Horizont

A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának Zalaegerszegi Intézete az április elején rendezett Közgazdász Hallgatók Tudományos Tanácskozásán az intézet eddigi legsikeresebb tudományos diákköri (TDK) szereplését érte el. Az intézet nyolc hallgatója jutott be az országos megmérettetésre, s ebből hat dolgozat ért el helyezést (I. hely: 1 dolgozat, II. hely: 1 dolgozat, III. hely: 2 dolgozat. Különdíj: 2 dolgozat.) A versenyről az érintettekkel, felkészítőjükkel és a TDT elnökével beszélgettünk.

– A tudományos diákköri munka a diákoknak alkalmat ad arra, hogy a kötelező tananyagon kívül elmélyedjenek a számukra érdekfeszítő témakörökben: kutatásokat végezzenek, s azt egy konferencián ismertessék – mondta Zsupanekné dr. Palányi Ildikó, a TDT elnöke.
A többfordulós TDK-rendszerben a házi TD-versenyt a budapesti főiskolán követi egy megmérettetés, majd a legjobbak onnan kerülnek az országos versenyre.

– A TDK lényege a tehetséggondozás és persze nem titkoltan az is, hogy az így felfedezett diákok később a felsőoktatás oktatói utánpótlását adják.
A megmérettetésen többségében pénzügyi jellegű témák szerepeltek, az első helyezett dolgozat – Kovács Natália és Matics Attila közös prezentációja – azonban a pénzügy és a marketing világát ötvözte. A dolgozat „A társadalmi felelősségvállalás a pénzügyi szektorban” címet viselte.

– Kérdőíves felmérés módszerével kutattuk a bankok és a banki ügyfelek kapcsolatát – mondta Matics Attila –, többek között azt, hogy a bankok céljai milyen hatással vannak az ügyfelekre, s hogy összességében milyen az elégedettség a pénzügyi intézetekkel szemben. A kutatás során élesen körvonalazódott, hogy a bankok megtévesztik az ügyfeleket: mind a reklámokkal, mind pedig a szerződésekkel.

– Ezt a megállapítást csak megerősíti az a Gazdasági Versenyhivatal által kiszabott 400 millió forintos bírság – kapcsolódott be a beszélgetésbe Balázsné Lendvai Marietta, aki a dolgozat konzulense volt –, melyet a fogyasztók megtévesztése miatt rótt ki a szervezet. Ráadásul a PSZÁF-hez beérkezett panaszok között is élen járnak a nem kellő tájékoztatás miatt indult eljárások. De nincs min csodálkozni, hiszen a bankokban jelenleg is futószalagszerű értékesítés zajlik. Mivel egy alkalmazott teljesítménykényszerben van, abban érdekelt, hogy minél több ügyfelet szerezzen, bármi áron...

– És itt jön be bankok társadalmi felelősségvállalásának szerepe: az ügyfelek korrekt tájékoztatása a kockázatokról és azok hatásairól – mondta Matics Attila. – A dolgozatban kiemeltük, hogy a bankoknak sokkal átláthatóbbá kellene tenni az információkat ügyfeleik számára. Már csak azért is érdemes a pénzintézeteknek foglalkozni a kérdéssel, hiszen hosszú távon „kifizetődő lehet”, versenyelőnyt biztosíthat számukra.

– A sok negatívum mellett azért érdemes megemlíteni – mondta Balázsné Lendvai Marietta –, hogy néhány bank már kezdi felismerni a szerzőpáros által is felvetett kérdés jelentőségét. Van olyan bank, amely a pénzügyi kultúra fejlesztését több száz millió forinttal támogatja, és van olyan is, amely a televízióban animációs felvilágosító műsorral próbál tenni a lakosság felvilágosításáért.

A beszélgetésen szintén jelen lévő, második helyezést elért Márkus Mónika a kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeit járta körbe, ahol – a dolgozat végső következtetése szerint – szerencsére kedvező fejleményekről lehet beszámolni. Kámán Krisztián témakörének ugyanakkor a tőzsdét, azon belül is az ott alkalmazott technikai elemzést választotta. Mint mondta: rövid távon nem elsősorban a gazdaságpolitikai döntések hatásai épülnek be az árfolyamokba, ezeket technikai elemzéssel fel lehet dolgozni.

Ráadásul a módszerhez nem is kell túl nagy szakmai tudás: függvények, grafikonok, statisztikai elemzéseire, megfigyelésekre épül, amit egy 200 oldalas könyv elolvasásával el lehet sajátítani. S miközben sajnálatos, hogy a dolgozatok nem jutnak el a piac érintett szereplőihez, ahol igazán nagy szükség lenne a tanulságok levonására, a TDK-sok tisztában vannak vele: e pluszmunkának a tapasztalatszerzés a legfőbb erénye.

