Aktuális

Az 1907/1908-as tanévben lépték át először az Ady-iskola régi épületét a tanárok és a diákok. A 100 éves évfordulóra való emlékezés jegyében telik el az idei év, az azóta jelentősen kibővült és funkciójában is átalakult intézményben. Többek között képeskönyv látott napvilágot Megyeri Anna muzeológus és Orbán Ildikó grafikus munkája nyomán. Ezen kiadvány ünnepélyes bemutatójára került sor a közelmúltban, a jelenlegi és az egykori diákok részvételével, Megyeri Anna ajánlásával.

A muzeológus elmesélte, szükség hozta létre az iskolát. Az egykori Polgári Leányiskola ugyanis nagyon rossz körülmények között működött, fennállt a megszűnés veszélye. Ez a kényszer volt az indíttatója a ma már nagy múltú iskola alapkőletételének. 100 év elevenedik meg a könyv lapjain látható fotók nyomán, mely képek nagyításai az iskola falait díszítő kiállításként is megtekinthetők.

Villanásnyi lenyomatok az egykori osztályokról, színi előadásokról, az iskolába induló leányokról vagy éppen a balettóráról. Ma már kár keresni az iskolaszolga lakását, az udvaron álló kutat vagy a régi játszóteret. Az oktatás is inkább elméletiessé vált az akkor jellemző gyakorlatiasság helyett, de a színvonal maradt a régi.

Az ünnepségen Czigány László igazgató megköszönte a könyv kiadásához hozzájárult támogatók segítségét, a diákok rövid műsorral kedveskedtek.

Az 1998-ban született állatvédelmi törvény többek között kimondja, hogy az állatok érezni, szenvedni, örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk minden ember erkölcsi kötelessége. Ennek van, aki kevésbé, és van, aki többszörösen is eleget tesz. Ez utóbbiak közé tartozik a Bogáncs Zalaegerszegi Állatvédő Egyesület tagsága, akik társadalmi munkában igyekeznek minél jobb körülményeket teremteni a bajba jutott állatoknak.

A kiemelten közhasznú szervezet 1999 óta működik, tevékenységüket tükrözi az állatotthon folyamatos fejlődése. A napokban az Arany Bárány télikertjében tartottak szakmai konferenciát egyik sikeres projektjük zárásaként. Varsóczi Judit, az egyesület elnöke elmondta: 2007 májusában írták alá a pályázati szerződést, mellyel az emberi szemlélet változtatását célozták meg (az EU-s támogatások ritkán jelentenek működési segítséget).

Ennek részeként, beszereztek két megállítótáblát, mellyel kultúráltan tudnak megjelenni különböző rendezvényeken. Augusztusban látogatást tettek Bécsben, megfigyelték az ottani menhelyi körülményeket, és a tapasztalatokból terveket szőttek, tanulmánytervet készítettek. Szeptemberben sikeres nyílt napot tartottak a Csilla-dűlői telepen, sok látogatóval.

Lehetőségük nyílt fizetett reklámra (eddig csak ajándékba kapták ezt), szórólapok kiadására, mely az otthonra és a helyes állattartásra hívja fel a figyelmet. Tízperces oktatófilmet készítettek, melyet elsősorban a gyerekeknek kívánnak majd bemutatni. Karácsonyra pedig elkészült az otthon honlapja, ahol megtekinthetők a gazdira váró állatok.

Mindezeknek köszönhetően nőtt a menhely ismertsége, látogatottsága és az örökbefogadási szándék is. Októberben 26 kutyát vittek be és húszat ki, novemberben 10–19, decemberben 3–14 és januárban 17–22 volt ez a forgalmi szám. Jelenleg 81 kutya vár gazdira. Szintén a projektnek köszönhetően 50 db mikrochipet ültettek be a kutyáknak, mely a nyilvántartást segíti.

A konferencián felszólalt még számos, az állatvédelemben, állatgondozásban érintett szakember és önkéntes segítő. Így dr. Tanai Miklós, az egyesület elnökhelyettese a gyakorlati tapasztalatokat összegezte, sajnálatos tényként könyvelve el, hogy az állatvédelmi törvény betartatása nem túl sikeres, az esetek 99 százaléka az eljárás megszüntetésével végződik. Fontos lenne ez ellen tenni, szemléletformálással, a nyilvánosság eszközeivel.

Dr. Mike János állatorvos a menhelyen lévő egészségügyi ellátásról beszélt. Kiválónak nevezte a kapcsolatot és kultúráltnak a körülményeket, melyek az alapkezeléseket és a kisebb műtétek elvégzését biztosítják. Hozzátette, szükség lenne még további elkülönítő helyiségre a beteg kutyák számára, és a karanténok a jó ellátás ellenére is ridegek, számuk kevés..

