Aktuális

Egy 2003-as kutatás szerint a magyarországi cigány népesség száma 570 és 600 ezer főre tehető. Az adatokat és számokat böngészve szembetűnő, hogy ma a cigányok száma kilencszer nagyobb, mint például 1893-ban volt. 2010-re pedig a számítások szerint közel 670 ezer lesz a roma népesség száma. Budapesten lakik a cigányok 10 százaléka, vidéki városokban 50, míg a falvakban 40 százalékuk él.

Az adatok alapján elmondható, hogy a cigány népességen belül folyamatosan emelkedik a városban élők száma. 2002-ben 97 ezer gyermek született az országban, ebből 15 ezer volt cigány, azaz 15 százalékuk. Többek között ezek az adatok is szerepelnek abban az egerszegi közgyűlés által tárgyalt anyagban, melynek Kiss Ferenc (MSZP), a nemzetközi és esélyegyenlőségi bizottság elnöke volt az előterjesztője.

Zala megyében a 2001. évi népszámlálás nemzeti kisebbségekre vonatkozó adatsora azt mutatja, hogy a legnagyobb létszámú kisebbség a cigányság. Az országos reprezentatív, valamint a Bogdán Iván vezetésével végzett helyi kutatások adatai alapján számuk 20 ezerre tehető. A megye településeinek mintegy 90 százalékában élnek cigány családok: a két megyei jogú városban, Nagykanizsán és Zalaegerszegen több mint 40 százalékuk. Zalaegerszegen egyébként a cigány lakosságnak az összlakossághoz viszonyított aránya mintegy 5–6 százalékra tehető.

A zalai kisebbség helyzetét vizsgálva megállapítható: a népesség alacsony iskolázottsága az elmúlt 12 évben nem változott. Nagy számú az aktív korúak, különösen a nők között az írástudatlan és a 8 osztálynál alacsonyabb iskolai végzettségű, tanulni nem akaró személy. A 24 év alatti korosztályban újratermelődik a 8 osztálynál alacsonyabb végzettségű cigány népesség, akiknek a tanulási hajlandósága nem különbözik a szüleikétől, erőteljes tehát a negatív minta a családokban. Nincsenek sikeres élettörténetek, minták a fiatalok és a felnőttek előtt, amelyek a tudás megszerzésére ösztönöznék őket, hiányzik az „érdekeltség”, hogy a gyermek taníttatását, a felnőttkori tanulást megtérülő befektetésnek tekintsék.

Hosszabb távon garantált foglalkoztatás nélkül nem tehető érdekeltté az iskolázottság növelésében a fiatal generáció sem. A zalai cigány népesség kétharmadának életkörülményei kedvezőtlenebbek a nem cigány népességnél. Jellemző a szegénység átörökítése, a többszörösen hátrányos helyzetből való kilépésre képtelenség. Nincsenek társadalmi szempontból kedvező, támogatható „túlélési minták”.

Zalaegerszegen 2001-ben készült egy cigánykutatás, amelynek során 56 háztartást kerestek fel a kutatók. A felmérésből kiderül, hogy a városban a cigány háztartások kevesebb, mint fele rendelkezik olyan bevételi forrással, amely munkából származik. A felnőtt cigány népesség 20–25 százalékának van állása, kevesen tanulnak, 70 százalék az inaktívak aránya. A felkeresett háztartások 71,4 százalékában volt munkanélküli, több mint fele rendelkezett valamilyen lakbér-, vagy közüzemidíj-tartozással. A cigány emberek átlag életkora 10 évvel alacsonyabb, mint a többségi társadalomhoz tartozóké.

A zalai megyeszékhelyen néhány kivételtől eltekintve nem jellemző a cigányok telepszerű elkülönülése, a városon belüli lakóhelyi szegregáció sem jellemző. Ma már a cigányok ugyanúgy megtalálhatóak lakótelepeken, mint a külső városrészekben. Az önkormányzati bérlakásban élő 1012 család közel 20–25 százaléka roma család. Ami a bérlakásigénylőket illeti, a polgármesteri hivatal adatai alapján 2008. február elsejei állapot szerinti lakásigénylők száma 526 fő.

Az igénylők között közel 20 százalék a cigányok aránya, ez tehát 100–105 igénylőt jelent. Mindehhez hozzátartozik, hogy az elmúlt év jelentős mértékű bérlakáskiváltásai is többnyire cigány családokat érintettek. Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a rászoruló családok – ezen belül a cigány családok – lakhatási körülményeinek javítására, és igyekszik a felmerülő szükségletekhez igazodni.

