Landorhegyi átszervezések

Mária Rádió Zalában is

Veszélyes péntekek


Landorhegyi átszervezések

SZÜLŐI FÓRUM A PAIS-ISKOLÁBAN

  A Pais Tagiskola Szülői Munkaközössége fórumot szervezett az oktatási intézmény jövőjét érintő kérdésekről. Mint ismeretes, az önkormányzat oktatási és ifjúsági bizottsága a közelmúltban döntött arról, hogy a 2007/2008-as tanévben nem indulhat első osztály a tagiskolában.

Az iskola aulájában megrendezett fórumon részt vett Balaicz Zoltán, az oktatási bizottság elnöke, Velkey Péter, a művelődési és sportosztály vezetője, Makovecz Tamás önkormányzati képviselő, valamint Mátai Ferenc, az egységesített Landorhegyi és Pais Dezső Általános Iskola igazgatója.

Megértést, s nem egyetértést kért Velkey Péter, hiszen mint mondta, az természetes, hogy a szülők aggódnak az iskoláért, s nem örülnek a kialakult helyzetnek. Mint ahogyan az oktatással foglakozó köztisztviselők és politikusok sem. Az országban azonban olyan helyzet állt elő, hogy az eddigi formában nem lehet tovább működtetni az oktatás rendszerét.

Az állami normatívák drasztikus csökkentése miatt több száz milliós hiány van az önkormányzat büdzséjében, így az intézményrendszert át kell alakítani. Ráadásul a gyermeklétszám is egyre fogy: 2003 óta 600 gyerek „hiányzik” az intézményekből. Mivel az állam a támogatást a gyermekek száma után adja az önkormányzatoknak, az a tendencia érvényesül majd a jövőben, hogy nagyobb létszámú osztályokat alakítanak ki.

Ettől az évtől például 24 fő alatt már nem is lehet első osztályt indítani. A tervek szerint három év múlva – mire a mostani alsó évfolyamok „kimennek” – teljesen megszűnne az iskola, hiszen a felsősök már most is a Landorhegyi-iskolába járnak.

Balaicz Zoltán előadásában részletesen vázolta az állami megszorítások és a gyermeklétszám csökkenése miatt kialakult állapotot, majd a város, és különösen a Landorhegy helyzetét ismertette. Mint elhangzott, az összevont Landorhegyi- és Pais-iskolában több mint 110 fővel csökkent az elmúlt két esztendőben a tanulólétszám.

Azzal együtt, hogy a megszűnt József Attila Általános Iskola tanulóit is „felszívta” a két intézmény. Az elmúlt hónapokban voltak olyan elképzelések, hogy a Kincsesház Alapítvány átvenné a Pais-iskola működtetését, ehhez havonta 9 millió forint támogatást kértek volna az önkormányzattól.

Ez évi 108 millió forintot jelentene, ami 20 millióval több, mint a jelenlegi 88 milliós költségvetés, így az alapítványi iskola ötletét nem tartja kifizetődőnek az önkormányzat. Ráadásul az alapítvány a tanuszoda működésére sem vállalt garanciát. Ahhoz pedig az önkormányzat és az iskola vezetése is ragaszkodik.

A felszólaló szülők leginkább arra voltak kíváncsiak, hogy miért pont az ő iskolájukat érinti az átszervezés, hiszen felszereltségben, oktatási színvonalban az elsők között van az intézmény. Arra is szerettek volna garanciát kapni, hogy a felsőbb évfolyamok osztályai egyben maradhatnak, ugyanazokkal a tanárokkal, akik eddig oktatták a gyerekeket. Többen kifogásolták azt is, hogy a diákoknak ingázni kell a Pais- és a Landorhegyi-iskola között.

Mátai Ferenc igazgató leszögezte, hogy a Landorhegyi- és a Pais-iskola egy intézmény, nem kettő. Egy tanulóifjúsága van, egy tantestülete és egy pedagógiai programja, s az átszervezések is ennek megfelelően történnek majd. A landorhegyi városrész elöregedett, egyre kevesebb a gyerek a környéken, így nélkülözhetetlen az átalakítás.

Csökkenteni fogják a pedagógusok számát, első lépésben minimum tíz fővel, ami bizony azt eredményezi, hogy lesznek osztályösszevonások is. Jelenleg ugyanis így tudnak spórolni, hogy még három évig működhessen a Pais Tagiskola. A tervek szerint a három alsós évfolyam a Paisban marad, és itt nem lesz összevonás, a felsősöknél viszont igen, és ők a Landorhegyi-iskolába járnak majd.