A Pálóczi H. Ádám Zeneiskola már évek óta visszahívja azokat a művészeket, akik az iskolából indultak el a zenei pályán, és most már művésztanárként tevékenykednek.

Február 11-én bérleti hangversenyükön, a „Művészpódiumon” Farkas Tamás fuvolaművész lép fel. A hangversenyekkel azt szeretné elérni az intézmény, hogy a város zenét kedvelő lakói megismerjék a zalaegerszegi kötődésű művészeket és produkcióikat.

Farkas Tamás 1976-ban született Zalaegerszegen, az érettségi után felvételt nyert a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémiára, ahol 2001-ben szerzett fuvolaművész-tanári oklevelet. Több hazai és külföldi mesterkurzuson vett részt. Zenekari és kamarazenészként Európa több országában fellépett.

A zalaegerszegi koncert időpontja: 2008. február 11. 18 óra (Zsinagóga).

Az MDF zalai szervezetének volt a vendége a közelmúltban Kerék-Bárczy Szabolcs, a párt szóvivője, külügyi kabinetjének vezetője. Tájékoztatójában kifejtette: új politikai program szükséges a jelenlegi kapkodás helyett, melynek legfőbb kárvallottja a lecsúszás lejtőjén haladó középosztály.

Ezen csoport érdekei mellett továbbra is ki kíván állni az MDF, ezért sürgetnek valódi változásokat, így többek között adóreformot. Az egyszázalékos gazdasági növekedés megcélzása helyett egykulcsos adó elérését, mert a jelenlegi közterhek és járulékok megfojtják a lehetőségeket, kilátástalan helyzetet teremtenek. A magyar társadalmat megmételyezi a korrupció, ez ellen is haladéktalanul fel kell venni a harcot. A parlamentben a lövészárok-politika helyett vitakultúrára és valódi párbeszédekre volna szükség.

A kabinetvezető a nagypártok csődjének titulálta a népszavazási kezdeményezést. Pártja a közvetlen demokrácia gyakorlását csak nemzeti sorsfordító kérdésekben támogatja, mint amilyen volt a NATO-csatlakozás vagy a kettős állampolgárság ügye. A jelenlegi kérdések (vizitdíj, napidíj, tandíj) nem tartoznak ezen kategóriába, a választott képviselők felelőssége lenne a megegyezés. A rövid kampányidőszakot egyébként üdvözítőnek tartják.

Baján Antal, a párt megyei elnöke hozzátette, napi megélhetési gondjai vannak az embereknek, ezért főként gazdasági kérdésekkel kellene a parlamentben foglalkozni, és azt kielemezni, hogy 18 évvel a rendszerváltás után hogyan kerültünk az élbolyból a sereghajtók közé.

Nem szociális népszavazásról, hanem szocializmusról szóló népszavazásról van szó – jelentette ki John Emese, az SZDSZ országos ügyvivője, fővárosi frakcióvezetője a vizit- és napidíjról, valamint a tandíjról szóló március 9-i ügydöntő népszavazás kapcsán.

A sajtótájékoztatón elmondta, az SZDSZ február 2-án indította el népszavazási kampányát, amelynek lényege, hogy az emberek menjenek el voksolni és mondjanak három „nem”-et a vizit- és napidíj, valamint a tandíj eltörlésére. Ezzel ugyanis a szocializmusra mondanak nemet úgy, ahogy az 1989-es „négy igenes” referendum idején megtették. John Emese hozzátette: a tudatos választó ugyanis tudja, hogy semmi sincs ingyen. Hangsúlyozta, az államnak nincsen pénze, ellenben adóforintok vannak, amelyekkel igazságosan és racionálisan kell gazdálkodni.

A hallgatói hozzájárulásról elmondta, a kötelező tandíj igazságosabbá teszi a rendszert, mivel a felsőoktatásban résztvevők mintegy fele eddig is fizetett. Másrészt olyan versenyhelyzetet teremt a felsőoktatási intézmények között, amely a színvonal és a hallgatói tudatosság növelését hozhatja magával.

Elhangzott: Zalaegerszegen február 28-án tartják az SZDSZ népszavazási kampányrendezvényét; filmet vetítenek a szocializmus korszakáról, Kóka János pártelnök lakossági fórumot tart.


Az egykori leányiskola.	Megyeri Anna az új kiadvánnyal.

Természetközelben
Természetközelben címmel Maros Sándor nagykanizsai fotóművész képeiből nyílt kiállítás a Keresztury Dezső ÁMK Megyei Művelődési Központ Intézményegységében (Kisfaludy u.). A tárlatot február 16-ig tekinthetik meg az érdeklődők.