Panoráma

Soha nem láttam még embert olyan szeretettel nézni valakire, mint ahogyan Győrffy Csaba néz beteg kislányára, Adriennre. A mérhetetlen szeretet mellett néhány hónapja a remény is megjelent az édesapa szemében. Úgy tűnik, sikeres volt az őssejtbeültetés, napról napra javul Adrienn állapota.

Mint arról a ZalaEgerszeG hasábjain már többször beszámoltunk, Győrffy Adrienn négyéves kora óta szenved egy ritka betegségben, Friedreich-ataxiában. A kisagy irányító idegét bénító kór következtében a most 18 éves fiatal lány évek óta kerekesszékben kénytelen tölteni napjait. A magyar orvosok tehetetlennek bizonyultak a betegséggel szemben, Adrienn és szülei azonban soha, egy percre sem adták fel a reményt.

Megtanulták, hogy az állandó torna és mozgás az egyetlen, ami késleltetni tudja a teljes leépülést. Így – bár egyre kínkeservesebben – minden nap végigcsinálták Adriennel a gyakorlatokat, és hacsak tehették, a sétát sem hagyták ki, bár az utolsó időkben már csupán 4–5 métert bírt megtenni a fiatal lány a szüleire támaszkodva.

Egyetlen remény maradt a gyógyulásra: az őssejtbeültetés. Mivel a beavatkozás ötmillió forintba kerül, és az egészségbiztosító nem ad támogatást a kezeléshez, 2007 tavaszán alapítványt hozott létre a család, és kéréssel fordultak a zalaegerszegiekhez. Példás összefogásról tett tanúbizonyságot a város, folyamatosan gyarapodtak a forintok Adrienn számláján.

Több mint kétezren adták pénzüket a jó ügyért, és februárban már arról tájékoztatta lapunkat az édesapa, hogy összegyűlt a szükséges összeg, utazhatnak Kínába az őssejtbeültetésre.
Győrffy Adrienn és édesapja június 7-e és 30-a között tartózkodott a fejlett orvostudományáról ismert országban. Huszonkét órát utaztak három másik magyar gyermekkel és kísérőikkel, dr. Páli Jenő vezetésével. Nagyon fárasztó volt az út Haiko városáig, ám minden perc megérte, fogalmazott immár itthon Győrffy Csaba.

– Egy neurológiai kórházban voltunk Haiko városában. Nekik vannak a világon a legmodernebb, idegkezelt őssejtjeik – meséli az édesapa. – Kinttartózkodásunk első három napja vizsgálatokkal telt. Hiába vittünk magunkkal minden eredményt Magyarországról, ők maguk megismételték az összes vizsgálatot, ultramodern berendezéseik segítségével. Magyarországon álmodni sem mernek ilyen technikáról.

Az őssejtkezelést ötnaponta kapta Adrienn vénába egy olyan anyag kíséretében, ami segíti a beépülést. A hatást már az első éjjel érezte a kislány – árulja el Győrffy Csaba. – A beültetést követő napok akupunktúrával kezdődtek, majd jött a torna, és délután ugyanez. Közös szobánk volt Adriennel. Nem hagyományos kórterem, inkább egy kis szállodai szobának felelt meg konyhával, légkondicionálással, TV-vel, DVD-lejátszóval felszerelve.
Egyetlen területen voltak problémái az édesapának. Saját bevallása szerint nem túl járatos a főzésben, így az ebédkészítés bizony mindennap megizzasztotta. Akárcsak a kínai kánikula. 40–45 fokokat mértek a szabadban.

