Címlap

Mint arról lapunk hasábjain már többször beszámoltunk, egy hónapja a belvárosi közmű-rekonstrukció miatt elzárták a forgalom elől a Kossuth utca egy részét, amely szakasz november közepére a Széchenyi tér hangulatához illeszkedő díszburkolatot kap. A tervek szerint ezentúl egy nyomsávon haladhatnak a járművek, legfeljebb 20 km/h sebességgel. A forgalomcsillapítás a buszjáratokra is kiterjed, hamarosan kevesebb csuklós közlekedik a főutcán. S bár parkolni is csak korlátozott számban lehet, azt még mindig nem tudjuk: Mikor lesz sétálóutcája Zalaegerszegnek? Lesz-e sétálóutca a Kossuth utcából?

A kérdés nemcsak azért jogos, mert a megyeszékhelyek közül egyedül Zalaegerszegnek nincs ilyen tere, vagy mert már több választási ciklust is átívelő ígéretként jelent meg e téma, hanem azért is, mert a város közlekedését illetően alapvető szemléletváltásra van szükség. A növekvő autóforgalom ugyanis évről évre nehézkesebbé teszi, lelassítja Zalaegerszeg közlekedését a már egyébként is „csúcsra járatott” belvárosi útszakaszokon.

Korábban a közlekedési szakemberek úgy vélték: ha megszűnne a közlekedés a Kossuth utcán, akkor leállna a közlekedés Zalaegerszeg belvárosában. Nos, a megállapítás megdőlni látszik. Az általunk megkérdezettektől elsősorban arról érdeklődtünk, hogy a több mint egy hónapos tapasztalatokat alapul véve elképzelhető lenne-e a kérdéses útszakasz végleges lezárása?

– A felvetés félig-meddig igaz, ám a problémás gócok azért jelzik, végleges megoldásról nem beszélhetünk – vélekedett Tóth János, a Linakron Mérnöki Kft. ügyvezetője, aki számos zalaegerszegi közlekedéstervezési munkálatot tudhat maga mögött.
– Még akkor sem, ha hozzátesszük, ezek a problémás gócok a Kossuth utca lezárása előtt is léteztek?
– Az utak és a csomópontok kapacitása véges. Ha azt vesszük alapul – s ezt sugallja a kérdés is –, hogy a belváros útjai, csomópontjai az autóáteresztő képességük tekintetében eddig is kapacitásuk határán jártak, akkor most igencsak a határ feszegetéséről beszélhetünk. Látnunk kell, hogy Zalaegerszeg úthálózatát elődeink mindössze 10–15 ezer főre tervezték. S amikor megnőtt a város lakossága, a fő útvonalat – a Balatoni utat – a városon keresztül vezették el. Ráadásul az észak–déli és a kelet–nyugati főútvonalakat egy helyen, a város központjában futtatták össze.

– Ön komplex problémáról beszél, de mintha az autósok feltalálnák magukat egy adott helyzetben...
– Az egy nyomvonalassá váló Kossuth utca közlekedési feltételei már önmagában forgalomcsökkentő hatásúak lesznek. A járművezetők remélhetően megtartják a lezárás idején kialakult közlekedési szokásaikat, s a csökkentett buszjáratokkal együtt így lekerül egy nagy teher erről az útszakaszról.

– Sok példát látunk rá, hogy a buszok nem járnak a sétálóutcán? Közlekedési szemmel: a buszok nem vezethetők másik útvonalon?
– A tömegközlekedés szervezése amellett, hogy igen bonyolult feladat, elsősorban a lakossági igény kielégítését veszi alapul. Vagyis a munkahelyek, iskolák, intézmények közelében kell elhelyezni a buszmegállókat, hogy a lakosság minél akadálymentesebben tudjon eljutni otthonából a munkahelyére, az iskolába stb. Ha új utat jelölünk ki a tömegközlekedésnek – mint most a Mártírok útját –, vizsgálni kell, hogy a kérdéses szakasz bírja-e a terhelést, vagy hogy a buszmegállók jó helyen lettek-e kialakítva. Megjegyzem: nagyon nehéz az utazási szokásokról leszoktatni az utazóközönséget.