– Ezenkívül talán ez az egyetlen olyan lehetőség – mondta végül Zsupanekné dr. Palányi Ildikó –, ahol a tanár és hallgató viszonya egy személyes kapcsolattá alakulhat. A TDK Klub mára egy jól felszerelt teremben kapott helyet, ahol diákjaink nap, mint nap használhatják a számítógépeket. Minden hónapban összejövetelt tartunk itt, ahol a tapasztalatcsere alkalmat ad a nézőpontok ütköztetésére, a kisebb vitákra, vagyis a műhelymunkára.

Az elmúlt években többször is módosították a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó szabályokat. 2008. január 1-jétől új díjtételek és módosított eljárási szabályok léptek életbe, változott továbbá az adatszolgáltatás módja, eljáró hatóságként pedig megjelent a Vám- és Pénzügyőrség. A vámhatóságnál kell bevallani az idei évtől a termékdíjat, de ők végzik az ellenőrzéseket is. Hogy kinek és milyen termékek után kell megfizetnie a környezetvédelmi termékdíjat? Erről érdeklődtünk Török Istvántól, a zalaegerszegi Fővámhivatal parancsnokától.

– Környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni a kőolajtermékek, a gumiabroncsok, a hűtőközegek, az akkumulátorok, az elektromos és elektronikai berendezések, a reklámhordozó papírok, illetve a kereskedelmi csomagolóanyagok után – tájékoztat elöljáróban Török István.

– Akkor kell bejelentenie a kereskedőnek a környezetvédelmi termékdíjat, ha fizetési kötelezettsége keletkezik. A bevallást a Vám- és Pénzügyőrséghez kell benyújtani. Az ehhez szükséges formanyomtatvány letölthető a VPOP honlapjáról. Szükség van a bevalláshoz egy úgynevezett VPID- és egy GLN-számra is, melyek a területileg illetékes vámhatóságtól – ugyancsak formanyomtatvány kitöltésével – igényelhetők.

– Kiknek kell fizetniük környezetvédelmi termékdíjat?
– A belföldi előállítású termékdíj-köteles termék esetén az első belföldi forgalomba hozó, illetve a saját célú felhasználó kötelezett a termékdíj megfizetésére. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik a közösségen belüli beszerzésre. A reklámhordozó papírok, valamint a kenőanyagok esetén a belföldi forgalomba hozó első vevője fizet, kereskedelmi csomagolás estén pedig az első továbbforgalmazó vevő.

Nem egyszerű értelmezni a szabályozást – vallja be a parancsnok, és egy példával szolgál. – Ha egy húsipari cégtől vásárol egy kereskedő vákuumfóliás csomagolással ellátott terméket, akkor a vákuumfólia után a húsipari cégnek kell a környezetvédelmi termékdíjat megfizetnie. Amennyiben azonban a kereskedő becsomagolja a terméket még egy zsírpapírba, a zsírpapír felhasználása után neki kell megfizetnie a termékdíjat.

– Mondjunk egy példát a termékdíj összegére is!
– Termékpályánként és árukörönként változó a termékdíj. Egy három liter űrtartalmú nejlontáska után 3 forintot kell fizetni, 3 litertől 20 liter űrtartalomig 10 forint, efölött 20 forint darabonként a környezetvédelmi termékdíj. Léteznek egyébként mentességek a fizetés alól, illetve mód van az átvállalásra is.

Ez utóbbit a belföldi forgalomba hozó teheti meg. Amennyiben szerepel a számlán, hogy az adott termék után megfizették már a környezetvédelmi termékdíjat, mentesül a kereskedő a fizetési kötelezettség alól.

Nem egyszerű kiigazodni a szabályozáson! Éppen ezért Infovonalat (06/1-457-3588) működtet a Vám- és Pénzügyőrség, melyen bárki érdeklődhet az őt érintő rendelkezésekről.

A Reneszánsz Kőfaragó Kft. az 1948-ban alakult Kőfaragó és Épület-szobrászipari Vállalat jogutódjaként vált a hazai kőipar piacvezetőjévé. Zalaegerszegen 1998-tól leányvállalatként, 2004-től – Reneszánsz Zalaegerszeg Kőfaragó Kft. néven – van jelen a cég, s miután korábbi telephelyét kinőtte, egy éve a Déli Ipari Parkba költözött.

Az egy éve átadott telephelyet máris bővítik.

