EGERSZEGI UTCANEVEK
Kelemen Imre utca
Bár ma már nem a belváros legfrekventáltabb utcája, mégis a legrégibb utcák közé tartozik. Már az 1826-os városrendezési térképen is szerepel. 1827-ben Kertallai utcának, 1888-ban Síp utcának hívták. 1957-től Komját Aladárról, a kommunista költőről és újságíróról nevezték el. Első nevét onnan kapta, hogy a Rákóczi Ferenc utcai házak elég nagy kertekkel nyúltak le az utcáig, úgy hogy az valóban a kertek alatt haladt el. A rendszerváltozás után az utcát Kelemen Imre zalatárnoki születésű jogászról, jezsuita szerzetesről nevezték el.
Flórián utca
Már 1807-ben említik Czigány, 1808-ban Új, 1851-ben ismét Czigány utca néven, 1911-ben pedig ismételten Új utcának nevezték. 1948 után a rendszerváltozásig Kun Károlyról, a zalaegerszegi munkásmozgalom egyik nevezetes alakjáról és a helyi szociáldemokrata párt vezetőjéről nevezték el. 1945-ben az akkori dokumentumok szerint „pártmunka teljesítése közben, tragikus körülmények között halt meg”. Az utca 1826-ra már a mai nyomvonalon és hosszúságban kiépült. 1911-ben az utca lakói kérték a Czigány utca nevének megváltoztatását, de a képviselő-testület akkor kérésüket elutasította. Kérésüket megismételték azzal az indokkal, hogy a város legrégibb okmányaiban is Új utca néven szerepel. A kérést végül elfogadták. A rendszerváltozás óta Flórán utcának hívják, utalva ezzel a közelben lévő tűzoltóság védőszentjére.
Síp utca
Az 1826-os Zalaegerszeg-térkép és a hozzá tartozó összeírás egyértelműen jelzi, hogy ez az utca volt a régi Czigányszer, majd 1888-tól Síp utca; többször azonban név nélkül jelölik. 1828-as várostérképen pedig Czigány utcaként szerepel, majd 1948-ban és 1963-ban ismét név nélkül jelzik. Az ott lakó idős emberek a ’70-es években határozottan állították, hogy az utcát sohasem hívták Czigány utcának, hiszen az a szomszéd utca volt. 1960-as évek közepétől állandósult a Síp utca elnevezés, melynek eredete nem tisztázott.
| A Pécsi Tudományegyetem Szenátusa június 26-i ülésén elfogadta a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar (PTE-FEEK) zalaegerszegi kihelyezett tanszékének létrehozására vonatkozó javaslatot. |
A részletekről, a tanszék kiépítéséről, a szakok indításának menetéről sajtótájékoztatón számolt be dr. Nemeskéri Zsolt, a PTE-FEEK dékánhelyettese, dr. Borosán Gyula, a zalaegerszegi tanszék vezetője és Balaicz Zoltán, a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány igazgatója, aki bevezetőjében az előzményekre, az egyetemmel való tárgyalássorozatra emlékeztetett.
Mint elhangzott: a PTE FEEK már a pótfelvételi eljárás során meghirdet két képzést, amelyek megfelelő számú érdeklődő esetén már 2008. szeptemberében indulhatnának Zalaegerszegen. Az egyik az andragógia BSc (korábbi elnevezésben főiskolai szintű) szak, mely 3 éves, levelező tagozatos, költségtérítéses lenne, maximum 40 érettségizett fiatallal.
A másik az ifjúságsegítő felsőfokú szakképzés, ami kétéves, nappali tagozatos és államilag finanszírozott. A keretszám ebben a képzési formában maximum 30 fő. A ponthatárok megállapítására július 24-én kerül sor, ezután kezdődik a pótfelvételi eljárás, melyben azok vehetnek részt, akiket vagy nem vettek fel sehová, vagy nem is jelentkeztek a rendes felvételi eljárás során. A kihelyezett egerszegi tanszék a campus területén, a BGF PSZFK Zalaegerszegi Intézete és a BME GÉK Zalaegerszegi Képzési Központja közös telephelyén jön létre.
A szükséges tantermeket, tanári szobákat a számviteli főiskola biztosítja. A tanszéken dr. Borosán Gyula mellett még három főállású munkatárs dolgozik majd. Dr. Nemeskéri Zsolt a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az andragógia a felnőttképzés tudománya, hagyományos értelemben a neveléstudomány területe. Két szakiránya a személyügyi szervező és a felnőttoktatási szakértő. Az ezen a szakon végzőknek a tapasztalatok szerint nincs elhelyezkedési problémája.