Városháza

Kedd: 8.00–12.00 óráig 13.00–16.30 óráig
Szerda: 8.00–12.00 óráig 13.00–18.00 óráig
Péntek: 8.00–12.00 óráig
Hétfőn és csütörtökön az ügyfélfogadás szünetel.

Okmány- és Lakcímnyilvántartó Iroda ügyfélfogadási rendje:
Hétfő: 8.00–13.00 óráig
Kedd: 8.00–16.00 óráig
Szerda: 13.00–18.00 óráig
Csütörtök: az ügyfélfogadás szünetel
Péntek: 8.00–12.00 óráig

A polgármesteri hivatal osztályai az alábbi telefonszámokon érhetőek el:

Polgármesteri Hivatal központ 92/502-100
Polgármesteri Iroda 92/502-106
Önkormányzati Osztály 92/502-114
Jogi és Közbeszerzési Iroda 92/502-110
Közgazdasági Osztály 92/502-159
Adóosztály 92/502-150
Művelődési és Sportosztály 92/502-190
Közigazgatási Osztály 92/502-170
Műszaki Osztály 92/502-126
Városfejlesztési és Tervezési Osztály 92/502-127
Építéshatósági Osztály 92/502-185
Népjóléti Osztály 92/502-144
Gyámhivatal 92/346-256

Okmány- és Lakcímnyilvántartó Iroda telefonszámai:
Központi hívószám: 92/502-124
Okmányiroda-vezető: 92/502-198

a Báthory István Kereskedelmi, Vendéglátó, Idegenforgalmi Székhelyiskolában
a 2007/2008. tanévben

1. Érettségit adó szakközépiskolai képzés a levelező tagozaton:
A beiratkozás feltétele: szakiskolai végzettség, illetve általános iskolai végzettség és nem tanköteles kor.

2. Szakképzések:
– Nappali tagozaton:
pincér,
bolti eladó
kereskedelmi ügyintéző
marketing- és reklámügyintéző
logisztikai ügyintéző
kereskedelmi szakmenedzser
sütő-cukrász technikus
– Felnőttképzésben:
logisztikai ügyintéző/nemzetközi szállítmányozási ügyintéző
marketing- és reklámügyintéző

Jelentkezési lap kérhető:
– Az iskola titkárságán (2007. július 13-ig, ill. július 23-án, augusztus 6-án és augusztus 13-tól folyamatosan.)
– Az iskola honlapján (www.paterdombi.sulinet.hu) lévő jelentkezési lap kitöltésével. (A beiratkozásról értesítést küldünk.)
A képzések megfelelő létszám esetén indulnak.
A képzésekről további információk nyerhetőek az iskola honlapján.

Zalaegerszeg oktatáspolitikájának és közoktatási feladatellátásának, illetve intézményszerkezetének alakulása a rendszerváltástól napjainkig

Tulajdonképpen arról volt szó, hogy megvárja-e a város az 1997–2003-as Fejlesztési terv kifutását, és az új Fejlesztési terv hatályba léptetésével egyidőben szervezi át az intézményszerkezetet, és racionalizálja az intézményfenntartást, vagy azonnal lép. Kérdés volt még, hogy egyszerre történő nagyobb beavatkozással, vagy fokozatosan, lépésről lépésre tegyük meg a szükséges intézkedéseket.

– Velkey Péter –

Mindkét megoldás mellett és ellen is voltak érvek és ellenérvek, de nagyon nehéz volt a szakmai és politikai konszenzus kialakítása. Teljes konszenzus nem is alakulhatott ki a kérdésben, így előbb-utóbb dönteni kellett valahogyan. Az volt a legcélszerűbb, ha a szakosztály – egyeztetve a város vezetésével, oktatási szakembereivel – folyamatosan dolgozik a szakmai és gazdasági racionalizálás alternatíváin, az új Fejlesztési terv előkészítésén, hogy ha majd meglesz a szándék, a döntési helyzet és a döntés képessége is a közgyűlésben, akkor meg lehessen kezdeni a már kidolgozott alternatívákkal kapcsolatos egyeztetési folyamatok megszervezését, és többségi döntés esetén a testület által támogatott határozatok megvalósítását.

2001–2002-ben már kezdtek kialakulni a szakmailag, pénzügyileg támogatható alternatívák, de nem volt meg a szándék, illetve a konszenzus ezek gyors megvalósítására. 2001-ben tulajdonképpen a szakosztály szorgalmazásából került a szakbizottság, majd hosszas viták után a közgyűlés elé a különböző lehetőségek közül kiemelve a kollégiumi rendszer átszervezését tartalmazó előterjesztés.