– Vagyis ilyen okok is közrejátszanak abban, hogy a belváros nem forgalommentes?
– Félve mondom ki, persze a végső célként a személyautók és a tömegközlekedési járművek teljes kitiltását kellene megjelölni. Ezen a ponton azonban a parkolási feltételekről is beszélnünk kell. Adódik a kérdés: Miért kell annyi autónak a belvárosban parkolnia? Zalaegerszeg nem olyan nagy, hogy ne lehetne a belváros képzeletbeli gyűrűje mentén megállni az autókkal.

– Érintette az autós-gyalogos morál kérdését, vagyis a szemléletváltás szükségességét...
– Fel kell nőni a kérdéshez: mind autósként, mind gyalogosként, a tömegközlekedési eszközök használójaként. A motorizáció szintjét elemezve, ezer főre levetítve Zalaegerszegen 250–300 gépkocsiról beszélhetünk, ez a szám a nyugat-európai hasonló méretű városokban 500 körüli.

– Elfogadom a közlekedési szakemberek véleményét, s bizony komolyan el kell gondolkodni a rendkívül sajátos közlekedési adottságokkal rendelkező Zalaegerszeg belvárosának tehermentesítésén – mondta lapunknak Sziráki István, a polgármesteri hivatal városfejlesztési és tervezési osztályvezetője. – A belső elkerülő út, amely a város északi vasútvonalának áthelyezése után, annak nyomvonalán épülne, épp ezt a helyzetet kívánja feloldani.

– Hogyan értékeli a jelenlegi közlekedési helyzetet?
– Jelenleg kétségtelenül lehet közlekedni a városban, ám hosszabb távon – úgy vélem – ez nem lenne egészséges, figyelembe véve a „menekülőutak” áteresztőképességét. Vagyis ma kétség nem férhet hozzá, hogy a belső elkerülő utak megépítéséig a forgalom egy részét vissza kell engedni a Kossuth utcára. A mostani beruházás során a főutcán egy olyan igényes burkolat készül, amely – ha az élet úgy hozza – bármikor sétálóutcává alakítható. Egy „Behajtani tilos!”-tábla kérdése az egész.

– Mitől tenné függővé ennek a táblának a kihelyezését?
– Igazán akkor tudna fellélegezni a belváros, ha megépülne a már említett északi belső elkerülő útszakasz. A lehetőségeink arra elegendőek rövid távon, hogy ezen a nyomvonalon egy 2x1 sávos út épüljön meg, megteremtve további két sáv építésének lehetőségét. S ha megépül az elkerülő út, azt követné egy belső körgyűrű kialakítása, amely az előzetes tervek szerint az Arany János u.–Platán sor–Göcseji u.–Hunyadi u. vonalon valósulna meg. Ahhoz azonban, hogy ez a belváros forgalommentesítését célzó körgyűrű elérje célját, parkolók, parkolóházak építése szükséges a körgyűrű nyomvonala mentén. A parkolórendeletet és a rendezési tervet már ennek szemléletében alkotja meg az önkormányzat.

– Vagyis a gyűrűn belül már egy ténylegesen csökkentett forgalommal számolhatnánk.
– Ehhez persze feltétlenül rendezni kell a kerékpárutak kérdését is, ami a forgalomcsökkenés egyik kulcsa lehet. A szándék megvan, a kivitelezés mikéntjéről azonban még folyik az egyeztetés. Fontos közlekedési szempontokat és szabványokat kell figyelembe venni a várost behálózó kerékpárutak kialakításánál.

– Úgy vélem, a sétálóutca-álmok 20–30 évvel ezelőtt darabokra estek, amikor a Tüttősy utcát mesterségesen szétverték – vélte Bertók Sándor főépítész. – Városépítészetileg ezen a helyen lehetett volna a sétálóutca minden követelményének megfelelni. Arról nem is beszélve, hogy az utca emeletes házakkal történő beépítése nem volt emberléptékű, az csak fokozta a belváros parkolóigényét, s ezzel együtt a rendezettsége is odaveszett.

