Címlap

A Göcseji Falumúzeum néhány évvel ezelőtt hagyományőrző fesztiválsorozatot indított útnak. Ennek keretében idén igyekeztek bemutatni a naptári év szokásaihoz kötődő régi néphagyományokat. Cél volt az is, hogy a programokkal meghosszabbítsák a skanzen szezonális nyitva tartását, s a nyári kavalkád után ősszel is érdekességekkel és finomságokkal várják a közönséget.

Az elmúlt hónapokban volt szüreti mulatság, Márton-napi libasültevés. Most hétvégén pedig „disznóságokkal” lepték meg a látogatókat, felelevenítve a disznóölés hagyományát, a munkafázisokon keresztül egészen az ételekig. Részletesen kommunikálva az egyes munkafolyamatokat.

Dr. Vándor László múzeumigazgató a rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Zalai disznótorosra keresztelt esemény kizárólag szponzori alapon jött létre, a pókaszepetki Tóth Hús Kft. szolgáltatta az „szemléltetőanyagot”, egy zalaegerszegi étterem pedig az ételeket. A közegészségügyi szabályok miatt ugyanis a falumúzeumban vágott disznó nem kerülhetett kereskedelemi forgalomba és közfogyasztásra, így az érdeklődők tényleg csak a disznóölés munkafázisait tekinthették meg. Az ételek nem az ott vágott disznóból származtak.

Az igazgató szerint az efféle rendezvények azért fontosak, mert egyre több gyermek nő fel úgy – sajnos még faluhelyen is –, hogy nem látnak élő disznót, nemhogy disznóölést. Régen ez egy nagy családi ünnep volt, ám mára már jelentősen csökkent a vágások száma. A múzeumnak feladata, hogy bemutassa az egykori szokásokat, úgy, hogy közben mindenki jól érezze magát.

Meglehetősen nagy sajtóvisszhang előzte meg a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által összehívott önkormányzati egyeztető fórumot. Elmennek-e az ellenzéki (fideszes) polgármesterek a találkozóra a Parlamentbe? Vitáztak is erről a kérdésről, tartva attól, érdemi párbeszéd nem fog kialakulni a kormánypárti és ellenzéki politikusok között. Egyszerűen azért, mert hiányzik a bizalom. A találkozó végén a megkérdezettek mindkét politikai oldalról jelezték: ismét elbeszéltek egymás mellett.

A zalaegerszegi közgyűlésben is téma volt az egyeztető fórum. Devecserné Óvári Ibolya, az MSZP frakció vezetője megkérte a polgármestert, nyilatkozzon arról, el kíván-e menni a fórumra, melynek célja, ahogy a szocialista politikus fogalmazott, hogy beszéljenek a város fejlesztési elképzeléseiről. „Semmilyen fórum nem értelmetlen, ahol erről szót lehet váltani” – hangsúlyozta a képviselőcsoport vezetője, és az MSZP–SZDSZ frakció nevében kérte dr. Gyimesi Endrét, menjen el a találkozóra.

A polgármester a felvetésre úgy válaszolt, hogy amennyiben valamilyen rendezvényre normális módon meghívják, akkor illő elmenni, és ha a város érdekeiről van szó, akkor mindenkivel tárgyalni kell. Ugyanakkor zavarják azok a hangok, melyek a következő napokban megtartásra kerülő regionális fejlesztési tanács elnökválasztásáról szólnak. Vajon megfelelnek-e a demokratikus játékszabályoknak, ezen is el fog majd gondolkodni. És ami miatt még rossz érzése van, az a kezébe jutott szocialista párt sajtófőnökének az utasítása. Idézte: „Ha a fideszes polgármester nem megy el, akkor rá lehet húzni, hogy a pártpolitika fontosabb neki a város fejlődésénél.” Dr. Gyimesi Endre szerint, bár nem a szakmai feltételeknek megfelelően történt az előkészítés, készül a találkozóra.

– Azzal a szándékkal mentem el, hogy valóban érdemi párbeszéd alakulhat ki, de a PR-akció erősen rányomta a bélyegét az összejövetelre. – Ezt már a találkozó után mondja lapunknak a város polgármestere.
Magyarázatul hozzáfűzi: – A teljes fővárosi sajtó részt vett a miniszterelnök bevezető beszédén, majd amikor befejezte, elköszönt az újságíróktól. Kósa Lajos (Fidesz) Debrecen polgármestere kérte a további sajtónyilvánosságot, amire a jelenlévő médiumok mintegy egyharmada maradt a helyszínen, hogy tudósítson a továbbiakról is.

A miniszterelnök javaslatot tett egy kormány–önkormányzatok egyeztető fórum létrehozásáról, valamint több indítványt fogalmazott meg, elsősorban a fejlesztéspolitikával kapcsolatban. A kormányfő azt kérte az önkormányzatoktól és a kistérségektől, hogy január 31-ig készítsék el a fejlesztési tervüket és az első két év akciótervét is. Úgy fogalmazott: a régiók ezek alapján készítik el majd saját terveiket, amelyek márciusban kerülnek a kormány elé.

