Címlap

A borról, a szüreti hagyományról szólt a hétvége a Göcseji Falumúzeumban. Munkabemutatók – kosárfonás, fafaragás, csuhéfonás –, játszóház és folklórműsor várta az érdeklődőket, a portákon népi együttesek zenéltek. A színpadon a Borbarát Hölgyeknek, hagyományőrző táncegyütteseknek, népdalköröknek tapsolhatott a közönség.

Manninger Jenő, a megyei közgyűlés elnöke köszöntőjében méltatta a hagyományőrző programokat, és mint fogalmazott, mindig öröm ilyen kulturális rendezvényeken részt venni. A jövőben is folytatni kell a hagyományokat bemutató eseményeket, és ehhez a megye – az ismert nehézségek ellenére is – mindig partner lesz.

A múzeumi szemléletváltásról, a közgyűjtemények új szerepéről beszélt dr. Vigh Annamária, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője. „A múzeumok ne csak a múltról szóljanak, hanem a máról, a mostani életünkről is és hagyományaink őrzéséről. A szüreti rendezvény a falumúzeumban erről szól” – fogalmazott, és hozzátette: a múzeumok nyissák ki kapuikat, és fogadjanak be minél több rendezvényt.

A zalaegerszegi megyei kórház körüli parkolási gondok enyhítéséről szeptemberi közgyűlésén tárgyalt a város képviselő-testülete. Meglehetősen éles vita után született döntés: készüljön tervtanulmány arról, milyen feltételek mellett lehet a Dózsa-ligetben maximálisan 80 férőhelyes fizető-parkolóhelyet kialakítani. A város közgyűlése a tulajdonában lévő Parkoló-Gazda Kft.-t bízta meg a részletek kidolgozásával. Az októberi testületi ülésen ismét téma lesz a kórház és rendelőintézet körüli parkolási lehetőségek bővítése, amelyre több ütemben kerül sor. Manesz István, a Parkoló-Gazda Kft. ügyvezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy október 18-i ülésén dönt a közgyűlés arról, hogy november elsejétől fizetővé kell tenni a Zrínyi utcai parkolókat, valamint a vasúti kisposta előtti parkolót.

– Vizsgáljuk a kórház környéki további utcákat is, második ütemben, valószínűleg január elsejétől a fizetőövezetet kibővítjük a József Attila utcáig, ami érinti a Tomori Pál, Dobó Kata utcákat, valamint a Szent László utca mintegy 170 méteres szakaszát. Szükségesnek tartjuk továbbá a kórház hátsó bejáratánál a Zárda utcai leállóhelyek fizetővé tételét, és indokoltnak tartjuk a Mátyás király utca bevonását is a fizetőparkolók közé. A parkolási díjak is felülvizsgálatra kerülnek, emelések várhatóak jövőre, erről a közgyűlés egy későbbi időpontban dönt majd.

Szeretném megjegyezni, hogy az elmúlt években társaságunknál nem volt díjemelés – mondta az ügyvezető.
Manesz István elmondta: jelenleg a Dózsa-ligetben létesített parkolóhelyek terveztetése folyik. A munkával megbízott Linakron Mérnöki Kft. több változatban készíti el terveket, melyek közül a képviselő-testület választja majd ki azt, amelyik megvalósulhat.

A ligetbe tervezett parkoló által érintett fák egészségi állapotát Müller Imre erdőmérnök, igazságügyi faipari szakértő vizsgálta az önkormányzat felkérésére. Szakvéleményében megállapítja: a ligetben található fák jelentős része 120 évnél idősebb. A liget Zalaegerszeg egyik legrégebbi közparkja, fáit az elmúlt évtizedekben elhanyagolták, egyes darabok elöregedtek, az északi oldalon két nyírfa ki is dőlt.

Sok esetben az elszáradt ágak eltávolítása sem történt meg. A gondozás abból állt, hogy az életveszélyessé vált fákat kivágták. Müller Imre 15 fát vizsgált meg, ebből kilencnél jelezte, hogy szükségesnek tartaná a kivágást, általában elszáradt, elöregedett, beteg fákról van szó.
A Dózsa ligetet az erdőmérnök természeti értéknek tartja, megfelelően karbantartva, felújítva védelemre javasolja. Lapunk információja szerint, a parkolóhelyek kialakítására készített projekt költségvetése tartalmazza a Dózsa-liget felújítását is.