Talán az is szerepet játszott ebben, hogy mivel a kollégiumot használók nem zalaegerszegiek, ennek a területnek a racionalizálása jár a legkisebb politikai kockázattal.
2001 januárjára tehát ismét előterjesztés készült a kollégiumok átszervezésére, ezúttal a közös igazgatású középiskolai kollégiumi rendszer kialakítására. Az előterjesztés részletes helyzetelemzést végez. Megállapítja, hogy a kollégiumok a feladatellátási rendszerükben alapvető eltérést nem mutatnak, a működtetésben azonban lényegesen eltérnek az önálló intézmények, illetve az iskolához csatoltak.

Az önálló kollégiumban a vezetők száma magasabb, mint a nem önállóan működő kollégiumokban. Az önálló kollégiumokban mind az egy vezetőre jutó pedagógusszám, mind a közalkalmazotti létszám alacsonyabb, mint az iskolai, vagy a nem önálló kollégiumokban alkalmazott dolgozói létszám.

Az önálló kollégiumokban magasabb az egyéb alkalmazottak száma, mivel a nem önálló intézményben a feladatok egy részét az iskolával közösen látják el (karbantartás, kézbesítő, gazdasági ügyintéző stb.).
Az önálló és nem önálló kollégiumokban az alapfeladat-ellátás azonos jellegű, így bizonyos szakmai, gazdálkodási, működési, működtetési feladatok párhuzamosságokat feltételeznek.

Az előterjesztés az azonos feladatellátásra, a közalkalmazottak és a tanulók számára tekintettel javasolta, hogy közös igazgatású középiskolai kollégiumi rendszer kialakítására kerüljön sor a városban.
A nem önálló működésű három kollégium közül az előterjesztés csak azokkal az intézményekkel foglalkozott, amelyek energetikailag az iskoláktól függetlenül működnek (önálló gáz-, villany-, vízfogyasztás illetve mérés).

E feltételnek a Ganz Ábrahám Szakközépiskola és a Munkácsy Mihály Szakközépiskola kollégiuma felel meg, míg a Kinizsi Pál Szakközépiskola kollégiuma energetikailag közös üzemeltetésű az iskolával, így leválasztása nehezen oldható meg.

Azt is vizsgálták, hogy az iskolák az oktatási feladataiknak megvalósításához milyen mértékben használják a hozzájuk tartozó kollégiumokat. Mivel a létszámok miatt a két iskola még használja a kollégiumi helyiségeket tanítási órák megtartására (és ez fordítva is igaz: a kollégiumok az iskolák sportlétesítményeit, könyvtárait, számítógépes termeit veszik igénybe), amennyiben a két intézményt az önálló intézményekkel együtt közös igazgatás alá vonná az önkormányzat, akkor a tantermek, berendezések használatáért az iskoláknak és a kollégiumnak bérleti díjat kellene fizetniük egymásnak.

A kapott eredmények alapján az előterjesztés nem javasolta a Ganz- és a Munkácsy-kollégiumok integrálását a közös igazgatású rendszerbe, a szervezeti kialakítás a Teleki, a Kaffka (volt Martos) és a Kovács Károly (volt Komját) Kollégium integrációjával számolt.

Az előterjesztés szerint az összevont intézmények egységes szervezeti és működési szabályzat alapján működnének, kollégiumi nevelési programjuk is egységes lenne. Ezzel érvényre jutna a KT-ben megfogalmazott szabályozás, hogy a kollégium pedagógiai programja megjelenítse az iskolák pedagógiai programját.

Az intézmény magasabb vezetőjét a közgyűlés nevezné ki. Az egyes kollégiumok tagintézményként működnének, a vezetői feladatokat a magasabb vezető által kinevezett kollégiumvezetők látnák el. Az összevont intézmény egy gazdasági egységet alkotna.

Az előterjesztők véleménye szerint a szerkezeti átalakulás az egyes kollégiumokban kialakított hagyományokat, helyi sajátosságokat nem érinti, mivel a szakmai önállóságuk továbbra is biztosítható, arculatukat képesek megtartani. A működésben mutatkozó párhuzamosságok megszüntethetők, amely gazdaságosabb, takarékosabb működést jelent. Az átlagos tanulói csoportlétszám alapján a közalkalmazotti létszám 4–5 fővel csökkenthető.

Az órakedvezményezettek (igazgató, igazgatóhelyettes, közalkalmazotti, szakszervezeti tisztségviselők) munkaidő-kedvezménye mintegy 60 óra csökkenést jelenthet. A vezetési szerkezet átalakítása vezetőipótlék-csökkenésekkel jár.

Az előterjesztés határozati javaslatával kapcsolatban, amely szerint az önkormányzat a Kaffka Margit, Teleki Blanka Középiskolai Leánykollégiumokat és a Kovács Károly Középiskolai Fiúkollégiumot 2001. augusztus 1-i hatállyal közös igazgatású középiskolai kollégiummá szervezi, az Ügyrendi és Jogi Bizottság jogi állásfoglalást nem alakított ki.

