Krónika

Feszült hangulatban teltek az elmúlt hónapok a Griff Bábszínházban. Az intézményt a megyei és a zalaegerszegi városi önkormányzat hozta létre az elmúlt ciklusban, a döntésekről és a finanszírozásról is a két testület dönt. A megyei közgyűlés költségvetésében csökkentette a támogatási összeget, és ugyanúgy, mint az összes többi kulturális intézménynél, takarékosabb gazdálkodásra tett javaslatot. A város képviselő-testülete pedig legutóbbi ülésén foglalkozott a bábszínház takarékosabb működtetésének a lehetőségeivel. A közgyűlésen, bár kevesen fogalmazták meg véleményüket, mégis hosszú, esetenként személyeskedő vita bontakozott ki.

Gyutai Csaba alpolgármester, a napirendi pont előterjesztője beszámolt a Griff Bábszínházat Fenntartó Társulási Tanács ülésén elfogadott határozatokról, a lefolytatott pénzügyi vizsgálatról, melynek során megállapítást nyert, hogy az intézmény a dolgozói létszámhoz (21 fő) viszonyítva magas költséggel dolgozik.

Szólt arról is, hogy a megyei önkormányzat a Hevesi Sándor Színház és a Griff Bábszínház gazdasági összevonását javasolja, az intézmény szakmai önállóságának megmaradása mellett. Megjegyezte: számos pro és kontra vélemény hangzott el ebben a kérdésben, az esetleges átszervezést a következő testületi ülésen tárgyalják meg. A művészeti szférának tudomásul kell vennie, hogy a források korlátozottak.

Török Zoltán, a kulturális bizottság elnöke elmondta: a város részéről nem történt elvonás, a költségvetésben jelenleg is 23 millió forintos támogatás szerepel. Az a céljuk, hogy biztosítsák a bábszínház működésének feltételeit. Elismerését fejezte ki, hogy a korábbi 1600 bérletessel szemben jelenleg 3 ezer bérlettulajdonos van. Úgy érzi, a közgyűlés nem egy tollvonással akarja megoldani az intézmény jövőjét.

Garamvölgyi György (Szövetség Zalaegerszegért Egyesület) elmondta: mint az elmúlt ciklus egyik megyei alelnöke, kezdeményezője volt a bábszínház megalakításának. Hozzászólásában kritikával illette az intézménynél lezajlott vizsgálatot, és több kérdést is megfogalmazott ezzel kapcsolatban. A legnagyobb dilemmát az „otthon” kérdése veti fel, mondta. Az elmúlt években több terv is készült, és több ötlet megfogalmazódott a bábszínház elhelyezésére. De érdemi döntés nem történt, most pedig arról beszélnek, hogy a Hevesi Sándor Színház be akarja kebelezni a bábszínházat.

Horváth Miklós (MSZP) a fenntartói társulási tanács tagja szerint az igazgatóváltás (Kovács Géza távozása) törést okozott az intézmény életében. Kijelentette: van lehetőség a megtakarításra, és ezzel együtt a bábszínház szakmai önállóságára is. Ez utóbbit meg kell őrizni. Bősze Katalin a bábszínház megbízott igazgatója arról beszélt, hogy tavaly májusban távozott el az akkori igazgató, és őt követte a teljes színészi társulat. Kétségbeejtő helyzetben vette át az intézmény vezetését, és senki nem hitt abban, hogy igazán évadot tudnak csinálni. Büszke arra, hogy szinte egy hónapon belül felállt a stáb, és öt bemutatóval tudtak a közönség elé állni.

Dr. Tóth László (Fidesz) szerint „kemény gazdasági kérdésről” van szó. Elgondolkodtatónak nevezte a vizsgálati jelentéseket, és az intézmény szervezeti felépítését sem tartja jónak. Túl sok a vezető – (ügyvezető igazgató, művészeti igazgató, művészeti titkár, gazdasági igazgató, főkönyvelő, műszaki vezető) fogalmazott. A rendezői, dramaturgiai, díszlet- jelmez- és bábtervezői feladatokat minden esetben külső céggel, szerződés alapján végeztették, amely egy-egy produkció esetén 3–4 millió forint pluszkiadást jelentett. Mint fogalmazott, szó sincs arról, hogy a színházat megszüntetnék, és a művészeti színvonalat sem akarják csökkenteni, ugyanakkor a gazdasági kérdéseket meg kell oldani.

Gyutai Csaba, mint fogalmazott, rosszul érzi magát a vitában. Mert a város az intézmény érdekében elég gyakran a zsebébe nyúlt. Amikor megalakult a bábszínház, a város biztosította a színészek számára a lakásokat. Ha technikai fejlesztési igényeik voltak, ezt az önkormányzat segítette a bizottságon keresztül. Az elhelyezésre vonatkozó terveket a város fizette. Nem érti a bábszínház részéről „miért is vannak keresztre feszítve”?

Tombi Lajos (Fidesz) úgy fogalmazott: a közgyűlés a bábszínház takarékosabb működését tervezi az intézmény szakmai önállóságának megtartásával, a városi és megyei intézményrendszer adottságainak figyelembevételével.
(A közgyűlési határozatot a testület 20 igen, 2 nem és 1 tartózkodással fogadta el.)

Sosem volt könyvekből nyílt tárlat a Gönczi Galériában. Könyvekből, melyeknek nincs kiadójuk, s nem polcra valók. Ezeket a könyveket képzőművészek alkotják, s egyszeri, megismételhetetlen művek.

A Magyar Művészkönyv Alkotók Társasága 1993 óta működik, s most először mutatkoznak be Zalaegerszegen. Ahogy Damó István képzőművész, az egyesület elnöke elmondta, a műfaj nem új, sőt a művészeti ág több évszázados, de igazán ismertté a két világháború között vált. Azért mások ezek a könyvek, mint amit kézbe veszünk, s olvasgatunk, mert a felépítésük és szerkezetük egyéni hangot üt meg.

Festőművészek, textilkészítők, szobrászok, grafikusok alkotják a műveket, így egészen más viszony jön létre kép és szöveg között, mint egy hagyományosnak mondott könyv esetében. A szöveg kifut a keretből, a kötésből, s gyakran töredékes is. A képpel, dekorációval, díszítéssel együtt, egymást felerősítve válik művészi alkotássá.

A Gönczi Galériában március 24-ig tizennégy képzőművész mutatja be egypéldányos könyvét: dobozkönyvet tudós kellékekkel, sorskönyvet, Petri-kockát, Rilke- és Baudealaire-versek ihlette illusztrációkat, latin közmondásokra épülő könyvcsodákat.