– Ezek szerint nem lát esélyt arra, hogy a Kossuth utca váljon hasonló tereppé?
– Természetesen sétálóutca kell egy ilyen léptékű városban, mint Zalaegerszeg, azonban a magam részéről a Kossuth utcán engedélyezném a forgalomcsillapított közlekedést. Ha vesszük Fürstenfeld példáját, amely a zalaegerszegi adottságokkal nagyjából összevethető, ott bizony a sétálóutca-övezetben is van autós közlekedés. Talán a közlekedési szokások, talán a minimális útburkolati különbség miatt, de ott egyértelmű a gyalogos elsőbbsége, a kulturált közlekedés nem gátolja a gyalogosforgalmat. A közlekedési morál javulásával – bízom benne – ez nálunk is elérhető.

– Ha nem a Kossuth utca, akkor melyik alkalmas sétálóutcának?
– A városrehabilitációs program az északi belső elkerülő út megépítésével a Kazinczy tér forgalmának csökkentését vette célba. Így a Piac tér és annak környéke az a hely, mely már csak a történelmi kisugárzása miatt is preferáltabb övezetnek mutatkozik. A Kossuth utcán a bankok nem generálnak forgalmat, vagyis a sétáló közönséget, erre sokkal inkább alkalmasabb a szélesebb, több célra kialakítható Kazinczy tér. Ez persze nem zárja ki, hogy a belváros – így a Kossuth utca – tehermentesítését elvégezzük.

– Milyen konkrét lépésekre gondol?
– Első lépésként a parkolási kérdéseket kell felülvizsgálni. Fontos lenne, hogy a városban található parkolók a város üzemeltetésében működjenek, a bérlettel rendelkezők ugyanis – tudomásul kell venni – nem használják a magántulajdonú belvárosi parkolók adta lehetőségeket. Ezzel egyidejűleg pedig olyan parkolási lehetőségeket kellene rendszerbe állítani – itt elsősorban mélyparkolókra gondolok –, hogy a belvárosban ne legyen olyan pont, melyet ötszáz méternyi gyaloglással meg ne lehetne közelíteni.

Ha nem lehetne parkolni a belvárosban, azzal a forgalmat is csökkenteni lehetne. Egy konferencián az egyik ingatlanos cég vezetője mondta: egy belvárosi lakás semmiben sem különbözik egy lakótelepi lakástól. Sőt! A forgalom, a parkoló autók, de még a zöldfelületek tekintetében is a lakótelepi lakás felé billen a mérleg, azaz: nincs meg a patinája a belvárosi létnek, egyáltalán nem kitüntetés a központban lakni.

– Jó néhány szakmai út irányult már Zalaegerszeghez hasonló nyugati városba, ahol bevált módszer, hogy a sétálóutcán a forgalomcsillapítás eszközeit használják – mondta Zalatnai László, a Zala Volán Zrt. vezérigazgatója. – Ezeken a helyeken a tömegközlekedés megmaradt, a mindössze 20–30 kilométeres sebességgel közlekedő buszok pedig nem zavarják a járókelőket.

– Visszaolvasva az évekkel ezelőtti nyilatkozatait, úgy tűnik, mintha megfogadták volna az Ön akkori javaslatait.
– Ha már itt tartunk, a mi javaslatunk az volt, hogy a Kossuth utcán kizárólag buszok és taxik közlekedhessenek, s hogy a meghatározott időpontokban az árufeltöltő autók is behajthassanak.

– Miért kell buszoknak a Kossuth utcán közlekedniük?
– Zalaegerszeg buszjáratainak útvonalszerkezete a Kossuth és a Kosztolányi utcákra épül. Amikor a Kossuth utca kiváltásáról beszélünk, az Ady és a Mártírok utcák jöttek, jönnek szóba ma is. Utóbbiról bebizonyosodott, nem állja ki a próbát, még ha két hónapig – kényszerűségből – ez az egyedüli járható út.

– Úgy tudni, a forgalomcsillapítás miatt csak 150–200 busz fog közlekedni a Kossuth utcán. Mi lesz a többi járattal?
– Bizonyos képviselői igények – ezen keresztül a lakosság elvárásai – arra irányultak, hogy az eddiginél is több városrészi járat közlekedjen a Kossuth utcán keresztül. Ez azt jelenti, hogy az eddigi napi 500 járat ezt követően 550-re duzzad. Azonban az átszervezést követően is legalább 400–450 busz közlekedik majd naponta a Kossuth utcán. Megjegyzem, nem lenne utasbarát intézkedés, ha a városközpontban megszűnnének a felszállóhelyek.

