Panoráma

Márton napján idén is színes programokkal várta a Göcseji Falumúzeum és Finnugor Néprajzi Park az érdeklődőket. A néphagyomány szerint, aki a jeles napon nem eszik libahúst, éhezni fog a következő esztendőben.

Szent Márton napja valaha az óév utolsó ünnepe volt. A terményeket ekkor már betakarították, s az újbor is a hordókba került. Ezt megköszönve az égieknek, nagy lakomákat rendeztek országszerte. Úgy tartották, ha minél többet esznek és isznak, annál több erőt vesznek magukhoz a következő évre. Az egész éves munka eredményének rituális elfogyasztása ugyanis a következő évre is bőséget ígért. A liba csontja ezenkívül időjóslásra is szolgált: ha az fehér és hosszú, havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros.

A hagyomány előtt tisztelegve hirdette meg a múzeum a „Tök jó ez a liba” receptversenyt, melyre libahúsból és tökből készült ételeket vártak. Az libaétkeken, sültgesztenyén, pálinkán és a forralt boron túl volt gyertyamártás, töklámpakészítés és zsákbafutó verseny is gyerekeknek. A foglalkoztatóházban pedig tollfosztás közben népdalokat, pajzán történeteket, népmeséket hallgathattak a kíváncsiskodók.
A verseny díját Gorza Tamás ludaskása „Margit néni módra” receptje és Szabolcs Péterné, Ági tejszínes sütőtöklevese nyerte. A Márton-napi mulatság táncházzal zárult. (A liba csontja meg hosszúnak és barnának tűnt...)

Az egészségre fókuszálva telt az elmúlt hétvége Zalaegerszegen. A diabétesz világnap megnyitó rendezvényére a zalai megyeszékhelyen került sor. A Hevesi Sándor Színház zsúfolásig telt betegekkel, akik az ország legnevesebb diabetológiai szakembereinek előadásait hallgathatták, illetve szűrővizsgálatokon, szaktanácsadáson vehettek részt.

Dr. Csidei Irén, a zalaegerszegi megyei kórház főigazgatója hangsúlyozta a sorstársi közösségek fontosságát, ezért is fontosak a civil szervezek, amelyek e közösségeket összefogják. Külön köszönettel illette Szalai Gábornét, a Zalaegerszegi Diabétesz Egyesület elnökét, akinek szervező munkája során országos elismertségűvé vált a szervezet.

Dr. Ribiczey Pál főorvos, önkormányzati képviselő hangsúlyozta: Zalaegerszeg nemcsak turisztikai látványosságaival, hanem szakmai programok révén is be kíván kapcsolódni az ország vérkeringésébe. Ennek egyik példája a mai rendezvény.

Kincses János, a MACOSZ elnöke elmondta, a legutóbbi mérések 380 millióra prognosztizálják a betegek számát a világon, amely érinti Magyarországot is. Az összefogás tehát egyre fontosabb.

A Kereszturi ÁMK-ba a város lakosságát várták egészségnapra. Számos ingyenes szűrés mellett a legfontosabb megelőzési lehetőségre, az egészséges táplálkozásra és életmódra hívták fel a figyelmet az ezzel foglalkozó szakemberek. A program könynyed kultúrblokkal zárult.

„A lenszál olyan, mint a természet: élő, és örök” – nyitotta meg Török Zoltán, az önkormányzat kulturális és idegenforgalmi bizottságának elnöke a Göcseji Múzeum időszaki kiállítótermében a IV. Krosnói Nemzetközi Textilbiennálé anyagából rendezett tárlatot.

A kiállítás a kortárs textilművészet irányzataiba enged bepillantást. Az alkotások Európa különböző országaiból érkeztek, a kritérium csak annyi volt, hogy szállítható és „kezelhető méretű” anyag érkezzen a városba.
Krosno és Zalaegerszeg között már régóta baráti a kapcsolat nemcsak önkormányzati, hanem múzeumi szinten is. Ezt üdvözölte dr. Vándor László igazgató, köszöntve a kiállításmegnyitón megjelent lengyel kollégáját, Ewa Mankowskát, a krosnói Kézműves Múzeum vezetőjét.

A nemzetközi textilbiennálé szervezője elmondta, hogy tizenkilenc ország százegy művészének százötvenhét alkotása érkezett Krosnóba, ebből jött egy válogatás-anyag Zalaegerszegre. Az immár negyedik alkalommal megrendezett biennáléra csak olyan művekkel lehetett nevezni, amelyek legalább 75 százalékban lent tartalmaznak.

Ennek felhasználása és alkalmazása viszont már a művész dolga. A bemutatott alkotások így nem egységes stílust jelenítenek meg, hanem éppen fordítva; a lehetőségek tárházát. A klasszikustól a „dizájnos” pop artig, a népies motívumoktól a nonfiguratívabb, elmélyültebb ábrázolásokig sok mindent láthat a néző.
A nemzetközi pályázat egyúttal egy verseny is, melyen a kortárs európai textilművészet színe-java képviselteti magát. Zalaegerszegre nemcsak a díjnyertes anyagokból válogattak, hanem mindabból, ami a szemnek s léleknek szép.