Az igazgató minden évfolyamon öt osztályt szeretne kialakítani az egységesített intézményben, melyek átlag létszáma 25–26 fő lenne. A Pais- iskola egyik szárnyába pedig beköltözne bérleti díj ellenében a PTE Egészségügyi Karának zalaegerszegi tagozata, így a megmaradó iskolarész százszázalékos kihasználtsággal működhetne.

vissza az elejére


Mária Rádió Zalában is

A katolikus szellemiségű Mária Rádió 2006 januárjában kezdte meg működését Magyarországon. A világ 45 országában már működő „világcsalád” legfiatalabb tagja először Budapesten, majd Komárom megyében kezdte meg műsorainak sugárzását. A Mária Rádió adományokból tartja fenn magát, nem sugároz reklámot, mindössze hat alkalmazottal dolgozik. A 24 órás műsor elkészítését önkéntes munkatársak segítségével végzik.

Zalaegerszegen és a megye 46 településén 2007 márciusától a Zelka Zrt.-vel kötött megállapodás alapján hallható a műsor. (A Zelka ügyfélszolgálati irodájánál kell megrendelni a rádiókészülék bekötését.)

A Mária Rádió legfontosabb programja az imádság, ennek középpontjában a napi szentmise áll. Az imádságon keresztül táplálja és tartja meg a hitet a rádió. A vezetői úgy gondolják, a betegek, idősek, vagy az úton lévők számára ez nagyszerű lehetőség arra, hogy lelki táplálékhoz jussanak.

vissza az elejére


Veszélyes péntekek

TÖBB BALESET TÖRTÉNT A VÁROSBAN

  Soros ülését tartotta a Zalaegerszegi Városi Baleset-megelőzési Bizottság (VBB), melyen beszámoltak a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság illetékességi területén történt baleseti statisztikákról, valamint az 2007-es tervekről.

A rendezvényt Kámán János, a város rendőrkapitánya nyitotta meg, majd dr. Farkas Tibor, a rendőrkapitányság közlekedési osztályának megbízott vezetője, a VBB ügyvezető elnöke szólt a fontosabb adatokról. Megtudtuk, a városi rendőrkapitányság illetékességi területén 2006-ban összesen 212 személyi sérüléssel járó baleset történt, amely a 2005-ös évhez képest növekedést jelent, ugyanis akkor 181 balesetet regisztráltak. A tavalyi esztendőben 14 halálos, 83 súlyos és 115 könnyű sérülésessel járó balesethez riasztották a rendőrség munkatársait. A balesetek során 15 fő vesztette életét, míg 97-en súlyos, 195-en pedig könnyű sérülést szenvedtek.

A balesetek többsége továbbra is a sebesség helytelen megválasztása, illetve az elsőbbségi jog meg nem adása miatt következett be. A sérüléssel járó balesetek jelentős százaléka a személygépkocsi-vezetők hibája miatt történt, de sok balesetet okoztak a kerékpárosok és a motorosok is.

A napszakok elkülönítése szerint 16 és 18 óra között sok balesethez hívták a rend őreit, ám a 8 és a 10 óra közötti intervallum is veszélyesnek tekinthető. Elhangzott, 2006-ban a pénteki napokon jegyezték fel a legtöbb balesetet – összesen 38-at –, s mint dr. Farkas Tibor elmondta: sokan ezen a napon indulnak bevásárolni, vagy éppen kirándulni, ezért ez mindenféleképpen hatással van a statisztikák alakulására.

A VBB ügyvezető elnöke kiemelte: a korábbi évhez képest emelkedést mutat az ittas vezetők száma is, ezért ennek visszaszorítására a jövőben kiemelt hangsúlyt fognak fektetni. A kerékpárosokra és a motorosokra ugyancsak jobban fókuszálnak, mert megszaporodott az általuk okozott balesetek aránya. Ennek szellemében többször szerveznek számukra felvilágosító programokat, de szeretnének minél több propagandaanyagot eljuttatni ehhez a célcsoporthoz.

A városi rendőrség 2007-ben komoly figyelmet fordít Zalaegerszeg elkerülő útszakaszainak kontrolljára, és több alkalommal tartanak ezeken a pontokon akciókat, és gyakrabban találkozhatunk majd itt egyenruhásokkal is, tudtuk meg az illetékesektől.

vissza az elejére


ZalaEgerszeG

Zalaegerszeg város honlapja

Zala Média online