Címlap

Milyen város Zalaegerszeg? Van arculata? Stílusa? Milyen identitás mentén határozhatjuk meg, s építhetjük tovább jövőjét? Régóta húzódó kérdésekről tanácskozott az egy éve alakult Városesztétikai Társaság (VÁRTÁR), értékelve az elmúlt időszak munkáját is.

Megkezdődött egy háromemeletes üzletház építése az Ady–Tompa utca és az Iskolaköz által határolt területen.

Boda László ügyvivő elmondta, hogy a társaság már jelen van a város közéletében, a lakosság is nagy érdeklődést tanúsít, ami pozitívum. Továbbra is szerveznek „akciókat”, valamint figyelemmel kísérik a köz- és zöldterületek alakulását, s feladatuknak tekintik azt is, hogy véleményt formáljanak a folyamatosan változó városképről vagy a közlekedés állapotáról.
A szakmai beszélgetés ezúttal Zalaegerszeg új szabályozási és szerkezeti tervéről, illetve az azt megalapozó településfejlesztési koncepcióról szólt.

Az önkormányzat által e célra kiírt közbeszerzési pályázatot Agg Ferenc okleveles építészmérnök cége nyerte el. A szabályozási és szerkezeti terv előtt március végéig el kell készíteni a széles politikai és társadalmi bázison nyugvó településfejlesztési koncepciót, amit majd a közgyűlés hagy jóvá.

Agg Ferenc előadásában elmondta, hogy a kialakítandó szabályozási terv tulajdonképpen a magántulajdon korlátozását jelenti, hiszen ez határozhatja meg Zalaegerszeg fejlesztési lehetőségeit. Amíg van beépítésre szánt terület, addig nem szabadna újat kijelölni, ám a politikai és gazdasági lobbi ezt nem mindig veszi figyelembe. Hosszú távon azért nem jó az ilyen építkezés, mert félő, hogy a kiépülő területek nem alkotnak egységes rendszert, s szórványtelepülések jönnek létre a városon belül.

Ezek infrastruktúrával, egészségügyi, oktatási intézményekkel való ellátása mindig problémás. Gyakran feszültséget vált ki a zártkert/lakóterület kérdéskör is, melynek szabályozásához meg kell érteni az életkörülmények változásait. Egyre többen költöznek ki a „hegyekre”, ám ezeknek a területeknek a megművelése már elveszítette a klasszikus formáját. Szintén nem mindegy, hogy a lakóövezet mennyire „csúszik fel” ezekre a vidékekre, mert a már említett „szórványosodás” jelensége könnyen megjelenhet itt is.

Olyan fejlesztési koncepcióra van szükség, mely szembenéz a realitásokkal – a demográfiai változásokkal, migrációval – ám nem hagyja figyelmen kívül a meglévő örökséget, a közlekedés fejlesztésének lehetőségeit, a vízrendezés kérdéskörét, és a zöldterületek nagyságát sem. Mindezek vizsgálata és elemzése után lehet csak jövőképet kialakítani, rendeletet alkotni.

Agg Ferenc előadását vitaindítónak is szánta, így a tanácskozás második felében többen reagáltak az elhangzottakra. Tóth János a közlekedéssel kapcsolatban elmondta, hogy Zalaegerszeget muszáj beilleszteni a nemzetközi, a regionális és a kistérségi hálózatba, és meg kell találni annak a módját, hogy a vasúti fejlesztés terén hogyan lehet sikereket elérni, annak ellenére is, hogy a város kimaradt a Szlovénia felé irányuló forgalomból. Javítani szükséges a megyeszékhely elérhetőségét az agglomerációs körzetekből, és reagálni kell az országos közútfejlesztésekre is; a helyi útépítéseket célszerű ezeknek alárendelni, hogy az utak csatlakozhassanak egymáshoz.