A rezsiköltségek emelkedésével évről évre számolnunk kell. A gáz- és villamosenergia-árak emelkedését már nagy vonalakban ismerjük. Azt, hogy a víz- és csatornadíjak milyen mértékben emelkednek 2008-ban, Riteczné Árkovics Orsolyától, a Zalavíz Zrt. gazdasági igazgatójától kérdeztük.

– Konkrét díjakat még nem tudok mondani. November 22-én tárgyalja Zalaegerszeg város közgyűlése a 2008. évre érvényes szolgáltatási díjakat, illetve a víz- és csatornadíj-rendelet módosítását. Az önkormányzati törvény megalkotása óta a települési önkormányzatok feladata a települések egészséges ivóvízzel való ellátása, és árhatóságként a szolgáltatási díjak megállapítása is a hatáskörükbe tartozik. A Zalavíz Zrt. díjjavaslatát először a különféle bizottságok tárgyalják, ezután kerül a közgyűlés elé.

– Az elmúlt évben felmerült az alapdíj törvényességének kérdése. Marad a kéttényezős díjrendszer?
– Igen, a szolgáltatási díjak továbbra is alapdíjból és fogyasztásfüggő díjból állnak, mind a víz-, mind a csatornaszolgáltatás esetében. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta, hogy az önkormányzatok helyesen jártak-e el a kéttényezős díjrendszer bevezetésével. A vizsgálódás eredményeként a képviselő-testületek döntését jóváhagyták.

Az alapdíj alkotmányosságát azzal indokolták, hogy az a víziközmű rendszer fenntartásával szükségszerűen együtt járó költségek fedezetét szolgáló díjtétel, funkciója a közmű üzemképes állapotban tartása, és mértékét az önkormányzatok a fogyasztásmérő átmérőjének mérete szerint, azaz a lehetséges maximális fogyasztás nagyságához mérten, határozták meg. Hozzáteszem, hogy más szolgáltatások is kéttényezős díjrendszert alkalmaznak. Az eltérés csupán annyi, hogy amíg náluk ezt jogszabály szabályozza, addig a víziközmű törvény bevezetése várat magára.

– Mi alapján készítik el az önkormányzatok részére a díjjavaslatot?
– A díjjavaslatok alapját a szolgáltatás költségei képezik, amelynek növekedését a várható ágazati infláció figyelembevételével határozzuk meg. Az ágazati infláció az általános infláció mértékénél magasabb, hiszen szolgáltatásaink energiaigényesek.

Például a villamos energia árának emelése a nem lakossági fogyasztóknál várhatóan negyven százalék körüli lesz. A díjakat befolyásolja a várható fogyasztás mértéke is. A víz- és csatornaszolgáltatás folyamatos üzem, költségeinek nagy része az értékesített víz és a megtisztított szennyvíz mennyiségétől függetlenül felmerül.

Az utóbbi években lakossági és vállalkozói, intézményi szinten is jelentős fogyasztáscsökkenés mutatkozott, ami fajlagos költségnövekedést indukál. A díjak adótartalma is nő. A vízkészletjárulék emelése – előzetes információink szerint – 15,5 százalékos lesz, a 2004-től szakaszosan bevezetett vízterhelési díj mértéke – a törvényben foglaltak alapján – a 2007. évi 80 százalékos mértékről 2008. évben 100 százalékra emelkedik.

Riteczné hangsúlyozta, hogy a díjképzési elveket erőteljesen befolyásolja az Európai Unióban alkalmazott Vízkeret Irányelvben foglalt teljes költségmegtérülés elve, amelyet a tagállamoknak 2010-ig kell teljesíteni. Ennek alapján nemcsak a szolgáltatási, karbantartási, fejlesztési költségeknek, hanem a környezeti és a vízkészletek védelmével összefüggő kiadásoknak is be kell épülni a díjba, valamint érvényesülni kell a „szennyező fizet” elvnek is.

Az elmúlt évek uniós, ill. állami támogatással megvalósuló közműberuházásainál felvállalt kezdeti alacsonyabb amortizációs időszak lejár, a valós pótlási szükséglet alapján ezek amortizációs fedezetét is el kell kezdeni beépíteni a díjakba.

Hasonló a helyzet az elkövetkező években belépő művek esetén is. A Vízkeret Irányelvben elfogadottak alapján 2008-ra el kell érni, hogy a szolgáltatás díja a fejlesztési forrásokat is tartalmazza. Emiatt a víziközmű-vagyon díjakban is érvényesíthető amortizációs hányadának, ill. a fejlesztési forrásainak jelentősen az infláció feletti emelése szükséges.

– Ezek tükrében nagyságrendileg milyen mértékű díjemelés várható?
– A díjemelés mértéke a víz- és csatornaalapdíjra vonatkozóan egyaránt 9 százalékos, a fogyasztásfüggő víz díjára és a csatornadíjakra 18–21 százalék között mozog. Összességében egy átlagos, 16 köbméteres vízfogyasztású, és a csatornahálózatba bekapcsolt háztartás esetén a díjak növekedése, beleértve az alapdíjat és a fogyasztásfüggő víz- és csatornadíjat is, 17–19 százalék között várható.