Elítéltek

Adatgyűjtés a „Fehér Könyvhöz!”

Felsőoktatási intézménybe jelentkezők felülvizsgálata

Elítéltek

Dr. Ángyán László (1918): 1950-ben lett a zalaegerszegi megyei tanács alkalmazottja. 1956 decemberében a megyei tanácson továbbadott, sokszorosított röplapok terjesztésének vádjával bírósági eljárás indult ellene, melynek során 2 hónap felfüggesztett börtönt kapott.

Banka Pál (1919): 1952-ben került Zalaegerszegre, mint a megyei rendőrkapitányság helyettes vezetője. A rendőrségnél végzett munkájáért bronz érdeméremmel és népköztársasági aranyéremmel tüntették ki. 1956-ban a Zala Megyei Rendőrkapitányság vezetője volt. A forradalom napjaiban tagja lett a Megyei Nemzeti Bizottságnak, részt vett a város védelmi tervének elkészítésében. A forradalomban való részvételéért a Kaposvári Katonai Bíróság 7 év börtönre ítélte.

Bita Gyula (1924): 1950-ben került Zalaegerszegre, a Magasépítő Vállalathoz, innen helyezték az AKÖV-höz, ahonnan 1957. február 21-én elbocsátották. Az AKÖV Munkástanácsának elnöke volt, a bíróság 7 hónap börtönre ítélte.

Büki Imre (1926): Géplakatosként dolgozott, 1952-ben került a TEFU-hoz, ahol elbocsátásáig, 1957. február 1-ig volt alkalmazásban. Az AKÖV Munkástanácsának volt a tagja, a vállalaton belül megszervezte a fegyveres őrséget. A bíróság 8 hónap börtönre ítélte.

Dezső János (1931): Zalaegerszegen a megyei lap munkatársa volt. 1956-ban a sajtó demokratikus átalakítása, a hiteles tájékoztatás érdekében új szerkesztőbizottságot választottak a lap élére, melynek Dezső is a tagja lett. Az Új Zala címen új tartalommal megjelenő sajtóorgánum 1956. október 28-tól november 4-ig, mint a munkástanács lapja jelent meg. A Pécsi Megyei Bíróság 2 év 6 hónapi börtönre ítélte.

Fülöp István (1913): Tanítóképzőt végzett, 1943-ban került Zalaegerszegre. Tagja volt az 1956. október 28-án megalakult Zala Megyei Nemzeti Bizottságnak. Október 30-án részt vett Győrben a Dunántúli Nemzeti Tanács alakuló ülésén. November 1-jén, mint a Nemzeti Parasztpárt képviselője tagja lett az újjáalakult Zala Megyei Forradalmi Tanácsnak. A forradalomban való részvételéért 1 év börtönre ítélték. Szabadulása után segédmunkásként dolgozott. 1963-tól taníthatott újra, egészen 1968-ig, amikor visszakerült a Zala Megyei Könyvtárhoz. 1969-ben az Olajipari Múzeum munkatársa, majd a múzeumban 1971-ben létrejött, szakkönyvtár könyvtárosa lett. Itt dolgozott 1971-ben bekövetkezett haláláig.

Dr. Gelencsér Gyula (1907): A budapesti jogi egyetemen végzett, 1946-ban került Zalaegerszegre, ahol ügyvédként dolgozott. 1947-ben belépett a Demokrata Néppártba, ahol tanácsadóként tevékenykedett. Zalaegerszegen 1956. november 1-jén újjáalakult Zala Megyei Forradalmi Tanács elnökévé választották. 1957 márciusában elhagyta az országot, távollétében a megyei bíróság 15 év börtönre ítélte, a Legfelsőbb Bíróság 12 évre változtatta az ítéletet.

Halász Ferenc (1920): 1956-ban a zalaegerszegi honvédségnél teljesített szolgálatot. A városi és megyei forradalmi testületnek volt a tagja, mint a honvédség küldötte. 1956. október 30-án részt vett a Dunántúli Nemzeti Tanács alakuló ülésén. A Kaposvári Katonai Bíróság 2 év börtönre ítélte.

Hortobágyi László (1917): A zalaegerszegi Csány László Közgazdasági Szakközépiskolában tanított, mint magyar–történelem szakos tanár. Október 26-án a diákokkal együtt részt vett a felvonuláson. Az október 29-én megalakult Pedagógus Forradalmi Tanács megyei elnökségének volt a tagja. Az iskolából 1957-ben elbocsátották. A forradalomban való részvételéért 1 év börtönre ítélték. Szabadulása után további zaklatásoknak volt kitéve. 1960-ban rokkantnyugdíjas lett.

