Kitekintő

November 13-án, Budapesten ünnepélyes keretek között aláírásra került a mechatronikai mérnöki BSc szak zalaegerszegi indításának szerződése, melyet dr. Penninger Antal, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának dékánja, dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere és Jurisits János, a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány kuratóriumának elnöke írt alá.

Az előzményekről. Zalaegerszeg harmadik felsőoktatási intézménye 2002-ben indult, akkor került letelepítésre a műszaki képzés. A tárgyalások már egy évvel korábban megkezdődtek, és a város vezetése a helyi felsőoktatás további bővítésénél a keresletből indult ki. Vagyis abból, hogy a régióban milyen végzettségű szakemberekre van igény, hiszen a felsőfokú intézmények indításánál figyelni kell a város, a megye és a régió gazdasági fejlesztéseinek irányaira, az ipartelepítési politikára, a gazdasági és természeti, földrajzi környezetre.

Zalaegerszeg az elmúlt másfél évtizedben gyors gazdasági és ipari fejlődésen ment keresztül, számos nagy cég és vállalat létesített üzemet a városban és vonzáskörzetében. Az új vállalkozásoknak jelentős a műszaki szakember kereslete. Az új intézmény akkreditációs eljárása gyors és sikeres volt. 2002 szeptemberében elindult az egyetem gépészmérnöki karának főiskolai szintű, nappali tagozatú, államilag finanszírozott gépészmérnöki képzése gyártástechnológia–informatika szakirányon. A képzés 2004 szeptemberében mechatronikai szakiránnyal bővült.

Időközben az Országgyűlés elfogadta az új felsőoktatási törvényt, melynek keretében a magyar felsőoktatás átáll a kétciklusú képzésre. Az átállás megtörtént Zalaegerszegen is, így 2006 szeptemberében már BSc szintű, nappali tagozatú, államilag finanszírozott mechatronikai szakon folytatódott az oktatás két szakiránnyal: gyártástechnológia és mechatronikai eszközök. Mindez azonban a 2002-es együttműködési megállapodás elévülését jelentette a műszaki egyetemmel, így az új szakra új szerződést kellett kötniük a feleknek.

Roma civil szervezetek munkatársai, valamint a cigány kisebbségi önkormányzatok tagjai részére indított európai uniós tréninget a Hálózat az Integrációért Alapítvány.

Bogdán Iván, az alapítvány munkatársa érdeklődésünkre elmondta: az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány pályázatán nyertek támogatást, melyből most egy olyan öt modulból álló kurzust bonyolítanak le, ahol a résztvevőket pályázatírási és projektlebonyolítási ismeretekkel vértezik fel. Megtudhatják például, hogy milyen pályázati lehetőségek adódnak számukra, hogyan kell megírni egy pályázatot, s melyek a pályázat fontosabb pillérei.

A foglalkozásoknak a Hálózat az Integrációért Balatoni út 3. szám alatti irodája ad otthon, ahová még mindig várják azokat az érdeklődőket, akik szeretnének a meghirdetett témákban hasznos információkat szerezni. A tervek szerint hetente egy alkalommal rendeznek foglalkozásokat, s előreláthatólag december közepén zárulna az öt felvonásból álló kurzus.

Bogdán Iván hangsúlyozta: igény esetén természetesen a jövőben is folytatni kívánják az ismeretnyújtó előadás-sorozatokat, hiszen szeretnék, ha a cigány kisebbségi önkormányzatok, és a roma civil szervezetek sikeresen szerepelnének a különböző pályázatokon, így gyarapítva a fejlesztésekre felhasználható pénzforrásaikat.

Elkészült a Zala Megyei Közlekedési Felügyelet új zalaegerszegi gépjármű-vezetői rutinpályája, ahol már rendszeresen vizsgáznak a tanulók.

Szijártó Józseftől, a Zala Megyei Közlekedési Felügyelet osztályvezetőjétől megtudtuk: az új rutinpályát a Zrínyi út 101. alatt, a jelenlegi járművizsgabázisuk helyén alakították ki, ahol nyár óta gyakorolhatnak és vizsgáznak a kezdő vezetők. Korábban éveken át a Zala Volán telephelyén kiépített rutinpályán vizsgáztatták a jogosítványra vágyókat, de a hatékonyabb és eredményesebb vizsgáztatás érdekében mindenképpen ésszerű volt egy saját vizsgapálya kialakítása.

A szabványoknak megfelelő, aszfaltburkolattal ellátott pályát az eddigiektől eltérően valamennyi tanuló kipróbálhatja a vizsga előtt, azaz a későbbi „éles" helyszínén gyakorolhatják az előírt vizsgafeladatokat. Apró munkákat még el kell végezni az új rutinpályán, de a jelenlegi állapotban már alkalmas arra, hogy folyamatosan gyakoroljanak és vizsgázzanak rajta.

Az osztályvezető elmondta: évente mintegy 4000 rutinvizsgát bonyolítanak le Zalaegerszegen, amelyek 80 százalékát a B-kategóriás vizsgák teszik ki. A nagyobb kategóriájú vizsgák egyébként továbbra is a régi rutinpályán történnek, tehát a korábbi „bázis" sem marad használaton kívül.

A korábbi évekhez hasonlóan ebben az esztendőben is sok zalaegerszegi főiskolás és egyetemista nyújtotta be igényét a Bursa Hungarica ösztöndíjra. A szociális rászorultság alapján megítélhető támogatás komoly segítséget jelent a felsőfokú tanulmányokat folytató fiataloknak, hiszen az ösztöndíjnak köszönhetően jelentősen csökkenhetnek a havi költségeik.

Az Oktatási Minisztérium 2001-ben hirdette meg először a Bursa Hungarica ösztöndíjat, melynek legfőbb célja, hogy segítséget nyújtson a felsőoktatásban részt vevő, szociálisan hátrányos helyzetű, nappali tagozatos hallgatók részére. A minisztérium 2001 óta minden nyáron meghirdeti a pályázatot, s az egyes önkormányzatok eldönthetik, hogy abban az esztendőben kívánnak-e csatlakozni az ösztöndíjrendszerhez.

Alapvetően államilag támogatott képzésben részt vevők vehetik igénybe a támogatást, ám ha egy fiatal nem állami felsőoktatási intézményben tanul, de külön szerződés alapján államilag támogatott képzésben vesz részt, akkor ő is igényelhet Bursa Hungarica ösztöndíjat. Az ösztöndíjnak két típusa van.

Az A-típusú támogatást a már nappali képzésben részt vevő fiatalok igényelhetik, B-típusú ösztöndíjat pedig azok kérhetnek, akik jövőre érettségiznek, vagy már leérettségiztek, de nem vették fel őket egyik főiskolára, vagy egyetemre sem. Azt, hogy egy fiatal mikor számít szociálisan rászorulónak, mindig az önkormányzatok döntik el.
Németh Gyulánétól, a népjóléti osztály szociálpolitikai csoportvezetőjétől megtudtuk: 2005-ben 232 Bursa Hungarica ösztöndíjkérelem érkezett hozzájuk, melyből 210 felelt meg a jogosultsági követelményeknek.

Ekkor átlagban 7.500 forintnyi támogatást kapott egy-egy hallgató. Idén – a 2006. november 2-i határidőig – 278 kérelem jutott el hozzájuk, melyek közül három darab volt B-típusú igény, a többi A-típusú. A beadványokat 2006. november 30-ig bírálják el. Az ösztöndíj nem csupán az önkormányzat által megállapított támogatásból áll, mert ezt kiegészítheti a megyei önkormányzat és az Oktatási Minisztérium is.