3. A Zala Megyei Forradalmi Tanács a város fegyveres védelme mellett döntött. Fegyvert, lőszert kiszállították a védelmi pontokra, a helyi katonaságot kérték fel a hadműveleti terv kidolgozására.

4. Zalaegerszeget hajnali 4 órakor megszállták az orosz csapatok, a szovjet parancsnok 10 percet adott a fegyverek letételére. A bevonuló csapatok letartóztatták a városi forradalmi tanács elnökét és helyettesét.
5. A zalaegerszegi szovjet katonai parancsnok felhívásban figyelmeztette a lakosságot a fegyverek beszolgáltatására.
15. A Ruhagyárban beszüntették az eddig folytatott termelést.

16. A zalaegerszegi Betongépgyár dolgozói megjelentek a munkahelyükön, de a munkát nem vették fel. A vasutasok is sztrájkoltak. A zalaegerszegi Kőolajtermelő Vállalat a szállítás lehetetlensége miatt ugyancsak kénytelen volt a munkát beszüntetni.
17. A zalaegerszegi vasutasok 50%-a dolgozik. A megyei korház a Vöröskereszt kocsijával negyedéves ellátmányért (kötszer, gyógyszer) a szovjet városparancsnokság engedélyével Budapestre ment.

18. Megszervezték a megyei karhatalmi zászlóaljat. A Ruhagyár anyaghiány miatt nem dolgozik.
20. Dolgoznak a zalaegerszegi vasutasok, több vonatot elindítottak.
21. Zalaegerszeg város katonai parancsnoka kijárási tilalmat léptetett életbe este 20 órától reggel 5 óráig. A kijárási tilalom alatt a gyalogos közlekedés és közúti közlekedés engedély nélkül tilos.

23. A Ruhagyárban áramhiány miatt nem tudnak dolgozni. A Gyantagyárnak csak néhány napra való nyersanyagkészlete van. Több fontosabb objektum őrzését átvették, karhatalmi csoportot szerveztek az esetleges fegyveres zavargások lefegyverzésére.
24. Az állomásról 10 személyvonat és 2 tehervonat indult és ugyanannyi érkezett.
25. A Ruhagyár anyaghiány miatt csak kis kapacitással üzemel.

26. Zalaegerszegen a vendéglátóhelyek nyitva voltak, a moziban is megtartották az előadást. A lakosság élelmiszer-ellátása kielégítő.
27. A zalaegerszegi Ruhagyár kivételével az üzemek dolgoznak.
28. A Zalai Kőolajipari Vállalat megkezdte a termelőmunkát. Ahhoz, hogy szállítani tudjon, vasúti tartályokra van szüksége.

December 6: Zalaegerszegen géppel írt röplapok jelentek meg, melyek 10 napos sztrájkra szólították fel a dolgozókat. A Zala Megyei Összevont Munkástanács felhívta Zalaegerszeg város és a megye dolgozóit, hogy a röpcédulák nem a Megyei Munkástanács felhívásai, hanem provokáció. A Zala Megyei Munkástanács egyetért a Nagy-Budapest Összevont Munkástanáccsal, melynek határozata a munka felvétele és megindítása az egész ország területén.

7. Zalaegerszegen a város területén több, géppel írott röplapot találtak, melyek sztrájkra szólították fel a dolgozókat, és arra biztattak, hogy a Kádár-kormányt ne ismerjék el.
8. Zalaegerszegen több röplapot találtak, pl.: „Aki az MSZMP munkásáruló szovjet pártba lép, az munkásáruló”, vagy „Zala-Vas megye Magyarország szégyene”.

12. Zalaegerszegen az a hír terjedt el, hogy a zalaegerszegi postahivatal vezetőjét a városparancsnokság őrizetbe vette.
13. Zalaegerszegen az asszonyok fekete kendős néma felvonulást szerveztek. A tömeget csak több riasztólövéssel és könnyfakasztó gránáttal sikerült szétoszlatni.

14. Újabb tüntetés volt Zalaegerszegen, a rendőrök, a honvédek, a szovjet helyőrség riasztólövésekkel oszlatta fel a tömeget. A szovjet katonai parancsnok este 19 órától reggel 5 óráig kijárási tilalmat rendelt el.
22. A város katonai parancsnoka közli, hogy december 22-től a kijárási tilalom este 9 órától reggel 5 óráig tart.