Több alkalommal és részletesen elemezte a helyi közoktatás rendszerét a közgyűlés oktatási és ifjúsági bizottsága. Az általános iskolai képzéssel kapcsolatban az adatok a következőket mutatják: míg 1999-ben 5723 általános iskolai tanuló volt Zalaegerszegen, addig 2006-ban 4275 diák tanult az intézményekben. 2003–2006 között 669 fővel csökkent a létszám.

Éppen ezért döntés született arról, hogy a gyermeklétszám csökkenése miatt a 2007/2008-as tanévben a Pais-tagiskolában már nem lesz első osztályos beiratkozás, csak a Landorhegyi-székhelyiskolában. Ez a Pais-iskola felmenő rendszerben történő kiürítését, megszüntetését jelenti. Arról is döntés született, hogy 2007 szeptemberétől 24 fő alatt nem indulhat el első osztály az általános iskolákban, kivéve a peremkerületi intézményeket, valamint a Békeligeti Speciális Iskolát. Ennek alapján az idei tanévben 19 első osztály indult 6 általános iskolában.

Áttekintette a bizottság az óvodai csoportok helyzetét is: a 2007/2008-as nevelési évre 70 óvodai csoport indítását engedélyezték a 4 integrált és a 2 ÁMK keretében működő óvodában. Ugyancsak vizsgálták a városi kollégiumi rendszert, ennek keretében megállapítást nyert, hogy az egyre csökkenő létszám miatt nem indokolt minden eddigi épület üzemeltetése, így a Kaffka Margit Kollégium kiürítésre kerül.

A középiskolai rendszer áttekintésére az október elején megtartott bizottsági ülésen került sor. A szakképzés helyzetének megvizsgálása kiemelten fontos volt, egyrészt a munkaerő-piaci elvárások, másrészt a TISZK (Térségi Integrált Szakképző Központ) létrejötte, valamint a létszámalakulás miatt, ugyanis a gyermeklétszám csökkenésének hulláma eléri a középfokot is. A szakközépiskolai és szakiskolai diákok száma a zalaegerszegi intézményekben a következőképpen alakult: 1999-ben 5453 fő, míg 2006-ban 4836 diák vett részt az oktatásban, a csökkenés 2004–2206 között 404 fő. 2006 szeptemberében 50 középiskolai osztályban kezdték meg tanulmányaikat a diákok a város intézményeiben.

Ez 1542 tanulót jelentett, rá egy évre már 48 középiskolai osztály indult elsőben, 1467 tanulóval. Intézménytípusonként, a beiskolázási arányok szerint a gimnáziumokba a tanulók közel 30 százaléka, szakközép- és szakiskolákban 70 százaléka nyer felvételt. (Az országos beiskolázási arányok a következők: gimnazisták 35 százalék, szakközépiskolások 42 százalék, szakiskolások 23 százalék.)

A 2006-os és 2007-es adatokat összehasonlítva az látható, hogy az összlétszám csak 75 fővel csökkent, viszont ezen belül a zalaegerszegi diákok száma122-vel kevesebb, a más településről érkező diákok száma pedig 47-tel nagyobb. A számok tehát mutatják: egyre nagyobb számban érkeznek a városi iskolákba a megye területéről bejáró tanulók. További érdekesség, hogy miközben egyre nő a város intézményeiben a más településről érkező diákok száma (2006: 57,8 százalék, 2007: 64,6 százalék) addig folyamatosan csökken a kollégiumi ellátást igénybe vevő fiatalok aránya, és egyre többen választják inkább a bejáró életformát, de a felsőbb éves korosztálynál megjelent az albérletek közös igénybevétele is.

Az oktatási bizottság áttekintve a középfokú oktatás helyzetét, a közgyűlés október 18-i ülésére azt javasolja, hogy 2008 szeptemberében összesen 49 középiskolai osztály indításának javaslatát fogadja el a testület. Vagyis 11 gimnáziumi, 23 szakközépiskolai és 15 szakiskolai osztályt. Javasolják továbbá, hogy az Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben a képzőművészeti irányvonalon 6 évfolyamos gimnáziumi osztály ne induljon, helyette 5 évfolyamos nyelvi előkészítős osztályban zajlana a képzőművészeti képzés. Ezzel tiszta profil alakulna ki a városban: a 8 osztályos gimnáziumi képzés a Zrínyi-gimnáziumban, a 6 osztályos képzés pedig a Kölcsey-gimnáziumban történne.
A végső döntésre a közgyűlésen kerül sor.