Imre Gyula (1915): 1941-től 1952 decemberéig a keszthelyi rendőrségnél teljesített szolgálatot. 1952 végén leszerelték, utána rakodómunkásként dolgozott. 1956 októberében az Útfenntartó Vállalat vezetője. A Darvas József elleni atrocitás miatt 5 év börtönre ítélte a Legfelsőbb Bíróság.

Lelekes László (1914): A forradalom idején a zalaegerszegi vasútállomás állomásfőnöke volt. Az orosz megszállást követően decemberben röplapterjesztés és „kormánygyalázás” miatt a megyei bíróság 3 év 6 hónap börtönbüntetést szabott ki rá.

Nagy István (1914): A Zala megyei Tanács Munkástanácsának az elnökévé választották. Szerepe volt abban, hogy a munkástanács a tanács több osztályvezetőjének a leváltása mellett döntött. Mint a munkástanács elnöke részt vett a Megyei Forradalmi Tanács ülésein. A bíróság 2 év börtönre ítélte.

Náncsin Károly (1933): A forradalom napjaiban, mint az ifjúság küldötte a Városi Forradalmi Tanács ülésén 9 pontos követelést olvasott fel. Részt vett a városi és a megyei forradalmi szervek ülésein. November 3-án élelmiszerekkel megrakott kocsikaravánt vezetett Budapestre, de Székesfehérvárnál szovjet csapatokkal harcba keveredett. Megsebesült, majd egy kocsival sikerült elmenekülnie. Visszaindult Zalaegerszegre, de Zalabérnél azt mondták neki, hogy Zalaegerszeg már romokban hever. Ekkor a határ felé ment és elhagyta az országot. Távollétében első fokon 8 év börtönre ítélték.

Ostoros Károly (1907): A Deák Ferenc Főgimnázium tanára volt 1957-ig. 1956-ban az újjáalakult Városi Forradalmi Tanács titkára volt. A forradalomban való részvételéért 1 év börtönt kapott. Szabadulása után öt évig segédmunkás volt, dolgozott bányában is. Csak 1963 után taníthatott újra, a zalaszentgróti gimnáziumban.

Pék József (1919): Zalaegerszegen az 1956. október 27-én megalakult Városi Forradalmi Tanács titkárának, majd az október 28-án megalakult Megyei Nemzeti Bizottság elnökhelyettesének választották meg, hiszen a közigazgatás ismert szakembere volt a városban. Fontos szerepe volt a rend fenntartásában, a közellátás megszervezésében. Szellemi irányítója volt a megyei eseményeknek. A november 1-jén újraválasztott Zala Megyei Forradalmi Tanács titkára lett. A forradalom leverése után letartóztatták, első fokon 7 év börtönre, másodfokon 5 évre ítélték. Az Elnöki Tanács kegyelméből 1960 márciusában szabadult.

Szerencsés Rudolf (1927): 1953-ban, egyetemi tanulmányait befejezve került Zalaegerszegre, a tanítóképző intézetbe. Az 1956. október 29-én megalakult Pedagógus Forradalmi Tanács megyei bizottsági tagjává választották. Küldöttként részt vett Győrben a Dunántúli Nemzeti Tanács alakuló ülésén. November 2-án, az újjáalakult Városi Forradalmi Tanács elnökévé választották. November 4-én hajnalban az orosz csapatok megszállták a várost. A megyei bíróság 2 év börtönre ítélte, 1959 februárjában szabadult, újra csak 1963-tól taníthatott.

Závodszky István (1903): A háború után a zalaegerszegi kiegészítő parancsnokságnál századosi rendfokozatban dolgozott leszereléséig, 1947 márciusáig. 1956-ban a zalaegerszegi külső kórház gazdasági vezetője volt. A forradalom napjaiban a Megyei Nemzetőrség parancsnokává választották. A honvédséggel közösen dolgozták ki a város védelmi tervét. A katonai bíróság első fokon 5 év börtönre ítélte, másodfokon mérsékelték 3 évre.

(Részletek Csomor Erzsébet: 1956 Zalaegerszegen című könyvéből.)

vissza az elejére

Adatgyűjtés a „Fehér Könyvhöz!”