24. Az ünnepre való tekintettel a város katonai parancsnoka december 24-ére feloldotta a kijárási tilalmat, de 25-től ismét a korábbi rendelkezés érvényes: este 21 órától reggel 5 óráig tilos a kijárás.
25. A városban 24-én megtartották a karácsonyi éjféli misét. Röplap: Mindnyájunk jelszava: Magyarország Magyar Haza, minden orosz menjen haza. Ha Magyar vagy, hagyd a helyén!!!

BOLDOG KARÁCSONYT!

(Részletek Csomor Erzsébet: 1956 Zalaegerszegen című könyvéből.)

Mit jelent a mai fiataloknak 1956? Mennyire érdeklik őket az akkori történések? Megfelelő hangsúlyt kap-e manapság ez a rendkívül fontos történelmi esemény? Ilyen, és ehhez hasonló kérdések kerültek napirendre azon a történelmi kerekasztal-beszélgetésen, melyet több diák részvételével szerveztek a Zrínyi Miklós Gimnáziumban.

Az 1956-ot boncolgató eszmecserén Gyimesi Márton, az intézmény történelemtanára és hat diák ült össze, hogy kötetlenül elbeszélgessenek a magyar történelem egyik legfontosabb eseményéről, illetve annak mai megítéléséről. A pedagógus bevezetőjében elmondta, 1956 nagyon sokáig elhallgatott témának számított, s ma is akadnak olyan iskolák, ahol nem kap kellő hangsúlyt. Korábban másképpen, vagy egyáltalán nem lehetett ezt tanítani a fiataloknak, míg manapság a középiskolás oktatásban általában a 12. évfolyamon a második félévben oktatják az 1956-os forradalmat, így előfordul, hogy néhány pedagógus csak átsiklik ezen. Emellett az általános iskolában sem tanulják a gyerekek olyan részletesen ’56-ot. Ez mind hozzájárul ahhoz, hogy a mai tizenévesek többsége kevésbé ismeri az akkori eseményeket, mint például az 1848–49-es szabadságharc fordulópontjait.

– Úgy vélem, a mai fiatalokat érdekli, hogy mi történt 56-ban, és mi vezetett a forradalom kitöréséhez. Fontos, hogy a tanulók minél többet tudjanak meg a forradalommal kapcsolatban, hiszen csak így alakulhat ki reális kép bennük erről. 1989-ig ezt az eseményt még ellenforradalomként titulálták, s ha eltelik még pár év, akkor talán egyszerűbbé válik 1956 tanítása, és a tanulók is több forrásból informálódhatnak ezzel kapcsolatban, kezdte amolyan gondolatébresztőként a pedagógus.

Kecskés Judit: Általános iskolában tanultunk már az 1956-os forradalomról, de megítélésem szerint ez eléggé felületes volt. Amit igazán tudok erről, az az, amit a nagymamám elmesélt nekem. Ő végigélte a zalaegerszegi eseményeket, azaz hitelesen tud beszámolni a történésekről. Mamám bátyja ugyancsak részt vett a forradalomban, és a családnak később meg kellett őt védeni az üldöztetéstől. Okos dolognak tartom, hogy a forradalmat a középiskola 12. évfolyamán tanítják, mert egy érett fiatal jobban megérti ennek a jelentőségét és fontosságát. Majdhogynem a mi korosztályunk volt, aki elindította az 56-os forradalmat, így talán mi még jobban átérezzük az események súlyát.

Bognár András: A városi október 23-i ünnepség egyik szereplője leszek, így egy kicsit többet tudok az 56-os eseményekről. A forradalomról a legtöbb információt a televízió-műsorokból szereztem. Úgy látom, a forradalom egyik legnagyobb tette, hogy a velem egykorú fiatalok képesek voltak egy rendszerrel szembeszállni, és a változások, egy jobb élet reményében küzdeni az óriási túlerővel szemben. Fegyvert fogtak, képviselték a véleményüket, nem hagyták elnyomni magukat és a legvégsőkig kitartottak. A nagymamám nekem is sokat mesélt arról, hogy az ő kis falujukban mik történtek a forradalom idején.

