Címlap

„Ennek a városnak az eredményei fantasztikusak, küzdelmei pozitív megítélés alá esnek. Ha a beadott és elbírált pályázatokat, a kapott forrásokat figyelembe veszzük, Zalaegerszeg és térsége az országos átlag felett teljesít” – hangzott el egyebek mellett dr. Baráth Etele (MSZP) országgyűlési képviselő, Zalaegerszeg egykori főépítészének előadásában a Deák Ferenc Városépítő Program keretében szervezett konferencián.

Dr. Gyimesi Endre bevezető előadása közben.

Az egész napos rendezvényen a számos meghívott vendégelőadó mellett a helyi szakemberek is kifejtették véleményüket Zala megye és Zalaegerszeg jövőbeni szerepéről, a lehetőségekről és az azokat gátló tényezőkről is.
Dr. Gyimesi Endre polgármester bevezető előadásában úgy fogalmazott: egy település és polgárai sorsának alakulása három, egymással is összefüggő tényezőn alapul. Ezek az emberek és mikroközösségeik akarata, a rendelkezésre álló erőforrások, valamint a külső környezet és annak változásai.

Mivel mindhárom tényező folyamatosan változik, fontos a közösség megújulási képessége, készsége. A települési önkormányzatoknak a jövőalkotási folyamatban fontos szerepe van: dönthet arról, hogy a település egyes részei milyen irányba fejlődjenek, vagyongazdálkodási tevékenysége révén közvetlen piaci folyamatokba avatkozhat be, városfejlesztési stratégiát fogalmaz meg és közvetlenül is részt vesz piaci beruházások megvalósításában.

– A város jövőjéről a víziónkat így fogalmaznám meg: Zalaegerszeg a környezetével harmóniában élő, dinamikus gazdasággal rendelkező középváros, gazdag szellemi potenciállal, nívós, feltöltődési lehetőségekkel. Mindez jól értelmezhető a köznapi élet szintjén is – fogalmazott a polgármester.

Szólt azokról a fejlesztési elképzelésekről, amelyek a város aktív közreműködésével valósulhatnak meg, és leginkább hatással lesznek Zalaegerszeg fejlődésére. Kulcskérdésként említette a munkahelyteremtést, majd a közlekedési hálózatok fejlesztését. Élhetőbbé válna Zalaegerszeg, ha megépülne az északi belső városi elkerülő út a régi vasút helyén.

Ennek következtében a belváros tehermentesítése is megoldódna, majd a Kazinczi tér átépítésével összekapcsolódna a régi történelmi városnegyed és a Kossuth utcára felfűződő városmag. Hangsúlyos továbbá, hogy az önkormányzat igyekszik elősegíteni a vállalkozói alapon történő városrehabilitációt. A következő évtizedekben új alapokra kell helyezni a város energiaigényét is.

Végül dr. Gyimesi Endre hangsúlyozta: Zalaegerszeg jövője és helyzete az új évezredben csak részben függ külső tényezőktől. Az elképzelt jövőkép megvalósulása az együttműködési képességen is múlik.

Dr. Baráth Etele előadásában arról beszélt, milyen fejlesztési lehetőségei lesznek egy középvárosnak 2007–2013 között, és hogyan lehet hozzájutni a szükséges forrásokhoz. Véleménye szerint az adottságokat tekintve a legjobb a középvárosi helyzet, „ott lehet a legjobban lakni és boldogulni”. Ehhez az identitás erősítésére is szükség van. A nyugat-dunántúli régió lehetőségei között a turizmust és a kistérségi környezetvédelmet emelte ki az előadó.

Szendrényi Péter, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese az európai uniós források megszerzéséről, az önkormányzatok lehetőségeiről szólt. Mint elhangzott, összesen 12–15 ezer milliárd forint értékű fejlesztés valósulhat meg a településeken az unió támogatásával 2007–2015 között. Minden régió önállóan fogalmazta meg stratégiai céljait, és hogy az önkormányzatok fejlesztési elképzelései megvalósuljanak, „legyenek ott minden kilométerkőnél” – fogalmazott a szakember.

Varga Mihály (Fidesz) a parlament költségvetési bizottságának elnöke „Mozgástér vagy kényszerpálya?” címmel elemezte a magyar gazdaság jövőbeni lehetőségeit. Az országgyűlési képviselő szerint ma bizonytalanság van az országban, következetlen a gazdaságpolitika, a költségvetési fegyelem hiánya aggodalomra ad okot, hitelességi probléma állt elő, az ország eladósodott, az államadósságot hitelből finanszírozza a kormány.

Mindezt az előadó összehasonlító adatokkal bizonyította, megemlítve azokat az európai országokat, melyekkel együtt csatlakozott Magyarország az unióhoz. Hangsúlyozta: amennyiben 2002-ben marad a polgári kormány, már bevezetésre került volna az euró, úgy, mint Szlovéniában. A jelenlegi informális céldátum pedig 2014.

