Környezet

A február végi alapkőletétel után Zalaegerszegen is elindul az Ispa hulladékgazdálkodási rendszer beruházási üteme, ami annyit jelent, hogy a hulladéklerakó mellett egy nagy válogatócsarnokot, komposztálót építenek és egy hulladékgyűjtő udvart, ugyanilyen épül még a régi szennyvíztisztító telep bejáratánál, a sportcsarnok mögött. Ezek a beruházások jövőre már belépnek a hulladékgazdálkodás rendszerébe.

Minderről Gecse László, a Zala-Depo Kft. ügyvezető igazgatója beszélt. Hozzátette: Nagykanizsa és Letenye után a Nyugat-Balaton és Zala-völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt keretében a Zalaegerszeget és térségét érintő egymillárd forint értékű projekt jövőre megvalósul. Ugyancsak elkezdődött Lentiben, Zalalövőn a beruházás, valamint megkezdődött a zalabéri hulladéklerakó építése is.

– Az idén elkészülnek a városban és a környéken az úgynevezett gyűjtőszigetek, melyek négy konténerből állnak és négyféle hulladék gyűjtésére alkalmasak. Ahogy megtörténnek a műszaki átadások, azonnal ellátjuk ezeket a területeket saját edénnyel és megkezdjük a hulladékok szelektív gyűjtését. Az Ispa beruházási rendszer keretében 71 ilyen működik majd, de a Zala-Depo által jelenleg is üzemeltetett 59-et valószínűleg megtartjuk és saját erőből működtetjük a város tagoltsága és a lakótelepek kiszolgálása miatt.

Szeretnénk szélesíteni a szelektív gyűjtést, válogatást, hasznosítást az eddigi tapasztalatok alapján. A lakossági szelektív hulladékgyűjtés olyan mértékben haladt előre, hogy a válogatókapacitásunkat a csúcsra kell járatnunk. A teljes rendszer kiépítésének a végén a szelektív hulladékgyűjtés teljes feltételrendszere megvalósul.

A rendszer folyamatos beüzemelése többletköltségekkel jár – folytatja Gecse László. – És ez indokolja az infláció feletti díjnövekedést, (10 százalék) ami több mindent magába foglal. Például a szelektív gyűjtés pluszjáratokat igényel, a hulladékválogatásnak, -feldolgozásnak és bálázásnak is pluszköltségei vannak, melyek a hulladék mennyiségének arányában jelentkezik. A lakosságnál ugyanakkor megtakarítást jelent, ha vállalják a szelektív gyűjtést, mert akkor nem kell a fejlődés, okozta többlethulladék számára több edényt használni.

Gecse László beszámolt arról is, hogy az utóbbi idők akcióit pozitívan fogadta a lakosság. Ilyen volt az őszi limlom-akció, melynek keretében házhoz mentek és külön, szervezetten szedték össze a különböző fa-, fém-, műanyag és egyéb hasznosítható hulladékot.
A Zala-Depo Kft. a vele szolgáltatási szerződésben álló lakossági partnereinek – amennyiben nincs a társaság felé tartozásuk – komposztáló edényt biztosít a zárkertekben és a tömbházakban is Zalaegerszegen.

November végén a kivitelező, Kecskés Richárd készre jelenti a közel négyezer négyzetméteres belvárosi parkolóház építését. Ezután megkezdődik a műszaki átadás és a hatósági eljárás. Matyéka István, a beruházó Kiss és Matyéka Kft. ügyvezetője tájékoztatta lapunkat a Csipke Parkolóház építésének jelenlegi állásáról és közölte: terveik szerint december 15-én, pénteken kerül sor a 195 gépkocsi elhelyezésére alkalmas belvárosi parkolóház ünnepélyes átadására.

– Nem egy betontömböt adunk át. A parkolóház egy kuriózum lesz, igazi látványosság és találkozási pont a városban – fogalmaz Matyéka István. – A napokban helyezzük el a Széchenyi Istvánról elnevezett, közel három méteres dísz-szökőkutat, a zöld tetőt 800 tő levendula és 8 tulipánfa, míg a homlokzatot 1200 tő vadszőlő díszíti. Az egész tető 1100 négyzetméter, ebből 600 négyzetméter a virágosított terület. Most terveztetjük a karácsonyi díszkivilágítást, ezzel szeretnénk kedveskedni az ott lakóknak, az arra járóknak, hogy „elszenvedték” az építkezés hónapjait.