Kovács Beáta: Általános iskolában mi is vettük 56-ot, de szerintem az nagyon kevés volt. Tavaly a mi osztályunk készítette az október 23-i ünnepséget, s akkor sok mindent megtudtunk ezzel kapcsolatban. A nagypapám szintén sokat mesélt erről, mert ő is részt vett a forradalomban. Rengeteg újságcikk és könyv foglalkozik az 56-os forradalommal, így akit érdekel, az utána tud nézni.

Biczó Roland: Teljes és mélyreható ismereteim nekem sincsenek 56-tal kapcsolatban, de folyamatosan azon vagyok, hogy minél többet tudjak meg erről a fontos történelmi eseményről. Először az unokatestvéremtől hallottam erről, ő sokat olvasott ilyen témában, így rengeteg dolgot el tudott magyarázni nekem. Ahhoz viszont nagyon sokat kell az eseményekkel foglalkoznunk, hogy felfogjuk az akkori emberek céljait és gondolatait. Gyermekkoromban kezembe akadt egy könyv, amely 56 történéseit dolgozta fel képekben, de rengeteg korabeli újságcikket tartalmazott, s már akkor elgondolkoztam azon, hogy mindez milyen fontos volt a magyarok életében.

Pulai Gábor: Az általános iskolás tanulmányaimból nem sok mindenre emlékszem az 1956-os forradalommal kapcsolatban, de mivel én is részt veszek az idei ünnepségen, ezért sok olyan dolgot tudtam meg, amiről korábban nem voltak ismereteim. Utánanéztem bizonyos dolgoknak, és egy 6–7 perces, 56-ot bemutató videoanyagot sikerült összeállítanom a megemlékezésre. Meglepődve tapasztaltam, hogy a világhálón mennyi ilyen témájú weboldal létezik, ahonnét egyedi anyagokhoz juthatnak hozzá az érdeklődők. A mi családunkban a nagyszülők beszélnek gyakran 56-ról, ők átélték az eseményeket, és ők mondják el nekünk, hogy merre ment a tömeg, mit kiabáltak, és mi történt a fontosabb napokon.

Sors Viktória: Az általános iskolai tankönyvekben nagyon szárazon taglalják 56-ot, de a valódi életérzésekkel nem foglalkoznak a források. Én több helyről is szereztem információkat 1956-ról, s igazán akkor értettem meg, hogy milyen kötöttségek és elnyomás alatt élték mindennapjaikat a magyar emberek. Rossz volt rájönni, hogy ilyen történhetett akkor a világban. Nagypapám egyszer elmesélte, az egyik sortüzet úgy úszta meg, hogy az egyik barátja elrángatta a térről, mert beszélni akart vele. Az akkor élő emberek tudják igazán hitelesen visszaadni nekünk a dolgokat, mert a könyvekben csak egy szegmense olvasható.

A mai fiatalok fontosnak tartják, hogy az átlagosnál többet tudjanak az 1956-os eseményekről? Kellő hangsúlyt kap 1956? – merültek fel a következő kérdések.

K. J.: Az, amit a tankönyvekben olvashatunk, nem biztos, hogy elég 56-ról. A többség viszont nem veszi a fáradságot, hogy utána olvasson, ámbár akadnak olyanok, akik igenis fontosnak tartják ezt.

B. A.: Sajnos, a mai ifjúság nagyobb hányadát nem érdeklik ezek a dolgok. Rengeteg olyan fiatal van, akik egyáltalán nem foglalkoznak 56-tal. Ebben egy kicsit talán a média is hibás, hiszen komolyabb, erről szóló dokumentumfilmeket, előadásokat csak nagy ritkán tűznek műsorra. Ez pedig roppant lényeges lenne, mert így több diák érdeklődését lehetne felkelteni. Én több, ’56-tal foglalkozó filmet is meg szeretnék nézni az elkövetkező hetekben, hiszen itt más-más aspektusban ábrázolják az eseményeket.

K. B.: Szerintem a mai fiatalokat nem érdekli ’56, csak kötelező tananyagként és kötelező ünnepségként fogják fel az egészet. Akadnak, akik utánanéznek ennek, de ők vannak a kevesebben. Az osztályunkkal a héten felutazunk Budapestre egy megemlékezésre, és ellátogatunk a 301-es parcellához is. Szerintem fontos, hogy méltóképpen megemlékezzünk a forradalom 50. évfordulójáról.

