Aktuális

Az MSZP Zala Megyei Területi Szövetsége regionális szakmai tanácskozást tartott a közelmúltban, melynek meghívott vendége Kiss Péter, a MEH vezető minisztere volt. Az eseményt megelőzően a foglalkoztatás aktuális kérdéseiről váltottunk szót a szocialista politikussal.

– Mindenki jól jár, ha a közteherviselés igazságossá válik, jelenleg az egészségbiztosítási rendszert próbáljuk életképessé tenni. Ha az is fizet járulékot, akinek nincs bejelentett munkája, annyival is kevesebb teher járul a bejelentett dolgozókra. Egy társasház példáját említette: ha egy lakó nem fizeti a közös költségeket, a liftnek még járni kell, akkor a többiekre több teher hárul. Ez ellen szeretnénk lépéseket tenni, és ennek már nagyon itt van az ideje. A ’90-es évek óta fokozatosan történtek változások ennek a kérdésnek a megítélésében. Akkor divat volt arról beszélni, ki, hogyan nem fizet adót. Bár még nincs adótudatos magatartás nálunk, azért a fenti példa egyre világosabbá válik.

– Ön szerint megéri ma Magyarországon bejelentett dolgozónak lenni, amikor a bruttó minimálbér 60–80 ezer forint? A járulékfizetés ellenére pedig térítéses az egészségügyi ellátás. Nem egy diplomás 60 ezer forintos nyugdíjat próbál beosztani.
– Tisztában vagyok vele, hogy ez nagyon kevés pénz. Éppen az ellen harcolunk, hogy van aki egy gyárban dolgozik 80 ezerért, és tőle akarva-akartlanul is levonják a járulékokat, míg egy feketén sokkal jobban kereső, kevés befizetés mellett is kellő szolgáltatást igényel.

– Ha a minimálbér a mai többszöröse lenne, a járulék pedig kevesebb, a „feketemunkák” száma is csökkenne. Egyetért ezzel?
– Vitatom azt a nézetet, hogy bármi is igazolja a feketegazdaság létét. Ma az aktív korúak 57–58 százaléka fizet adót. Ők, a becsületesek járnak rosszul. A fizetésemelésnek éppen az a módja, hogy több legyen a befizetés és így kevesebb az egy főre jutó közteher. A 64–65 százalékos foglalkoztatottságot, az európai átlag szintjén szeretnénk elérni, vagyis 800 ezer–1 millióval több bejelentett dolgozót. Akkor az emberek jelentős része többet vihetne haza – fogalmazott a miniszter.

– Itt a határ mentén azt tapasztaljuk, hogy tőlünk ötven kilométerre segédmunkások nem vállalnak annyiért munkát, amiért a magyar szakmunkás két kézzel kap.
– Éppen az építésügyben született tavaly kollektív megállapodás a bértarifákról. Bizonyos szakmai szintekhez írtuk elő a minimális bért, ez máris hozott egy kis kifehéredést – mondta Kiss Péter. – De csodát tenni hétfőről keddre nem lehet. Mindenki az után adózzon, amit megkeres, akkor járnak jól a mostani járulékfizetők.

A Hospice világnap alkalmából jótékonysági koncertet szervezett a zalaegerszegi székhelyű otthonápolási szolgálat, csatlakozva ezzel a világ számos pontján zajló karitatív maratoni hangversenyhez. A program célja, felhívni a figyelmet eme ellátási forma emberségességéből adódó jelentőségére, egyben szellemi és anyagi támogatókra lelni.

A nemes célú kulturális program számára Zalában a megyeszékhely református temploma biztosított helyszínt. A fellépők dallal, hangszeres zenével, verssel, prózával álltak a közönség elé.

A tavalyi első koncertnél nagyobb sikert könyvelhettek el a szervezők. Közel 70 ezer forinttal lett gazdagabb a szolgálat, melynek 50 munkatársa a megye 183 településén nyújt támaszt a betegeknek az utolsó pillanatokig, illetve a gyászoló családnak még azon is túl. A csapat szervezője, Kerkai Gyuláné 1998-ban vállalta a munkát, 2004-ben csatlakoztak a Hospice szervezethez.