Parkolóház és homlokzata, Béres János alkotásával.

A déli kupolában tíz motelszoba kerül kialakításra, az északi kupolában, pedig vendéglátóegység működik majd. Mindkettő az utasok kényelmét szolgálja, ezzel is szeretnénk növelni az utasforgalmat a városban – teszi hozzá.
A Csipke Parkolóház két kupolája cinklemez borítást kapott, a homlokzat dalmát kőből készült. A lépcsőházat egy különleges színű gránitlap borítja. Azért e sok különlegesség, mert Matyéka István szerint az igényesség a legfontosabb szempont. Ezért kérte fel Béres János szobrászművészt is egy dombormű elkészítésére.

– A képzőművészeti alkotások a mi életünket aranyozzák be és én azt szeretném, ha minél több épületet díszítenének különböző domborművek. Úgy gondolom, hogy az agy, a szív, a lélek és a kéz együtt nagy dolgokat tud alkotni, én hiszek ebben. A mai világban szükség van ezekre az alkotásokra. Éppen ezért döntöttem úgy, hogy a parkolóház első emeletén hétvégeken úgynevezett művészeti piacot rendezünk, ahol a különböző képzőművészeti ágak bemutatkozhatnak.

Már felvettem a kapcsolatot a Buday Galériával és a Ludvig Művészteleppel. Mindig arra gondolok, hogy a saját lakásunkat milyen szívesen díszítjük, a közös tereinkről pedig megfeledkezünk – teszi hozzá Matyéka István.
A parkolóházban – a vendéglátóegységgel, a recepcióval együtt – 15 munkahely létesül, 24 órás biztonsági szolgálattal és 26 térfigyelő kamerával gondoskodnak a vagyonvédelemről. Mindez biztonságot ad a környéknek is.

Béres János alkotása, a süttői mészkőből készült Szent Kristófot ábrázoló dombormű díszíti a parkolóház homlokzatát. A szobrászművészt Matyéka István nem először kérte arra, hogy készítsen képzőművészeti alkotást olyan épületre, melynek a beruházója. (Legutóbb a Ruszt Józsefet ábrázoló munkája került a Dél Hercegnője falára.)
– Természetesen nagyon örültem Matyéka István felkérésének, aki rendkívül nyitott a művészetek és a művészek felé – mondja Béres János.

– Szent Kristóf az úton lévők, az utasok védőszentje, de egyszerre van keresztény és pogány jelentése. Szent Kristóf Krisztust hordozó, valamint ősapa jelkép, mint ősrévész a magyarok számára ő Nimród. Mivel ő óriás, a XIV. században a templomok külső falára festették, hogy a faluból is jól lássák hívogató alakját. Kristóf jelképe a bot, amit a kezében tart és a legenda szerint, amikor megkeresztelték, a bot kivirágzott és a vízben gyökeret eresztett.

A domborművön Kristóf révész, vele haladunk a halak krisztus korától a mai kor, a vízöntőn át a keresztény világ idősíkján egy elkövetkező kor felé – mutatja be alkotását a szobrászművész.

Zalaegerszeg, a csipke parkolóház tarifái

Parkolójegy: 30 perc tartózkodás ingyenes. Amennyiben 30 percen belül a jegy kezelése nem történik meg, úgy teljes árú óradíjat kell fizetni.

Hétfő–péntek: 08.00–18.00 250 Ft/óra
18.00–23.00 150 Ft/óra
23.00–08.00 50 Ft/óra

Szombat: 08.00–13.00 250 Ft/óra
13.00–23.00 150 Ft/óra
23.00–08.00 50 Ft/óra
Vasárnap: 08.00–08.00 50 Ft/óra

Feltölthető parkolókártya:
Egyszeri kártyamegváltási díj: 500 Ft
Feltöltés: 5.000 Ft

Bérlet:
A bérlet ára: 12.000 Ft/hó
Csipkeházi lakással rendelkező tulajdonosok magánhasználatú
személygépjárműveire váltható kedvezményes bérlet ára: 6.000 Ft/hó

A bérletek érvényességi ideje:
– hétfőtől péntekig: 18.00– 08.00 óráig
– szombaton: 18.00 órától hétfő 08.00 óráig
Ezen időszakokon túl parkolójegy váltása szükséges, fenti feltételek szerint.

