Aktuális

Zalaegerszeg fejlesztési tevékenysége jelentős mértékben függ a költségvetés lehetőségeitől, a pályázati kiírásoktól és nem utolsósorban azoktól a külső tényezőktől, melyek meghatározóak a városok számára. Az általános recesszió, a gazdasági visszaesés és a gazdasági szervezetek döntéseit befolyásoló makrokörnyezet napjainkban nem kedvez a befektetéseknek, a fejlesztéseknek. Mindezek dacára a város következetesen és a lehetőségekhez képest jól hajtja végre gazdasági programját – olvasható abban a tájékoztatóban, amely a legutóbbi közgyűlésen került a képviselők elé. Az anyag a város operatív programjának és a kistérség területfejlesztési stratégiájának (2007–2013) időarányos végrehajtását veszi számba.

Az operatív program (OP) legfontosabb célja, hogy ágazati szemléletben megpróbálja megfogalmazni a 2013-ig tartó időszak legfontosabb fejlesztési céljait, melyet öt prioritás mentén foglalt össze. A prioritások alá rendelt intézkedésekhez mintegy 68 program tartozik, közülük 20-at különlegesen fontosnak tartanak. Ez utóbbiak közé tartozik az északi belső feltáró út és a déli elkerülő út fejlesztése, a sétálóutca-projekt, valamint a játszótéri fejlesztések.

A 2007-ben előkészített belváros-rehabilitációs program közülük kettőt, az északi belső tehermentesítő út megépítését és a sétálóutca-programot integrálta. A játszótérfejlesztések jelentős öszszeggel szerepelnek a költségvetésben, ugyanakkor a déli elkerülő út projektje, elsősorban finanszírozási okok miatt, egyelőre nem szerepel a rövid távú célok között. A második prioritás keretében két olyan kiemelt program megvalósítását tűzték ki célul, amelyek jelentős külső forrásbevonást tételeztek fel.

Az időközben elfogadott és elindított operatív programok az ivóvíz-hálózati fejlesztéseket szinte kizárólag az Alföldre koncentrálják az elkövetkező években, míg a megújuló energiák használatát jelenleg az önkormányzatok számára alacsony intenzitás mellett támogatják csak a fejlesztési programok. A prioritás részét képező szociális és egészségügyi fejlesztések esetében, ha a vártnál kisebb projektekkel is, de pályázott Zalaegerszeg a nyugat-dunántúli operatív program forrásaira.

A harmadik prioritás kiemelt öt programjában aktív segítséget nyújtott a város a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pályázatához, amely – mintegy 2,5 milliárd forintos program keretében – a zalaegerszegi műszaki képzés infrastrukturális fejlesztését célozta. Hivatalosan még nem tud az önkormányzat ennek eredményéről. A negyedik prioritás kiemelt programjai az északi ipari terület infrastrukturális fejlesztését, innovációs központ létrehozását, az ipari területek „zöld” energetikai fejlesztését, a Gébárti-tó sport- és aktív turisztikai fejlesztését tűzték ki célul.

Közülük az ipari övezeti infrastruktúra és a technológiai központ létrehozását szolgáló programok kidolgozásra kerültek. Elkészültek a tervek a Gébárti-tó déli részének, illetve a strand területének egységes koncepciójú fejlesztésére. Az ötödik prioritás a térségmarketing fejlesztését célozza a zalaegerszegi kistérséggel együttműködésben. Ennek elemei jelenleg kidolgozás alatt állnak.

Rendhagyó óra keretében beszélgetett a bűnmegelőzésről a Béke Ligeti Általános Iskola felső tagozatosaival Bujdosó Balázs pszichológus, aki a lelki segítségnyújtás mellett kiemelten foglalkozik a fogyatékossággal élők problémáival is (e témában írt tankönyve a napokban került ki a nyomdából). Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Országos Bűnmegelőzési Bizottsága által összeállított program lehetőséget ad a felvilágosító előadásokra, az év végén záruló másfél éves időszakban képzett szakemberek állnak az oktatási intézmények rendelkezésére. A lehetőségről a pedagógiai intézeten keresztül lehet bővebb felvilágosítást kapni és segítséget kérni. A konkrét beszélgetési téma az adott osztály, intézmény igényeinek megfelelően többféle lehet.