Mint mondja, válogatott csapat (orvosok, nővérek, gyógytornász, dietetikus, pszichológus, lelkész) dolgozik náluk, nem is mindenki tudná ezt a feladatot ellátni. Igyekeznek új értelmet adni a gyógyíthatatlan betegek hátralévő életének. A szakszerű testi-lelki ellátással könnyítik az amúgy is nagy terhet cipelő család mindennapjait. A céljaik között szerepel, hogy ahol az ember leélte az életét, otthonában, szerettei körében dobbanhasson utolsót a szíve, ne kórházi ágyban, idegenek között.

„Már az országos sajtóban is megjelent, hogy van zalai érintettje a Zuschlag-ügynek, ezért a Fidesz ifjúsági tagozata az alábbi kérdésekre várja a választ: kérdezzük a Fiatal Baloldal volt és jelenlegi megyei elnökét, hogy Zalában is történtek-e pénzmozgások, és támogattak-e az MSZP-hez kötődő civil szervezeteket, vagy felhasználtak-e a megyében ifjúsági tevékenységre bejegyzett alapítványokat, egyesületeket?

Elhatárolódik-e a megyei MSZP az ügyben érintett szocialista politikusoktól, és kizárja-e őket a pártból, ha bebizonyosodik a bűnszövetkezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás gyanúja?” – fogalmazott sajtótájékoztatóján, Marton Viktor, a Fidesz ifjúsági tagozatának zalaegerszegi alelnöke annak kapcsán, hogy a nyomozóhatóság Őri Andrást, a Fiatal Baloldal volt zalai elnökét is érintettként említette a gyanúsítottak között.

A sajtótájékoztatón Kulman Tamás, az ifjúsági tagozat megyei elnöke a Zuschlag-ügy országos hátteréről beszélt, idézve az országos napi- és hetilapokban megjelent írásokat, kiemelve az Élet és Irodalomban 2007. június 29-én megjelent tényfeltáró riportot, amelyben először említették Őri András nevét.

Felháborítónak nevezte, és visszautasította a Fidesz ifjúsági tagozatának legutóbbi nyilatkozatában elhangzott vádakat sajtótájékoztatóján Baracskai József, az MSZP megyei elnöke, aki azt mondta: a fideszes fiatalok tapasztalatlanságának és tájékozatlanságának tartja csupán az alaptalan gyanúsítgatást, mellyel a Zuschlag-ügy kapcsán megpróbálták besározni a zalai szocialistákat.

– Határozottan kijelentem, hogy az MSZP és a Fiatal Baloldal Zala megyei szervezetének semmi köze nincs az alapítványokon keresztüli visszaélések országosan ismert ügyéhez. Mi már lefolytattunk egy belső vizsgálatot, de a tisztánlátás érdekében azt javaslom a Fidesz ifjúsági tagozatának: együtt nézzünk utána, voltak-e visszaélések a megyében. Állításukkal ellentétben, nem kerestek meg minket ez idáig az eset kapcsán – hangsúlyozta.
A Zuschlag-ügyet elítéli, de addig nem tör pálcát senki felett, míg ítélet nem születik, tette hozzá Baracskai József.

Az idén 50. születésnapját ünneplő Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar 2007. október 23-án kezdi meg idei évadját az 1956-os forradalom és szabadságharc városi ünnepségéhez kapcsolódó koncertjével, amely október 23-án 18 órakor kezdődik a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben.

A műsorban felcsendül az 1956-os forradalom himnuszává vált Beethoven-mű, az Egmont-nyitány, majd Mozart: C-dúr szimfóniájának II. tételével emlékeznek a szabadságért vívott küzdelem hőseire és áldozataira. A műsor második felében Erkel: Bánk bán című operájából hallhat részleteket a közönség.