A Zalavíz Zrt. víz- és csatornadíj-politikája
a változó gazdaság tükrében

Az önkormányzati törvény megalkotása óta a települési önkormányzatok kötelező feladata a település egészséges ivóvízzel történő ellátása. A szennyvízelvezetés-tisztítás 2003. évtől vált kötelező feladattá. A víziközműrendszerek az önkormányzatok tulajdonát képezik, a szolgáltató e rendszerek üzemeltetéséért használati díjat köteles fizetni. A szolgáltatási és a használati díjak megállapítása az önkormányzati képviselő-testületek hatáskörébe tartozik. A ZALAVÍZ ZRT. Zala megye északi és középső részén 124 település – köztük Zalaegerszeg és Lenti város – vízellátásáról gondoskodik, és 60 településen végez csatornaszolgáltatást. A részvénytársaság vezérigazgatóját, dr. Burján Richárdot a díjmegállapítás folyamatáról, a társaság díjpolitikájáról, a díjemelés hátteréről kérdeztük.

– Általában a díjakról nehéz beszélni, hiszen vízművenként eltérnek a szolgáltatási díjak. November-december folyamán 124 önkormányzattal kell megállapodnunk a következő évi díjakról. Az önkormányzatok, mint árhatóság munkáját a szolgáltatási díjak meghatározásához szükséges döntés előkészítő javaslattal segíti a Zalavíz Zrt.

A díjjavaslat az előző évi tényleges és a következő évi várható költségek és fogyasztás figyelembevételével készül. Zalavíz Zrt. és a partnerei évek óta korszerű díjképzési alapelvek és díjképlet alapján állapodnak meg a következő évi szolgáltatási díjakról. A módszer országos elterjesztésére jelenleg központi ágazati törekvések figyelhetők meg.

A tulajdonos önkormányzatok alapvető érdeke, hogy a szolgáltatás önfinanszírozó legyen, a szolgáltató saját bevételeiből, működési támogatás nélkül legyen képes ellátni feladatát, amelybe a napi működésen túl beletartozik a távlati vagyonbiztonság is: folyamatosan gondoskodni a közművek korszerűsítéséről, felújításáról, pótlásáról a szolgáltatás hosszú távú biztonsága érdekében.

Ezt az elvet erősíti meg az Európai Unióban alkalmazott Vízkeret Irányelv is, amely a teljes költségmegtérülés elve alapján előírja, hogy a víz- és csatornadíjak meghatározása során a tagállamoknak figyelembe kell venni a víziközmű-szolgáltatások költségei megtérülésének elvét, beleértve a környezeti és a vízkészletek védelmével összefüggő költségeket is, különösen a szennyező fizet elvet.

A tagállamoknak 2010-re biztosítaniuk kell, hogy a vízzel kapcsolatos árpolitika a készletek hatékony használatára ösztönözze a vízhasználókat, és ezen keresztül járuljon hozzá ezen irányelv környezeti célkitűzéseinek teljesüléséhez, valamint hogy a különböző vízhasználatok megfelelő módon járuljanak hozzá a vízszolgáltatások költségeinek megtérítéséhez.

– Milyen változás várható a víz- és csatornadíjakban 2007-ben?
– A lakossági víz- és csatornadíjakra több változatot készítettünk elő az önkormányzatok részére. A díjak több díjtényező hatására infláció feletti mértékben emelkednek. A csatornaszolgáltatásnál is áttérünk a kéttényezős díjrendszerre. 2004-ben vezettük be az ivóvíz alapdíjat, 2007-től a víz alapdíjjal azonos mértékű lesz a csatorna alapdíj. Az alapdíj a rendelkezésre állás fix költségeinek a felhasználók közötti igazságosabb megfizetését eredményezi.