– Mennyiben nőtt a forgalmuk az elmúlt egy évben, amióta az ipari parkba költözött a cég telephelye? – kérdeztük Horváth Gábort, a Reneszánsz Zalaegerszeg Kőfaragó Kft. ügyvezetőjét.
– Országos cég lévén mindig is nagy kínálattal rendelkeztünk, ám a korábbi telephelyünkön – hely hiányában – sok esetben csak járólap méretben tudtuk megmutatni a kődarabokat az érdeklődőknek. Az idő előrehaladtával ez kevésnek bizonyult, így a vevőkör igényeit nem tudtuk mindenben kielégíteni.

Az ipari parkba költözésünk aztán meghozta a várt hatást: a modern gépek és a kiváló technikai színvonal láttán egyre nagyobb bizalommal fordultak felénk. Azzal, hogy telepünkön tábla méretű darabokban mutatjuk be a kőválasztékot, láthatóan megkönnyítettük vásárlóink számára a választást.

– Milyen vásárlói kört céloztak meg?
– Amikor kiköltöztünk erre a városközponttól viszonylag távol eső helyre, szinte biztosra vettük, hogy vissza fog esni a kiskereskedelmi (lakossági) forgalmunk, de szerencsére tévedtünk. Széles palettánk megnövelte az általunk forgalmazott termékek iránti érdeklődést mind a lakosság, mind pedig a viszonteladói hálózat körében.

Eddig is tudni lehetett, hogy az országos hálózat tagjaként nálunk széles az árukínálat, de mint bebizonyosodott, a kisebb kőfaragóknak is igénye a termékskála megjelenítése, és – talán ez a legfontosabb – az azonnali kiszolgálás. Ez is indokolta, hogy mára a környék legnagyobb kínálatával rendelkezzünk.

– A cég számításai – ha jól értem – bejöttek...
– Olyannyira, hogy a további bővítés tervei már el is készültek. A meglévő épületünk mellé közvetlenül egy fedett raktárhelyiséget kívánunk építeni, valamint a meglévő épülethez kapcsolódóan a darupálya meghosszabbítását, amely az anyagmozgatást tenné könnyebbé, biztonságosabbá.

– Beszélhetünk állandó megrendelőkről az önök esetében?
– Ebben a szakmában szinte minden megrendeléssel egyedi igényt elégítünk ki. Ugyanakkor elmondható, hogy egyházi és önkormányzati vonalon különösen jó kapcsolatokkal rendelkezünk, így itt visszatérő megrendelőkről lehet beszélni. Az elsőbbségünk nagyban a szaktudásunknak köszönhető. Restaurálással például a környéken rajtunk kívül csak igen kevesen foglalkoznak.

Cégünk újította fel többek között a Szentháromság-szobrot, s az Olai templomnál az IMMACULATA-szobrot. De, hogy ne menjek messze: a Dísz téri szökőkút felújítása is a mi munkánkat dicséri. A Reneszánsz Zrt.-n belül ezekre a munkára külön műemlék-igazgatóság szakosodott, cégünk ezzel is nyomatékot kíván adni az efféle felújítások fontosságának.

– A Dísz tér szökőkútjának felújítása mellett „hozzáadott értékről” is beszélhetünk, hiszen oszlopokkal, padokkal gazdagodott a tér. Mindkét feladat a Reneszánszra várt...
– A felújítás során a kút 23 éve készült műkőelemeinek tisztítását végeztük el nagy nyomású vizes-homokos technológiával. A legnagyobb odafigyelést részünkről az évek óta lerakódott vízkő teljes eltávolítása igényelte.

Itt szeretném elmondani, hogy ennek a „medencének” a megépítése akkoriban nagy szakmai bravúrnak számított.
A ’85. március 15-én átadott szökőkút munkálatai – zsaluzása, műkővel történő kiöntése – sátor alatt (!) mintegy két hónapot vett igénybe. Azért a dicséret, mert ez a műkő ma is igen jó állapotban van.

A felújítás mellett feladatunk volt még az eredetileg szintén műkőből tervezett padok és oszlopok megépítése. S mivel cégünk évek óta kizárólag természetes kővel dolgozik, így erre az anyagra is adtunk be pályázatot. A két ajánlat közel azonos volt, ezt követően nem volt hát kérdés, hogy a tartósabb anyag mellett döntsön a város.

– Egy ilyen munkálat menynyiben növeli a cég presztízsét?
– Minden önkormányzati referencia valahol számít, hiszen – mivel ez bizalmat kelt a legtöbb emberben, – hatással van a későbbi megrendeléseinkre. Ez tehát valóban egy presztízsnövelő beruházásnak számít, azt azonban szeretném hangsúlyozni, hogy számunkra a kisebb megrendelések továbbra is ugyanolyan fontosak, mint a több millió forintos projektek.

8900 Zalaegerszeg, Ipari út 1.
Tel.: 92/703-200
www.reneszanszzala.hu