Az Oktatási és Ifjúsági Bizottság az előterjesztést nem támogatta, a Gazdasági Bizottság egyetértett a javaslattal, azzal a feltétellel, hogy meg kell vizsgálni a Ganz-és a Munkácsy-kollégium integrálásának lehetőségét is.
Hosszas vita után 2001. január 25-i ülésén a közgyűlés – vitatva az egyébként lefolytatott kötelező egyeztetések lefolytatásának megfelelőségét – végül levette napirendről a kollégiumok összevonását tartalmazó előterjesztést.

Ez nem volt valami jó előjel a már tervezett átfogó szerkezetátalakításnak az esélyei szempontjából, de az is egyértelművé vált, hogy politikai kockázatvállalás nélkül nincs előrelépés. Egy minden szempontot lehetőleg figyelembe vevő, jól előkészített szakmai anyag után a kockázatvállalás pozitív eredménnyel zárulhat, és a döntések elodázása jelentheti az igazi kockázatot!

III. A 2003–2009. évekre készült Fejlesztési terv
(Fontosabb alapelvek, jogszabályi háttér; az intézményszerkezet átalakítása)

Az 1997–2003-as Fejlesztési tervet követő 2003–2009 közötti időszakra vonatkozó Fejlesztési terv előkészítése és elkészítése a Művelődési és Közoktatási Osztályon a kollégáimmal végzett tulajdonképpen közel két év munkájának eredményeként (először háttérmunkával, majd nyilvános viták, fórumok, érdekegyeztetések után) 2002 őszén ért arra a szintre, hogy első olvasatban, koncepcióként a szakbizottság, majd a közgyűlés elé lehetett terjeszteni.

2002. december 12-én tűzte napirendre az Oktatási és Ifjúsági Bizottság a Közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési terv koncepcióját, amelyben azt olvashatjuk, hogy a gazdaságos, ugyanakkor színvonalas működtetés feltétlenül szükségessé teszi az óvodák számának csökkentését, az általános iskolák számának újragondolását, valamint a középiskolák, elsősorban a szakképző intézmények illetve a kollégiumok szerkezetének újragondolását és átalakítását. Ennek eredményeként valószínűleg nem lehet elkerülni ezen intézmények számának ésszerű összevonás útján történő átszervezését.

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata a – többször módosított – 9/2004. (III. 05.) rendelete alapján pályázatot ír ki – pécsi felsőoktatási intézményekben tanuló zalaegerszegi hallgatók számára – a Szántó Kovács János Kollégiumban biztosított 10 kollégiumi férőhely elnyerésére.

A kollégiumi férőhelyek pályázat útján nyerhetőek el, a pályázatokat ZMJV Polgármesteri Hivatal Művelődési és Sportosztályára kell benyújtani.

A pályázat benyújtásának feltételei:
a) a pályázó állandó zalaegerszegi lakhellyel rendelkezzen,
b) tanulmányait valamely államilag elismert pécsi felsőoktatási intézmény nappali tagozatán végezze,
c) az első diploma megszerzése érdekében főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzésben, illetve BSc/BA vagy MSc/MA képzésben vegyen részt, vagy a képzésre felvételt nyert és halasztással nem élt,
d) legyen jogosult a kollégiumi férőhely iránti kérelem benyújtására, de kérelmét helyhiány miatt elutasították.

A pályázat elbírálásának feltétele:
a) a hallgató az elbírálást megelőző félévben minimum 3,00-es számtani átlagú tanulmányi eredményt érjen el,
b) amennyiben a pályázat benyújtásának évében tanulmányait még nem kezdte meg, pályázatában a felsőoktatási intézménybe történő felvételt hitelt érdemlően bizonyítania kell. Ebben az esetben az elbírálás feltétele, hogy érettségi vizsgaeredménye elérje a 4,00-es átlagot.

A pályázat elnyerésének feltétele:
a) a pályázó szociális körülményei (jövedelmi viszonyok, testvérek száma, szülők foglalkoztatása) a kollégiumi ellátást indokolttá tegyék.
A pályázat benyújtásának határideje: 2007. augusztus 10.

A benyújtott pályázatokat Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Oktatási és Ifjúsági Bizottsága bírálja el. A bizottság a pályázatokat augusztus 31-ig bírálja el, döntéséről határozatban értesíti a pályázókat.

A pályázathoz csatolni kell:
a) a fenti rendelet 1. számú mellékletében szereplő adatlapot, az abban meghatározott igazolásokat,
b) a tanulmányi átlag, illetőleg a felsőoktatási intézménybe történt felvétel, valamint az érettségi vizsgaeredmény igazolását.

A pályázati adatlap beszerezhető:
ZMJV Polgármesteri Hivatal portáján (Kossuth u. 17–19.), illetve letölthető Zalaegerszeg város honlapjáról a www.zalaegerszeg.hu/közigazgatás/formanyomtatványok oldalról.
Bővebb felvilágosítás: ZMJV Polgármesteri Hivatal Művelődési és Sportosztály. Telefon: 502-190/213.