MSZMP Zalamegyei Intéző Bizottsága Tárgy: Ellenforradalmi anyag gyűjtése
Zalaegerszeg 247/1957.
Zalaegerszeg, 1957. április 11.

MSZMP Járási-Városi Intéző bizottság
Székhelyén

Kedves elvtársak!
,,Ellenforradalom Zalában” című kiadványunk nagyon hiányos. Ezt főleg az elvtársak mondják, hogy járásunkban és városunkban több minden történt és nincs leírva. Ennek a hiányosságnak nem a Szerkesztő Bizottság az oka, hanem az, hogy egyes helyeken nem fordítottak komoly gondot a gyűjtésre.
A hiányt akarjuk pótolni második kiadványunkkal. Az elvtársak a pártszervezetek bevonásával a tanácsok segítségével újra kezdjék meg a gyűjtést.

Anyagot kell gyűjteni a már leírt események bővítéséhez és sok község és üzem van, amelyről nem áll rendelkezésünkre semmi anyag. Ellenőrizzék az események: és adatok hitelességét. A gyűjtés terjedjen ki november 4-e utáni ellenforradalmi ténykedésekre is. Nem elégséges a nevek említése, szükséges az illető régi és jelenlegi foglalkozása, csak így tudunk politizálni a nevekkel is.

Ezzel egyidőben minden községi tanáccsal készíttessék el azon disszidáltak névsorát, akik komoly ellenforradalmi tevékenységet fejtettek ki, vagy bármilyen oknál fogva nyugatra mentek. Röviden jellemezzék magatartásukat (nyilas, csendőr, csavargó, tolvaj, gyilkos, munkakerülő, jegyző stb.). Azon személyek, akik csak félrevezetés miatt hagyták el az országot, egyébként becsületes emberek voltak, névszerint nem kell feltüntetni.

Ha csak számszerint megfelelő anyag érkeznek be, (sic!) akkor ezek névjegyzékét kiadjuk azzal a céllal, hogy bebizonyítsuk, hogy a magyaroknak nem „színe-java” hagyta el az országot, ahogy ezt annak idején, de még most is bömböli a Szabad Európa hangja, hanem a csirkefogók, gazemberek többségükben.
Kérjük, hogy a gyűjtést szorgalmazzák, segítsék és ellenőrizzék. Az összegyűjtött anyagok beküldésének határideje május 25.

Elvtársi üdvözlettel:
Varga Gyula
megyei elnök h.

(Forrás: ZML MSZMP Archívum 3 fond 20 őe. VIII. (Jelentések a járásban végbement ellenforradalmi eseményekről.)

vissza az elejére

Felsőoktatási intézménybe jelentkezők
felülvizsgálata

Megyei Tanács VB.
Zalaegerszeg
G51-1/1957. sz.
Tárgy: Levelező oktatásra járó hallgatók felülvizsgálása.
Valamennyi járási és városi tanács
VB. Elnökének.
Székhelyén

Az egyetemi élet megszilárdítása és az ellenforradalmi elemektől való teljes megtisztítása szükségessé teszi a levelező (esti) tagozatos hallgatók ellenforradalmi időszak alatt tanúsított magatartásának felülvizsgálását.
Ezért Elnök elvtárs szeptember 23.-ig jelentse a Megyei Tanács VB. személyzeti csoportjához, hogy kik azok a személyek, akik 1956. szeptember 1.-től, 1957. július 31. között a tanácsapparátusban, vagy a tanács felügyelete alá tartozó üzemek, vállalatok, intézményeknél dolgoztak és valamely felsőoktatási intézmény levelező (esti) oktatásában részt vesznek. A jelentésben részletesen tájékoztatást kérünk az illető dolgozók ellenforradalmi időszak alatt tanúsított magatartásáról, az esetleges fegyelmi, vagy bírósági eljárásról. Fegyelmi eljárás esetén a fegyelmi határozatot, bírósági eljárás esetén pedig az ügyet tárgyaló bíróság címét is közölni kell.
A megküldött tájékoztatás alapján a felsőoktatási intézmények vezetői is eljárnak azokkal a levelező hallgatókkal szemben, akik ellen az említett okok miatt a munkáltató fegyelmi eljárást indított, akik ellen büntető eljárás indult.
Zalaegerszeg, 1957. Szeptember 16.
Török Lajos
a VB. elnöke

vissza az elejére

vissza az elejére