B. R.: Sokáig beszélni sem lehetett arról, hogy valójában mi történt, s a mai kor óriási forgataga is hozzájárul ahhoz, hogy elveszik 1956. A fiatalok többsége éppen emiatt nem érdeklődik ezután.

P. G.: Ha több információ állna a fiatalok rendelkezésre ’56-tal kapcsolatban, akkor egész biztosan többen mélyülnének el a témában. Ebben feltétlenül előbbre kellene lépnie az országnak.

S. V.: A legnagyobb baj, hogy a mai fiatalságot nem is igazán érdekli a történelem, így 1956 sem.
A diákok abban egyetértettek, jó volna, ha az 1956-os forradalom még nagyobb hangsúlyt kapna a mindennapok során, s még több fiatal érezné át az akkori események rendkívüli történelmi jelentőségét. Leszögezték, hogy szülőként mindent elkövetnek majd annak érdekében, hogy gyerekeik minél jobban megismerjék az egész országot megmozgató forradalom történéseit.

Zalaegerszegen 1989 óta több emléktáblát helyeztek el, és emlékhelyet avattak az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére. Dr. Németh József történész, muzeológus, nyugalmazott múzeumigazgató segítségével tettünk egy képzeletbeli sétát, felelevenítve ezzel az egyes helyszínekhez kötődő eseményeket.

A legrégebbi „az 1956-os forradalom áldozatainak emléktáblája”, melyet az Ellenzéki Kerekasztal állíttatott 1989-ben, az Ady utca 62. számú ház (Zalai Hírlap szerkesztősége) falán. Az ötvenes években itt a Magyar Dolgozók Pártja Zala Megyei Bizottságának székháza volt, s ide szerveztek tüntetést ‘56. október 26-án. Az erkélyről azonban a demonstrálók közé lőttek. Az esetnek két halálos áldozata és számos sebesültje volt.
1990-ben az 56-os Kegyeletőrző Egyesület és a POFOSZ „’56-os emlékfasort” telepített a Köztársaság útja és az Alsóerdei út kereszteződésében. Ez az emlékhely kevéssé ismert a lakosság körében, s jelenleg eléggé elhanyagolt állapotban van.

1993-ban készült el a „politikai üldözöttek emléktáblája” a Mártírok úti Kaffka Margit Leánykollégium falán, és az „1956-os forradalom emlékoszlopa”, melyet azóta a Kossuth utcai kopjafaként ismer a város közönsége. A Mártírok úti kollégiumban az Államvédelmi Hatóság működött az 50-es években, pincéjében cellákat alakítottak ki. Ezek helyén 2000-ben kis múzeumot hozott létre a POFSZ és az 56-os Szövetség. Az épület 1956 után a megyei rendőr-főkapitányság székháza lett. A Kossuth utca 45–47. előtt álló kopjafa azért került a mai rendőrség épülete elé, mert a házban székelt a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei és városi apparátusa.

A Göcseji Múzeum déli homlokzatára 1999-ben került ki a „Városi Forradalmi Tanács emléktáblája”, jelezve, hogy a forradalom napjaiban itt alakult meg a Zalaegerszegi Városi Forradalmi Tanács. A múzeum mai időszaki kiállítóterme ifjúsági találkozóhelyként (Petőfi Klub) működött akkoriban. Hasonló emléktála van a Megyeháza falán, ezzel a megyei forradalmi bizottság előtt tisztelegnek. Néhány évvel ezelőtt pedig az Ady utcában, a Városi Strandfürdő mellett épült emlékű.

Németh József elmondta, hogy a közeljövőben a Mindszenty-iskola falára is kerül majd egy emléktábla. Az épület egykoron a tanítóképzőnek adott otthont, és itt tanított Szerencsés Rudolf, a forradalmi bizottság elnöke, akit később le is tartóztattak.
Az elmúlt években az október 23-i hivatalos városi megemlékezések a belvárosra koncentrálnak. A Kossuth utcai kopjafa, a két Ady utcai emlékhely, és a Mártírok úti kollégium ad otthont az ünnepségeknek és a fáklyás felvonulásoknak.


Gyimesi Márton	Kecskés Judit	Bognár András	Kovács Beáta


Biczó Roland	Pulai Gábor	Sors Viktória