Egy elhallgatott művész

Zala számíthat a régióra

Egy elhallgatott művész

DERŰ, GROTESZK ÉS TEMPLOMABLAKOK

Pituk születésének 100. évfordulóján, 2006-ban nyílt egy nagyszabású kiállítás Budapesten. Itt számos olyan festményt mutattak be, ami addig a Magyar Nemzeti Galéria raktárában hányódott. Benedek Katalin – Pituk életművének kutatójaként és ismerőjeként – ekkor úgy érezte, hogy feltámadt egy festő.

A selmecbányai születésű művész munkásságát valóban kevesen ismerik, alakja nincs a köztudatban. Pedig tartalmas és gazdag alkotói pálya az övé. Leginkább monumentális templomi üvegfestészetével vonult be a művészettörténetbe.

Számára a képzőművészet határtalan egész, sőt műfaji határok nélküli egész. Így nem csoda, hogy impresszív hatású festmények, groteszkbe hajló grafikák éppúgy megtalálhatóak művei között, mint a természetelvű tájképek, csendéletek, portrék.

Festményein a napi gondokon felülemelkedő derű az uralkodó, míg rézkarcai, grafikái inkább filozofikus ihletésűek, s gyakoriak a mitológiai, vagy magyar és világirodalomból merített illusztrációk.
Pituk Józsefet az itthoni politika nem engedte kiállítani, külföldön viszont ötvennél is több tárlata nyílt; sikert sikerre halmozott. Milánóban díjat kapott, itthon csak a hallgatást.

A Hangversenyteremben február 29-ig ismerkedhetünk az elhallgatott művész alkotásaival. Ha eltekintünk a „három festmény két grafika” rendezési elvtől, s megtekintjük külön-külön is a színpompás képeket, s a filozofikusabb, mélyebb hangulatú grafikai ábrázolásokat, valóban elénk tárul a művész szélsőséges érzelmű, ám határtalan munkássága. Azt pedig mi döntjük el, hogy a képeket nézve először derűből borúba, vagy inkább borúból derűbe kívánunk-e jutni.

vissza az elejére

Zala számíthat a régióra

BESZÉLGETÉS DR. MOLNÁR CSABÁVAL,
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS ELNÖKÉVEL

– Sok történés érinti Zala megyét. Például a tavalyi, közutakkal kapcsolatban hozott döntések Zalában a legjelentősebbek. Utalnék a közútépítési programra, benne az M7-es hiányzó szakaszának a megépítésére, a nagykanizsai, keszthelyi, hévízi elkerülő utakra. Tehát e program forrásigényét tekintve, a legtöbb pénz a régióból Zala megyébe kerül. A tanács az egész régióban mindössze három fürdőfejlesztést támogatott kiemelt projektként, ebből kettő – a hévízi és a zalakarosi – Zalában van.

A hátrányos helyzetű kistérségeknek speciális programjaik vannak, olyanok, amelyekben kifejezetten a nehéz helyzetben lévő települések pályázhatnak. Ilyen segítséget nyújt a zászlóshajó projekt, a program az ország leghátrányosabb helyzetű térségeiben élők életkörülményeinek javítását támogatja. De előnyben vannak ezek a települések más pályázat esetén is, például kisebb önrésszel pályázhatnak.

Egyébként az új kistérségi tanácsadó hálózati rendszer – amely néhány hónapon belül jön létre – is kedvezményezi azokat a térségeket, ahol a besorolás „hátrányos helyzetű”. Ezekben a térségekben két tanácsadó fog dolgozni a regionális fejlesztési ügynökségen belül, míg a nem hátrányos helyzetű térségeknél csak egy munkatársat foglalkoztatunk. Zala megye hátrányos helyzetű kistérségei tehát jóval több segítséget kapnak a fejlesztési ügynökségtől, illetve tanácstól, hogy a projektjeiket megvalósítsák – mondja dr. Molnár Csaba, majd hozzáteszi:

– Van néhány olyan pályázatunk, amely most zárult le, s vannak szép számmal zalai pályázók is. A közoktatási infrastruktúra pályázatunkra összesen 150 pályázat érkezett, ennek elbírálása rövid időn belül megtörténik. Ugyancsak érkeztek zalai pályázatok az ipari parkos pályázatunkra is. Megjegyezném: szennyvíz-elvezetési programjainkra csak kétezer alatti lélekszámú települések pályázhatnak. Mindez azt jelenti, hogy kifejezetten kistelepüléseket szeretnénk támogatni ebben a körben.

– Mekkora összeggel rendelkezik a regionális fejlesztési tanács? Mi mindenre jut 2008-ban?
– A régió hétéves tervezési időszakában körülbelül 140 milliárd forint áll rendelkezésre a különböző kiemelt projektekre, illetve pályázatokra. De ez nem jelenti azt, hogy csak ennyi pénz érkezne a Nyugat-dunántúli régióba. Ennél lényegesen többről van szó.