– A különböző típusú iskolákban, illetve más-más életkorban eltérő problémák jelentkezhetnek. A drogfogyasztás, a lopás, a zsarolás, esetleg a prostitúció lehet a központi probléma. A program ezeket a típusokat dolgozza fel – ismertette a részleteket Bujdosó Balázs. – Eddig a megyéből csak néhány intézmény élt ezzel a felvilágosítási lehetőséggel, mely a nyári szünet után ősszel folytatódik majd.

Az a szándék, hogy minél szélesebb szakmai közösséget hozzunk létre (rendőrség, pedagógiai intézet, CKÖ, polgárőrség) és párhuzamos munkával, egymással együttműködve próbáljuk a társadalmi problémát kezelni. Mert a probléma gyökerei annál sokkal mélyebbek, hogy a megoldást kizárólag az iskolában kellene keresni. Az intézmény ehhez egyedül kevés, akkor is, ha biztonsági őröket állítanak a kapuba és pszichológusokat alkalmaznak.

A bűnözés társadalmi hátterével kell foglalkozni, nem elég egyes pontokon változtatni – majd a konkrét foglalkozásokra visszatérve elmondta: – A gyerekek közösen megnéznek egy filmet az adott témakörben, majd a vetítés után megbeszéljük, szituációs játékokon keresztül feldolgozzuk a felvetett problémát...

A diákok sok saját negatív élményt, félelmet, szorongást szoktak ilyenkor megfogalmazni, melyekből valamilyen kiutat remélnek. Én azt vallom, nincs általános probléma. Van egy ember, és neki van egy saját gondja a világgal, önmagával. Vannak és kellenek modellek a megoldáshoz.

„Minden várakozásunkat felülmúlta a háromnapos fesztivál látogatottsága: az elmúlt hét végén több tízezren fordultak meg a belvárosban, a legtöbben szombaton délután késő estig, ekkor mintegy 15 ezer ember sétált a Kossuth utcán, hallgatva a koncerteket” – tájékoztat a tapasztalatokról Velkey Péter, a polgármesteri hivatal, művelődési osztályvezetője, az Egerszeg Fesztivál felelőse.

– Jó érzés volt látni a szórakozó családokat, fiatalokat és a sok-sok gyereket, akik például élvezettel vették birtokba a zsinagóga parkolójában felállított vidámparkot. Egy kicsit tartottunk attól, hogy a növényekben kár keletkezik, letapossák a virágokat a koncertezők. Nem történt ilyen, sőt, rászóltak egymásra, hogy vigyázzanak a parkokra.

A Széchenyi téri színpadon fellépők pedig azt mondták, hogy szép, elegáns helyszínt találtunk, háttérben a templommal. Nagyon vigyáztunk a tisztaságra, naponta többször is takarítottak a szakemberek. A három nap balesetmentes volt, és mint többen jelezték felém, biztonságot jelentett egy mentőautó folyamatos jelenléte is.

Velkey Péter elmondta még: az idén óvatosak voltak a vendéglátósok, tartottak attól, hogy esetleg nem sikerül a fesztivál, ezért kevesen vállalkoztak arra, hogy kitelepüljenek a Kossuth utcára. Szerintem jövőre már többen lesznek, hívni is fogjuk a borászokat, kézműves mestereket. Megoldandó továbbá, hogy a Dísz téren biztonságosabb legyen az áramellátás, mert bizony szombaton többször is adódott probléma.

Ezenkívül több ülőhely is elkelne, és ami fontos, szeretnénk a nagykoncertek helyszínén kivetítőt felszereltetni, egy előre kialakított helyen. Bízom abban, hogy a város jövőre több pénzt biztosít az Egerszeg Fesztiválra, és így többet tudunk majd fordítani a marketingmunkára is. A háromnapos fesztivál nem került többe az idén mint két évvel ezelőtt.