Adrienn jól viselte a megpróbáltatásokat, bár a kórházon kívül nem sok időt töltött. Sikerült azonban megismerkednie a többi magyar beteggel. Az egyik családdal azóta is tartják a kapcsolatot. Adrienn egyébként olyan, mint mindig. Folyamatosan mosolyog, kedves, lesi édesapja minden szavát. Ő maga is egyre jobban beszél.
– Köszönöm szépen, jól érzem magam. Mindennap tornászom, két-három órát, úgy mint a kisbabák. Újra meg kell tanítani lábaimnak a mozgást – fogalmaz Adrienn. – Ha anyukám és apukám is itthon van, sétálni is elmegyünk. Egyre jobban bírom a sétát. Éjszakánként pedig érzem, ahogy beépül szervezetembe az őssejt. Furcsa, de nagyon jó érzés ez.

Adrienn napról napra erősebb. Már képes felhúzni és megtartani a lábát, jobban bírja a terhelést is. Apró lépésekkel elindult a gyógyulás útján. Az orvosok szerint esélye van a teljes gyógyulásra.
– Hat hónap alatt épül be teljesen az őssejt Adrienn szervezetébe. Az év vége körül megyünk kontrollra, akkor dől el, hogy lesz-e szükség újabb kezelésre – mondja az édesapa. – Ha igen, azt reményeink szerint már Magyarországon végzik el. Dr. Páli Jenő több napilapnak nyilatkozta, hogy Magyarországon tervezik kialakítani az őssejtbeültetés európai központját.

Győrffy Csabától megtudtuk azt is, hogy kiválasztottak a magyar orvosok hat beteget – köztük Adriennt –, akik számára, szükség esetén, ingyen biztosítják a következő kezelést. Amennyiben így lesz, természetesen nem tartják meg az Adrienn gyógyíttatására összegyűlt pénzt. Jelen pillanatban 1 millió 368 ezer forint található a lány számláján. A Győrffy család bízik abban, hogy nem lesz szükségük erre a pénzre. Ha így történik, felajánlják az összeget egy másik zalaegerszegi beteg javára.

Reneszánsz kori időutazás részesei lehettek mindazok, akik ellátogattak a hétvégén az egervári várba. Az Egervári Históriák keretében egyebek mellett lovagi torna, bajvívás, íjászbemutató, korabeli táncoktatás, keleti hastánc és középkori játszóház fogadta az érdeklődőket. A programsorozat mindkét napon zászlós, dobos felvonulással vette kezdetét Egervár utcáin, majd a várba csalogatták a középkor iránt érdeklődőket az ország legnépesebb lovagrendjének tagjai, a Fekete Hollók.

– Igyekeztünk élővé varázsolni a várat erre a két napra. A tizenötödik századi udvari életet hoztuk el Egervárra – árulta el Sashalmi Tamás, a Fekete Hollók Rend alelnöke. A kaposvári Fekete Hollók jelenleg 60 állandó tagot számlálnak. Rendszeres szereplők a magyarországi várakban.
A középkori hangulat Egervárra is sok érdeklődőt vonzott. A falu első embere bízik abban, hogy akárcsak az Egervári Estékből, az Egervári Históriákból is sikerül hagyományt teremteni.

– Év elején kerestek meg bennünket a Keresztury ÁMK-ból, hogy a reneszánsz év apropóján „Mátyás apródja voltam” címmel programot szerveznének Egervárra. Nagyon örültünk az ötletnek, pályázati támogatás híján azonban nem valósult meg a rendezvény. Itt helyben ennek ellenére nem hagytunk fel az elképzeléssel, és végül az Egervári Estékért Alapítvány szervezésében létrehoztuk az Egervári Históriákat – beszél az előzményekről Németh József, Egervár polgármestere, aki a rendezvény sikerén felbuzdulva máris a folytatást tervezgeti.

– Minden évben megújítjuk majd a históriákat. A reneszánsz kor felidézése mindig része marad a programoknak, de évről évre szeretnénk más történelmi korokat is feldolgozni: a kelta kortól, a honfoglaláson át, a török időkig, és természetesen a Rákóczi-szabadságharcról sem feledkeznénk meg, ami a győrvári csata által erősen kötődik településünkhöz.