Például az M7-es építése nem a regionális tanács forrásaiból, hanem a Közlekedésfejlesztési Operatív Programból valósul meg. 2007-ben 200 milliárd forint értékű döntés született, részben a fejlesztési tanácsnál, részben az ágazati operatív programokban. A tanács 140 milliárdról dönt, viszont úgy számolunk, hogy jó teljesítménnyel a hétéves időszak végére 600–650 milliárd forint is érkezhet a régióba.

– Az Ön által elmondottak alapján Zala megye nincs hátrányos helyzetben. Érvényesülnek a kiegyenlítő mechanizmusok?
– Igen. A területi kiegyenlítés elve – ami az Európai Unióban működik –, hogy azt kell jobban támogatni, aki hátrányosabb helyzetben van. Megpróbáljuk a legfejletlenebb területeket megcélozni és támogatni.

– Az egyik legégetőbb régiós kérdés: mikor készül el az észak–déli összekötő út (M9-es). E nélkül igazán még jövőképet sem lehet felvázolni.
– Az észak–déli irányú tengely köti össze a régiót Győr-Moson-Sopron megye északi részétől Zaláig. Ezzel kapcsolatban, mint kiemelt projekt, már döntést hozott a kormány. Nagyon sok szakasza van ennek a beruházásnak, épülni fognak az utak. Mindez szerepel a 2007–2008. évi akciótervben. Hosszú folyamatról van szó.

A kormánydöntés azért volt fontos, mert ez azt jelenti, hogy rendelkezésre állnak a források. A régió belső kohézióját pedig erősíti a megyehatárokon átnyúló, 4–5 számjegyű utak fejlesztése is. Megjegyezném: a város, falu, megye ma is fontos identitásképző fogalom, de nekünk, regionális politikusoknak feladatunk, hogy mindezek régiótudattal, regionális közösségi érzéssel egészüljenek ki – fogalmaz a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke.

  – Zalaegerszeg a régió többi megyei jogú városával együtt pályázott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez egy komplex városrehabilitációs programmal. Végleges döntés mikorra várható ebben a kérdésben?
  – Egyhangú döntést hozott a fejlesztési tanács arról, hogy február 29-e a határideje annak, hogy az öt megyei jogú város benyújtsa az integrált városfejlesztési stratégiáját. Egy következő körben fogunk dönteni a stratégia részleteiről. Az integrált városfejlesztési stratégia mindent tartalmaz, nemcsak azt, amit rögtön szeretnének a városok megvalósítani.

Azt is tartalmaznia kell, hogy öt-hat év múlva mit szeretnének önkormányzati pénzből fejleszteni, és mit európai uniós forrásból, illetve magántőkéből vagy hazai forrásból. A konkrét programokról ezután születik döntés. A pályázni szándékozó városok belvárosi rehabilitációs programokat szeretnének megvalósítani, erre régiós szinten mintegy 4,2 milliárd forint áll rendelkezésre 2007–2008-ban, és hozzáteszem, még az idén tavasszal döntést szeretnénk hozni.

A tanács arról is határozott, hogy a megyei jogú városoknak nem kell beszállniuk a pályázatok versenyébe, hanem úgynevezett kiemelt projekt formájában valósíthatják meg rehabilitációs programjukat. Tehát mind az ötöt külön kiemelt projekt formájában szeretnénk támogatni. Természetesen a végső döntést a kormány fogja kimondani.

– Eleve győztes pályázatokról van szó?
– Úgynevezett „alanyi jogon” nyilván semmi nem jár. A projektnek jónak kell lennie. Úgy számolunk, hogy idén legalább négy város belvárosi rehabilitációjának finanszírozását meg tudjuk oldani.

– Milyen esélyei vannak Zalaegerszegnek?
– Nekem olyan információim vannak, hogy Zalaegerszeg jól áll a tervezéssel, és jól teljesít ebben a versenyben.

– Ön szerint hogy áll Magyarország az európai uniós források felhasználásának folyamatában?
– Mostanában többször hallunk megalapozatlan vádakat, miszerint Magyarország lemaradt az uniós források felhasználásának versenyében. Hogy rosszul állunk? Szerintem ez nincs így, és a tények mást mutatnak. Az operatív programunkat 2006. év végén az akkor 25 tagú Európai Unióban negyedikként fogadtuk el, és nyújtottuk be Brüsszel felé.

Most már 27 tagú az unió, közülük elsőként írtunk ki pályázatot, Brüsszel pedig az elsők között fogadta el az operatív programjainkat. A kiemelt projekteket pedig nem csak elsőként, hanem egyedüliként fogadtuk el tavaly. Rajtunk kívül senkinek sincsenek elfogadott kiemelt projektjei. A regionális politikával foglalkozó bizottsági biztos azt mondta, Magyarország példa a többi uniós országnak arra, hogyan kell ezeket a pénzeket felhasználni.

A cikk megjelenését az Európai Unió, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával támogatta.
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség az Új Magyarország Fejlesztési Terv közreműködő szervezete.

vissza az elejére