– Milyen tényezők határozzák meg a díjemelés mértékét?
– Elsőként említeném az átlagosnál magasabb ágazati infláció hatását. Mindenki előtt ismert az energiaárak infláción felüli emelése. A 2006-os 20 százalékos földgázár-emeléshez 2007. január 1-jével újabb 20 százalékos áremelés járul, így nemcsak 2006. évi áthúzódó hatásával okoz jelentős többlet ráfordítást. Ugyancsak ismert a villamos energia árának emelése is – teljesítménydíjas fogyasztásnál 12,9 százalék, alapdíjas fogyasztásnál 6,5 százalék (2007. január 1-jétől további 12 százalék), így az általános infláció feletti árnövekedés várható, legalábbis nem lakossági körben.

A vásárolt anyag- és alkatrészárak változását a termelői árindex határozza meg. Beszállítói jelzések alapján 2007. évben az alapanyagok világpiaci áremelkedései következtében a fő termékcsoportoknak számító KG- és KPE-csöveknél és idomoknál 5 százalékos, míg az öntöttvas csöveknél és szerelvényeknél 5–24 százalékos (a rézalapanyagúaknál 24 százalékos) átlagos árnövekedésre lehet számítani.

A víz- és csatornaszolgáltatás folyamatos üzem, költségeinek nagy része az értékesített víz és a megtisztított szennyvíz mennyiségétől függetlenül felmerül. Az utóbbi években jelentős fogyasztáscsökkenés mutatkozott. A lakosságot nagymértékű takarékosságra ösztönözte a lakossági árkiegészítések megszűnése, az árakban a valós költségek érvényesítése. A vállalkozások a piacaik szűkülése mellett víztakarékos technológiák alkalmazásával, saját ellátás kialakításával igyekeznek csökkenteni kiadásaikat, az intézmények pedig a finanszírozási nehézségek miatt takarékoskodnak.

A lakossági fogyasztást továbbá befolyásolhatja az általános forgalmi adó 5 százalékpontos emelése 2006. szeptember 1-jétől, amely további takarékosságra ösztönzi a végső felhasználókat. A Zalavíz Zrt. hatékonyságnöveléssel és költségcsökkentéssel válaszol a fogyasztáscsökkenésre, de a szolgáltatás változatlanul magas fix költséghányada miatt a fajlagos ráfordítás nő.

A kormány 2006. évben életbe léptette az úgynevezett Új Egyensúly-programját, illetve az EU felé megfogalmazott konvergencia- programot. Ismert, hogy új adónemek életbe léptetésével, illetve a meglévők szigorításával jelentős többletterhek hárulnak a szolgáltatókra.
A vízterhelési díj – a törvényben foglaltak alapján folyamatosan kerül bevezetésre – a teljes vízterhelési díjnak 2006-ban felét kellett megfizetni, 2007-ben már a 80 százalékát. A vízkészlet-járulék emelése várhatóan 10% mértékű lesz.

– Említette, hogy az EU-irányelvek szerint a felújításokra is fedezetet kell, hogy nyújtson a díj. Hogyan érvényesíthető ez?
– Jelenleg az önkormányzati tulajdonban lévő eszközök üzemeltetéséért fizetett bérleti díj általában csak az eseményvezérelt (hibajavító) rekonstrukciókra, felújításokra elegendő. Az eszközök tervszerű, ütemezett pótlására, felújítására csak töredékében nyújt fedezetet.

A hálózatok és létesítmények amortizációja a beruházáskori árszínvonalnak megfelelő forrást képeznek, amelynek reálértéke csökkent a létesítés óta eltelt akár több évtized inflációs hatásai miatt. A pótlást a jelen árakon már messze nem fedezi. A szükséges fedezet díjakba történő beépítését indokolják a forráshiány miatt elmaradt rekonstrukciók, valamint felújítások és az elöregedett víziközmű-hálózatok állapota.

Az elmúlt évek uniós, ill. állami támogatással megvalósuló közműberuházásainál a díjfedezet hiánya miatt kényszerűségből felvállalt kezdeti alacsonyabb amortizációs időszak lejár, a valós pótlási szükséglet alapján, a legalább 5 éves művek amortizációs fedezetét is el kell kezdeni beépíteni a díjakba. Hasonló a helyzet az elkövetkező években belépő művek amortizációja esetén is. Fentiek miatt a víziközmű vagyon díjakban is érvényesíthető amortizációs hányadának, illetve bérleti díjának jelentősen az infláció feletti emelése szükséges az elkövetkező években.