A meghívott vendégek közül Nógrádi Zoltán (Fidesz) országgyűlési képviselő az uniós pályázatokról és a támogatási lehetőségekről szólt. A helyi előadók közül dr. Háry András, a Városfejlesztő Zrt. vezérigazgatója a város befektetéstámogató programjával ismertette meg a konferencia résztvevőit.

A zalaegerszegi megyei kórházban 711 aktív és 350 krónikus ágy szerepel a végleges, múlt héten közzé tett ágyszámlistán. Ez annyit jelent, hogy 208 aktív ággyal kevesebb áll rendelkezésre az intézményben. Ezek a számok egyébként nem változtak decemberhez képest, ami annyit jelent, hogy a kórház kérését, miszerint a helyi adottságokat figyelembe véve, néhány területen szabadon dönthessenek, a szaktárca nem vette figyelembe.

Mint lapunkban már beszámoltunk róla, az intézmény megszüntette a fekvőbeteg bőrgyógyászati ellátást, helyén ápolási osztályt javasoltak kialakítani, erre pályázati úton nyertek 60 millió forintot. A kórház vezetése (a fenntartó megyei önkormányzattal közösen) jelezte ezt a minisztérium felé, ennek ellenére a végleges adatok azt mutatják, kötelesek bőrgyógyászati ellátásként 20 ágyat működtetni. A 711 közül 153 aktív ágy jut a belgyógyászat (és társszakmák) számára, a sebészet 74-et kap, ebből a szívsebészetre 32, az érsebészet és általános sebészetre, pedig 42 aktív ágy jut. Ennél 16-tal többre lenne szükség.

A kötelező területi ellátásról szóló listát böngészve megállapítható: a zalaegerszegiek csecsemő és gyermek fül-orr-gégészetre a budapesti Heim Pál Gyermekkórházba, gyermekszemészetre és neurológiára a Semmelweis Egyetem klinikájára mehetnek. A kaposvári kórház fogadja a gyermek tüdőbetegeket, a szívbeteg kicsiket pedig az Országos Kardiológiai Intézet.
Az új kórházrendszerben mindenki csak a számára kijelölt kórházba mehet majd. Érdemes böngészni a www.terapia2007.hu weboldalt. Ebből kiderül, ki, melyik intézményhez tartozik.

Még kevesen tudják, hogy férfi óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel az Űrhajós Úti Óvodában. Az ékszerészből lett óvó bácsival, Fehér Péterrel beszélgettünk.

– Régóta bennem él a gyerekekkel való foglalkozás vágya. Nagy családban nőttem fel, több mint 22 unokatestvérem van. Kiskoromban a szülők gyakran rám bízták őket, a velük való együttlét és törődés természetessé vált számomra. Hosszú évek alatt egyre jobban tudatosult bennem, hogy értek a kicsik nyelvén.

Megértem, hogy adott helyzetben mit szeretnének, mi okoz számukra örömet. Hozzátartozóim és barátaim is jelezték, hogy testhezálló lenne számomra ez a pálya. Beiratkoztam a soproni, óvodapedagógusokat képző főiskolára, ahol kitűnővel végeztem. Most az ötvös szakmám lett a hobbim, a fő hivatásom pedig a gyerekekkel való foglalkozás.

– A köztudatban ez nem egy tipikus férfihivatás.
– Ez egy rossz beidegződés csupán az emberek tudatában. Sokan úgy gondolják, hogy a gyermekeknek, 3–6 éves korig csak az anyára és a nő szerepére van szüksége. A család azonban anya, apa és gyermekből áll. Sajnálatos, hogy napjainkban a házasságok 60 százaléka válással végződik.

A gyermekek nagy részét az anya gondoskodása alá helyezi a bíróság, így elveszik az „apakép”. Az általános iskolában is van férfi tanító, óvodában miért ne lehetne? A kicsiknek még inkább szüksége van az apa- és a férfiszerepre, amit megpróbálok valamelyest pótolni. Amikor kiderült, hogy óvó bácsi vagyok, mindenki meglepetéssel fogadta.

Itt, az Űrhajós úton délelőttönként óvónőtársammal együtt tartjuk a csoportfoglalkozásokat, ami azért jó, mert a gyerek érzékeli a „családképet”. Ha az apróságnak például a világgal kapcsolatban vannak kérdései, hozzám fordul, de ha gondoskodásra, szeretetre, úgymond babusgatásra van szüksége, akkor kolléganőmhöz.

– Milyen programokat tervezel a kicsikkel?
– Fontosnak tartom a természetben való nevelést, ezért csoportokat szeretnék szervezni annak érdekében, hogy kiszakadjanak a „műanyag játékos” négy fal közül. Napjainkban ugyanis a televízió, valamint a számítógép veszi körül őket. A tavasz éppen megfelelő arra, hogy megfigyeljük a természetet. Kimennénk a Gébárti-tóhoz, és a Falumúzeumba is tervezek kirándulást.