A városi közgyűlés a cigány népesség helyzetének, életviszonyainak elemzését követően több javaslatot is megfogalmazott: alapvető kérdésnek tartja a roma gyerekek és fiatalok iskoláztatását, a hátrányok leküzdését. Teljes körűvé kell tenni a gyermekek óvodáztatását, ez alapfeltétel a továbblépéshez. A munkavállalás miatt nagyobb mértékben szükséges kihasználni a speciális projektek által kínált munka- és tanulási lehetőségeket, a közhasznú foglalkoztatás bővítését. Létfeltétel a lakásszerzés és -megtartás, de a bérlakásban élők támogatásán kívül kiemelten kell kezelni és figyelni egyéb megoldásokat is.

A Szerencsejáték Zrt. 1 millió forintos adományban részesítette a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítványt.

A pécsi területi igazgatóság minden évben kiválasztja azokat a szervezeteket a hozzá tartozó megyékből, amelyeket céljuk és működésük alapján támogatásra érdemesnek talál. A 2008-as évben a bírálóbizottság Zala megyéből az oktatás színvonalának fejlesztéséért dolgozó közalapítványt választotta. Az adománylevelet ünnepélyes külsőségek között, sajtótájékoztató keretében adta át Pécsen, a Szerencsejáték Zrt. területi igazgatója, Csősz Violetta Balaicz Zoltánnak, a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány igazgatójának.

– Az egymillió forintos adomány célja a közalapítvány által 2007-ben létrehozott Karrieriroda és Diákcentrum további informatikai fejlesztése. Ezek feladata a felsőoktatás és a támogató cégek, vállalatok közötti kapcsolat szorosabbá tétele, a hallgatók munkaerőpiacra segítése, szakmai gyakorlatok szervezése, és a hallgatói „utánkövetési” rendszer létrehozása – fogalmazott érdeklődésünkre a pécsi ünnepélyes eseményt követően Balaicz Zoltán.

Az Út a munkához program részleteit ismertette a közelmúltban Zalaegerszegen Török Zsolt (MSZP) országgyűlési képviselő, miniszterelnöki megbízott.

A civil szervezetek, kistelepülési polgármesterek és munkaügyi szakemberek részére szervezett fórum előtt sajtótájékoztatón szólt a munkahelyteremtés és a munkára való ösztönzés lehetőségeiről, megemlítve a problémákat is, melyek megoldásához javaslatokat kérnek az érintettektől. A politikus hangsúlyozta: szövetségeseket keresnek az önkormányzatokban pártállástól függetlenül, mert csak összefogással lehet a gondokat enyhíteni.

Török Zsolt utalt arra, hogy az Unióban 60 százalékos a foglalkoztatottság, míg hazánkban az aktív korúaknak az 54 százaléka dolgozik, de vannak olyan térségek, ahol csupán 40 százalék. Az adatokat elemezve hozzátette, a diplomások jobban és hamarabb kapnak munkát, míg az 50 év felettiek és a fiatalok sajnos hátrányos helyzetűnek tekinthetők a munkaerőpiacon.

A 25 év alattiak 15 százaléka rendszeres szociális segélyen él. A foglalkoztatás javítása alapvető célja a kormánynak, tette hozzá. Szólt az újabb, vállalkozókat érintő kedvezményekről – a Start Régió-kártyáról – és arról is, hogy szükség van az átképzési rendszer korszerűsítésére. Szólt arról is, hogy akit feketemunkán érnek, azt esetleg ki kellene zárni a segélyezési rendszerből.

A magyarországi pártok közül mi vagyunk a legkellemesebb helyzetben, jelen pillanatban a Fidesz az egyetlen párt, ahol rend és nyugalom van, ezért tudunk foglalkozni az építőmunkával – fogalmazott Navracsics Tibor, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője zalaegerszegi sajtótájékoztatóján.

Hozzátette: a párt alapprogramja, az Erős Magyarország olyan dokumentum, amely jól mutatja a Fidesz stratégiai irányát, azt az utat, mellyel Magyarország kikerülhet a súlyos gazdasági és szociális válságból. Ez a kormány és a miniszterelnök már nem képes irányt szabni az ország fejlődésének, tette hozzá a politikus.

Navracsics Tibor hangsúlyozta: a legsürgetőbb feladat a gazdasági növekedés elindítása és a munkahelyteremtés. „Meg kell szabadítani a gazdaságot a fékektől, amelyeket az elhibázott kormányzati politika tett rájuk”. Ezek akadályozzák a kis- és középvállalkozások fejlődését, az önkormányzatok munkáját, ez utóbbiak is komoly gondokkal küszködnek.

A sajtótájékoztatón dr. Gyimesi Endre polgármester a polgári középosztály megerősödésének szükségességéről szólt, Manninger Jenő, a megyei közgyűlés elnöke a központi források igazságtalan elosztásáról, a megyéket sújtó intézkedésekről, míg Gyutai Csaba az egészségügy kapcsán beszélt morális válságról.