– Vagyis az egyedüli cél az utasok kényelme?
– Tény, hogy az utas nem használja a tömegközlekedést, ha az nem szolgálja az igényeit. S bár nem tudni, hogyan alakul a város közlekedése a jövőben, egy valami biztosnak látszik: a színvonalas tömegközlekedésnek egyre jobban felértékelődik a szerepe.

– Elégedett is vagyok a helyzettel, meg nem is – fogalmazott Tombi Lajos alpolgármester. – A város közlekedése egy nyitott rendszer, melyet sok minden befolyásol: az iskolai időszak, vagy a turistaforgalom, csak hogy néhányat említsek. Közlekedési szakemberként mondhatom: a modellezés ezen a területen nem egyszerű feladat. Nem tudni ugyanis, mi lesz egy-egy intézkedésre a közlekedők válasza, mennyire használják adott esetben az alternatív útvonalakat. Féltünk ugyan, de jól vizsgázott eddig a város a forgalomterelés ideje alatt. S bár a forgalom nem állt le, az állapot nem tartható a Kossuth utca átadása után.

– Korábban – ‘98-ban – arról szóltak a tervek: ha megépül a Zalaegerszeget elkerülő út, lesz sétálóutca. Hol akadt el az elképzelés?
– Itt most számokat mondanék. Míg az elkerülő úton 5–6 ezer autó közlekedik naponta, addig a Rákóczi út forgalma az elkerülő út átadása után 11 ezerről csupán 9 ezerre csökkent. Itt jön be az említett modellezés problémája. A témával kapcsolatban el szoktam mondani: A város csaknem fele a Landorhegyen és a Kertvárosban lakik. Az itt lakók pedig jellemzően ma már a város peremére települt munkahelyekre járnak. Erre kínálna megoldást a déli összekötő út megépítése, amely a kertvárosiaknak kijáratot biztosítana a Zrínyi útra, így a Kertváros köldökzsinórja, a Mártírok útja sem lenne olyan terhelt, mint jelenleg.

Ha pedig konkrétan a belváros közlekedését vesszük górcső alá, ott egyértelműen a belső körgyűrű jelent megoldást, ám mint minden, ez is pénz és idő függvénye. Erőnkhöz mérten tudjuk csak a beruházásokat egymás után megvalósítani. Ha kialakul a teljes gyűrűrendszer, az is elképzelhető, hogy nemcsak a Kossuth utcát, hanem egy egybefüggő területet sikerül a forgalomtól „elvennünk”. A sétálóutcának akkor van értelme, ha a belvárost védeni tudjuk a forgalom elől.

– A forgalomcsillapításnak Ön szerint milyen mértékben kell érintenie a tömegközlekedést?
– A már meglévő közlekedési koncepcióból kiderül: mindig csak javítgattunk a buszközlekedés járatain, a közlekedési kötöttségek miatt erre volt lehetőség. A jövőben – úgy vélem – ezeket a járatokat át fogja írni az élet. Cél, hogy egyelőre 200 alá szorítsuk a napi buszjáratok számát az újonnan átadott Kossuth utcán, később persze a lehetőségek ismeretében ez a szám tovább csökkenthető.

A Munkácsy utca 2. számú ingatlan (Zóna épülete) értékesítéséről döntött zárt ülésén a városi közgyűlés. Mivel az első pályázati kiírás eredménytelen volt, az épület eladását másodszor pályáztatják, bruttó közel 80 millió forint induló árért. Még az idén kiderül, sikerül-e az épület értékesítése – tájékoztatott a közgyűlést követő sajtótájékoztatóján dr. Kovács Gábor jegyző.

Beszámolt továbbá az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok egységes irányítás alá vonását kezdeményező előterjesztésről. A képviselők vitáztak ugyan az önkormányzat által felkért IFUA Horváth&Partners Kft. által elkészített tanulmányról, amely kidolgozta a rendszert, de a testület végül mégis a cégvezetők együttes javaslatát fogadta el a gazdasági társaságok közötti együttműködés szerződéses formájának megvalósításáról. Így a társaságok változatlan jogi forma és irányítás mellett együttműködési megállapodásokat és keretszerződéseket kötnek a megszokott szolgáltatások rendszerének kialakítására és működtetésére, valamint a tevékenységi körök közötti átfedések megszüntetésére.