Inkovics László szerint az előadó a rendezési terv kapcsán túlhangsúlyozta a „magántulajdon korlátozását”. A volt főépítész úgy látja, hogy a kialakítandó terv a lehetőségek és a kötöttségek gyűjteménye, s elsősorban a lehetőséget célszerű hangsúlyozni. A városképet illetően elmondta, hogy Zalaegerszeg eklektikus város, sok jó és rossz elemmel. Akinek tetszik, annak pont a „vegyesség” a vonzó. Szintén jó a funkcionális „több lábon állás”: meghatározhatjuk magunkat iskolavárosnak, fürdővárosnak, vagy sportvárosnak is, mert fontosak a „kapaszkodók”, amire programokat lehet építeni.

Kostyál László művészettörténész erre reagálva elmondta, hogy a városnak végre meg kellene határoznia az identitását, s ezzel együtt azt is, hogy merre indul el a jövőben. Azt már pontosan tudjuk, hogy mik nem vagyunk. Hivatalnokváros, iparváros, mezőgazdasági város már nem leszünk. De akkor jogos a kérdés, hogy merre tovább?

Agg Ferenc a fejlesztési lehetőségekről.

Az biztos, hogy a belváros kiemelt figyelmet érdemel, és a közlekedésre is oda kell figyelni, mert hiába az elkerülő út, a forgalom mégis a városközpont felé terelődik. Az építkezések esetében pedig a „kevesebbet a lobbinak, többet az arculatnak” jelszót szükséges érvényesíteni. A városvezetésnek pontosan meg kellene fogalmaznia egy stratégiai irányelvet, és azt következetesen végigvinni.

Sziráki István, az önkormányzat városfejlesztési osztályának vezetője úgy látja, hogy két nagy lobbi működik: a kultúra és a sport. Az önkormányzat 20 milliárdos költségvetéséből nem telik arra, hogy a kultúra és a sport városa is legyünk, valahol szükséges meghúzni a határt. A rendezési tervben szerinte két terület lehet hangsúlyos: a közlekedésfejlesztés és a Piac tér környékének rekonstrukciója. Itt az „első fecske” – a Sütő utcai ház – már megjelent, melyet elfogadott a város közönsége, s stílusát tekintve is jó alap a folytatáshoz.

Agg Ferenc a felvetésekre reagálva elmondta, hogy a Piac tér a következő években valóban a város fő akcióterülete lesz. Van a helynek funkciója, de még nem elég. Több irányba is lehet fejleszteni: hangsúlyossá válhat az igazgatási, a kulturális, a kereskedelmi jelleg is. Az is fontos, hogy lakók is legyenek az átalakított utcákban, hogy a környék „élővé” váljon, ne csak „kiszolgálóegységgé”. Ami az építészetet és az identitást illeti, valóban van bizonytalanság.

Célszerű lenne az építészet terén valamiféle divatot teremteni, és olyan stílusban folytatni a fejlesztéseket. Ki kell találni, hogy hogyan válhat a divatból identitás, vagy éppen fordítva, az identitás hogyan teremthet divatot. A lényeg, hogy olyan rendezési terv szülessen, ami stílust ad, valamint harmóniát és rendet eredményez.

Ilyen nehéz helyzetben még nem fogadott el költségvetést Zalaegerszeg önkormányzata a rendszerváltozás óta – hangzott el a közgyűlési vita során. Dr. Gyimesi Endre polgármester arról beszélt, hogy a kormány megszorító intézkedési miatt csökkentek és csorbultak a város lehetőségei.

A büdzsé induló főösszege megközelíti a 20 milliárd forintot, és 486 millió forint működési hitel felvételével számol. Gyutai Csaba alpolgármester az ülést követő sajtótájékoztatón azt mondta: reméli, nem lesz szükség a hitelfelvételre. Mindent elkövetnek ennek érdekében, így további takarékossági intézkedések is várhatók. Az ellenzéki szocialisták amellett érveltek, hogy az önkormányzat ne tervezzen működésihitelfelvételt. Az alpolgármester szerint a költségvetés – melyet 17 igen, 6 nem és 2 tartózkodás mellett fogadtak el – tovább biztosítja a város fejlesztését és fejlődését, valamint intézményrendszerének működését.
Gyutai Csaba beszámolt arról a döntésről is, amely szerint a lakásfenntartási támogatásban részesülők alanyi jogon vízdíjtámogatást kapnak, az egy köbméter víz- és csatornadíj összege (havonta közel 500 forint) tulajdonképpen szociális juttatásként fogható fel.
Kiemelkedő jelentőségűnek tartja a város vállalkozásfejlesztési és befektetés0támogatási programját, amely három kategóriában 45-féle szolgáltatást, illetve kedvezményt kínál a városba érkező, vagy a már letelepedett vállalkozásoknak. Több európai városban fogadták érdeklődéssel ezt a programot, amelynek köszönhetően az egyik legnagyobb német iparvállalat Dunántúl legnagyobb vastelepét (vasfeldolgozóval együtt) építené fel, valószínűleg az északi ipari park területén.