– Mindvégig az volt az érzésem, mintha a klasszikus színművet, a Tartuffe-t látnám: egyik oldalon felhívás történik az összefogás szükségességéről, miközben a miniszterelnök bal oldalán ülő miniszternek az a feladata, hogy egy legújabbkori adminisztrátori rendszert építsen ki a regionális fejlesztési tanácsoknál. A rossz nyelvek csak „pártkomisszároknak” nevezik azokat, akiket nem választott funkcióból, hanem minisztériumokból delegáltak a szocialisták a fejlesztési tanácsokba – jegyzi meg.

Dr. Gyimesi Endre hozzászólásában beszélt is erről.
– Furcsa helyzet alakult ki. Akkor beszélünk az együttműködési készségről, amikor 16 év óta először fordult elő, hogy a költségvetés benyújtása előtt nem történt egyeztetés az önkormányzatokkal, és azoknak magyaráznak összefogásról, akik 10–12 éve önkormányzati vezetők. Az önkormányzati politikában teljesen egyértelmű az együttműködés a kormánypárti és az ellenzéki politikusok között. A polgármesterek ugyanis a jobb- és a baloldali emberek érdekeit közösen képviselik – fogalmazott az egyeztető fórumon Zalaegerszeg polgármestere.

– Felvetettem továbbá – mondja –, hogy szükséges lenne a dekoncentrált hivatalokról megkezdeni az érdemi tárgyalásokat, hátha egy hosszú távú megoldást tudnánk közös erővel, mindenki megelégedésére létrehozni. Szóltam arról is, jó lenne tudni a fejlesztések kapcsán, belemosódik-e minden pályázat a „nagy közösbe”, vagy megmarad a nemzeti pályázati rendszer az egyéb témakörökben, és lesz-e lehetősége az önkormányzatoknak pótlólagos forráshoz jutni.

Amennyiben nem állnak rendelkezésre az anyagiak, az önrész, az EU-s pályázatokon a települések nem tudnak részt venni. Fontosnak tartom, hogy legyen elkülönített alap önrészre, előfinanszírozásra, projekt-előkészítésre az önkormányzatok számára. Bajnai Gordon kormánybiztos egyetértett a felvetésemmel, és azt mondta: valamelyik pénzintézet bevonásával érdemes lenne megteremteni az önerőre vonatkozó alapot.

Összességében úgy érzem, nem látszik még tisztán a kormány szándéka az önkormányzatokkal való együttműködésben. Sértő volt Gyurcsány Ferenc összefoglalója, aki a rendezvény elején üdvözölte a megyei közgyűlések jelenlévő, de meg nem hívott tagjait, a végén pedig megszidta a hívatlan vendégeket. Azt mondta, ha pénzek elosztásáról van szó, tárgyalnak vele az ellenzéki képviselők, különben meg kivonulnak, amikor felszólal a parlamentben. Szeretném tisztázni, nem a miniszterelnöké a pénz, és a polgármesterek nem maguknak, hanem a városuknak, településeknek kérik a lehetőségeket a fejlesztésekhez.

Az egészségügyi kormányzat által nyilvánosságra hozott, kiemelt ellátást nyújtó kórházak listáján Zala megyéből a zalaegerszegi megyei kórház és a nagykanizsai városi kórház szerepel.

Dr. Csidei Irén, a megyei kórház főigazgatója érdeklődésünkre elmondta: az intézmény működését 208 aktív ágy leépítésével határozták meg.
– A minisztérium tervezete szerint 711 aktív ágyunk lenne, emellett a krónikus ellátásunkban mintegy 60 ággyal kaptunk többet, tehát az aktív és krónikus ellátás aránya fog megváltozni, ez utóbbi tevékenységet 350 ágyon végezzük.

– Lehet-e más megoldás, mint az ágyak számának leépítése?
– A mostani rendszerben, amikor nagyon sok kórházi ágy van – szinte másfélszerese, mint Európában a 10 ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma –, akkor a jelenlegi feltételek és költségvetési korlátok miatt életképtelennek tartom a jelenlegi állapotokat. Amikor a költségvetési rendszer meghatározza az egészségügyre fordítható összegeket, akkor nem tartható tovább az ilyen nagy kórházi struktúra. A racionalizáláshoz hozzá kell, hogy tartozzon egy megerősített járóbeteg-ellátó, valamint egy megerősített háziorvosi rendszer, amellett, hogy a súlyponti kórházak mentén a területi kórházak bizonyos feladatokat megkapnak.

– Hogyan tovább?
– Megyei egyeztetések kezdődnek a három kórház (zalaegerszegi, nagykanizsai, keszthelyi) között a tiszti főorvos vezetésével, és szeretnénk megyén belüli megállapodással menni a Regionális Egészségügyi Tanács elé, amely december elején ül össze. A RET-ben a tulajdonosok és az érintett intézmények képviselői mellett ott lesznek az orvosi kamara és a civil szervezetek képviselői is, és megállapodásra kellene jutni. Amennyiben ez nem sikerül – szerintem nem fog –, akkor a miniszter dönt a megmaradó ágyakat illetően.