Lapunk múlt heti számában már beszámoltunk a kórház körüli parkolási lehetőségek bővítéséről. A közgyűlés több változat közül a Dózsa ligetben megvalósítandó, 50 férőhelyes fizetőparkoló kialakítását támogatta. Elfogadásra került a város 2008–2012-ig tartó önkormányzati bérlakás-koncepciója, és döntés született arról is, hogy a nemzetközi és esélyegyenlőségi bizottság készítsen tanulmányt a romák helyzetéről, és vegye számba a lakáshoz jutási esélyeiket. A közgyűlés a 2007. évi közmeghallgatást november 29-én (csütörtökön) 17 órakor tartja a Széchenyi téri díszteremben.

(A közgyűlési döntések részleteire lapunk következő számaiban visszatérünk.)

A korábbi éveknek megfelelő számban jelentkeztek az idei évben is a pénzügyi és számviteli főiskolára: az összes jelentkező 1203 fő volt, ebből az első helyen háromszázan jelölték meg a zalaegerszegi intézetet.

Azonban olyan magas felvételi pontszámokat határoztak meg, hogy az állami támogatott formában finanszírozott hallgatók közül mindössze 91 jelentkező érte el a meghirdetett két alapszak alsó ponthatárait. Dr. Tóth József, a főiskola igazgatója szerint a kialakult helyzet rendkívül hátrányosan érintette a nem budapesti székhelyű intézményeket és különösen a vidéki főiskolákat. Közel 120 fiatallal kevesebben kezdték el az első évfolyamot, mint azt a főiskola várta. Ezt szeretnék pótolni.

A pénzügyi és számviteli főiskola szoros együttműködésben a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvánnyal és a város önkormányzatával új lehetőségeket kínál a helyi felsőoktatásba bekapcsolódni kívánó fiatalok számára. Ennek első állomása, hogy a zalaegerszegi intézet képzéseibe februárban is be lehet majd kapcsolódni. A 2008 februárjában induló keresztképzésekre 2007. november 15-ig lehet jelentkezni.

– Azokat a fiatalokat várjuk, akiket nem vettek fel, vagy nem is jelentkeztek a főiskolára. Jelentkezni lehet a nappali alapszakra, az alap távoktatásra és a felsőfokú szakképzésre. Az első kettő költségtérítéses (félévenként 130 ezer forint), a többinél van államilag támogatott szak is. Azok a fiatalok, akik igénybe veszik a keresztféléves oktatást, nem kell várniuk tanulmányaik megkezdésével 2008 szeptemberéig, már februárban bekapcsolódhatnak a képzésbe. Ekkor csak azokkal a diákokkal kell versenyezniük – és nem körülbelül 130 ezerrel –, akik ebben az időszakban adják be a jelentkezési lapjukat.

Mindemellett az intézet szakemberei emelt szintű érettségire való felkészítő tanfolyamokat is fognak tartani matematikából, közgazdaságtanból és idegen nyelvekből a városi, megyei és megyén kívüli középiskolákban is, annak érdekében, hogy minél több továbbtanulni szándékozó fiatal tudjon megfelelő eredményű emelt szintű érettségi vizsgát tenni, és ezáltal elérni a magas szakmai színvonalhoz alkalmazkodó ponthatárokat – fogalmazott dr. Tóth József.

A főiskola kínálta lehetőségek részleteiről sajtótájékoztató keretében is beszámoltak, az intézet igazgatója mellett Balaicz Zoltán, a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány igazgatója, és Horváth László, a főiskola felvételi osztályának vezetője szólt a lehetőségekről. A közalapítvány például a jelentkezők számára egy úgynevezett motiváló programot hirdet. Ez annyit jelent, hogy a legmagasabb pontszámmal bejutó hallgatók nagyobb összegű, egyszeri pénzügyi támogatást kapnak majd tanulmányaik elkezdéséhez. A távolabb lakó hallgatók pedig közlekedési hozzájárulásban részesülhetnek.


A jelenlegi irány: az észak–déli és a kelet–nyugati.	A tervezett belső elkerülő útszakasz, a gyűrű.