(A költségvetési vitáról és a közgyűlési döntések részleteiről lapunk következő számában olvashatnak.)

Egy széles körű összefogásnak, valamint az alapítványi támogatásoknak köszönhetően megújult a zalaegerszegi megyei kórház belgyógyászati osztály endoszkópos laboratóriuma, átszervezték az itteni ambuláns szakellátást, de megszépült az első emeleti fekvőbeteg-részleg is. A végrehajtott beszerzések és az átalakítások eredményeként immár teljesen felújított, korszerű részleg fogadja a betegeket.

Gyomorfekély-vizsgálat eredményét értékeli dr. Völgyi Zoltán.

Megtudtuk, a korábban három helyiségből álló laboratóriumban négy helyiséget alakítottak ki, így a jövőben elkülönített részben zajlanak majd a különböző vizsgálatok. Emellett több új műszerrel is gazdagodott az osztály, amely évente több mint 4000 beteg diagnosztikus vizsgálatát és ellátását végzi. Vásároltak egy endoscopos tornyot, három video gastroscopot, kettő colonoscopos eszközt és egy endoscopos mosógépet.

Az eszközök – melyek alkalmazásával egyszerűbbé válnak a vizsgálatok – beszerzésére 30 millió forintot fordítottak, melyhez az ISPITA Alapítvány mintegy 26 millió forinttal, a II. Belgyógyászatért Alapítvány 3,5 millió forinttal, a város önkormányzata pedig 1 millió forinttal járult hozzá.

A laboratórium átépítésével együtt korszerűsítették az osztály ambuláns és járóbeteg-ellátását is, hiszen a járóbeteg-forgalmat áthelyezték a fekvőbeteg-részlegről, és teljesen elkülönítették a járó- illetve a fekvőbeteg-ellátást. Ezenkívül megújult az I. emeleti fekvőbeteg-részleg. A kórtermek teljesen megszépültek – új PVC-padlót, függönyöket szereltek fel, megújult a vizesblokk, kifestették a szobákat –, de felújították az orvosi szobákat, valamint a társalgót is. A munkálatokat a II. Belgyógyászatért Alapítvány több mint 7 millió forinttal támogatta, a kivitelezést pedig a kórház munkatársai hajtották végre.

A laboratórium ünnepélyes átadásán – melyen részt vett Nagy Kálmán, a megyei közgyűlés alelnöke is – dr. Csidei Irén hangsúlyozta: a kormány jelentős változások végrehajtását tervezi az egészségügyben, melyek érzékenyen érintik majd az egyes intézményeket, így például a kórházat is. Igaz, konkrétumokat egyelőre nem tudnak, még az itteni ágyszámcsökkentésekről sem született döntés. Az viszont üde színfoltot jelent, hogy a nehéz anyagi körülmények mellett, a jelentős összefogásnak és a támogatásoknak köszönhetően nagyobb fejlesztések valósultak meg a zalaegerszegi intézményben, amelyek a betegek érdekeit szolgálják.

A legnagyobb támogatást nyújtó ISPITA Alapítvány nevében dr. Szilvás Rudolf kuratóriumi elnök emelte ki az együttgondolkodás, valamint a közös segítségnyújtás fontosságát, majd végezetül dr. Gasztonyi Beáta, az osztály megbízott vezető főorvosa, a II. Belgyógyászatért Alapítvány kuratóriumi elnöke köszönte meg a fejlesztéseket segítő támogatók, illetve az ebben közreműködő személyek segítségét.