Címlap

A Kaszaházi-fennsíkot fekvése alapján többen Zalaegerszeg leendő Rózsadombjaként emlegetik, ám a 2004-ben elkészült biztató tervek után mintha kissé elakadtak volna a folyamatok. Nem úgy az itt található telkek adás-vétele, ami idővel egyre nehezebbé tette az érdemi tárgyalások megkezdését szolgáló, a tulajdonosokat összefogó építői közösség megalakulását. Lapunk figyelmét az ügyre dr. Tóth László, a városrész önkormányzati képviselője hívta fel, akit több tulajdonos is azzal a kérdéssel keresett meg: mikor építi meg az önkormányzat az ígért közműveket?

„Az önkormányzat máris többet tett a kérdéses terület beépítése kapcsán – mondta a képviselő –, mint amennyit a tulajdoni hányada alapján kellett volna. Ez persze nem vigasztalja azokat a telektulajdonosokat, akik a 2–3 éve történt vásárlás után az építési engedély kiadására várnak, s akiket a terület beépítetlensége miatt adott esetben az illetékfizetési kötelezettség veszélyeztet.

Az önkormányzat fél éve napirendre tűzte a kérdést, ahol világosan kimondta, hogy a tulajdoni aránynak megfelelően vesz részt az építési engedély kiadásához elengedhetetlenül szükséges infrastrukturális fejlesztésekben. De miért is tenne másként? Hiszen túlnyomórészt magántulajdonban lévő területről van szó.”

A város látókörébe két okból került a korábban teljes magántulajdonban lévő kaszaházi terület.
Egyrészt a Zala utcában zajló, úgynevezett OTP-s házak építése kapcsán kérték a lakók az önkormányzatot, hogy foglalkozzon a lakótömbök fölé tornyosuló földtömeg veszélyének elhárításával, másrészt – a Kaszaházi-fennsík későbbi nagyobb arányú beépítése miatt – a rendezési tervben már egyébként is szerepelt a Zala utca meghosszabbítása egészen Andráshidáig. S mivel az egyik Zala utcai lakótömb – igaz, az építési hatóság jóváhagyásával – közel került a tervezett gyűjtőúthoz, nem maradt elég hely az útépítéshez.

„Ebben a helyzetben két út állt az önkormányzat előtt – mondta Sziráki István, a városfejlesztési és tervezési osztály vezetője: vagy megvásárolja az érintett területeket, vagy az ingatlantulajdonosokkal közösen belekezd a fejlesztésbe. Utóbbi mellett döntöttünk, s a műszaki bizottság jóváhagyásával erre a területre elkészült előbb egy tanulmányterv, majd később egy beépítési terv is. A 2004-ben széles körben ismertetett terv részletesen foglalkozik az ide építhető családi és tömbházakkal, ami számításunk szerint akár nyolcezer embernek is életteret adhat.

Ráadásul a ságodi iparterületre érkező vállalkozások nagyban növelik ennek a területnek a beépítési szükségességét. Már ekkor, a tervek birtokában jelezte az önkormányzat az akkor még kisebb létszámú tulajdonosoknak, hogy csakis egy építő közösség életre hívása után tudja a város elképzelni a további együttműködést, többek között annak a megállapodásnak is a létrejöttét, amely a további munkálatok finanszírozásának arányáról döntene.”

Merthogy ez a terület egyáltalán nincs közművesítve. Ám, hogy a felek a későbbi tárgyalási alapokkal tisztába kerüljenek, – immár közös forrásból – elkészíttették a komplett közműépítési tervet. Ebből kiderül, hogy az útépítésre, közművekre 398 millió forintot kell fordítani a tulajdonosoknak, melyből a tisztán önkormányzati feladatként előírt Zala utca építése 88 millió forintot tesz ki.

S bár az építő közösség megalakítása még nem volt napirenden, a telkek magántulajdonosai időközben ingyen felajánlották a városnak a tervek szerinti útépítésre kijelölt területeket. A zártkerti ingatlanoknál megszokott „ajándékozással” a városi tulajdon azonban így a korábbi tizennyolcról közel negyven százalékra kúszott fel.

Ennek tudatában hozott arról határozatot az önkormányzat idén áprilisban, hogy a fennmaradó 310 millió forintos közművesítési költségből – az eredeti, 18 százalékos tulajdoni arány szerint (!) – mintegy 56 millió forint terheli. Nem így gondolják azonban ezt a tulajdonosok, akik épp e hónap elején hozták létre az építői közösséget (ÉK), azonban két aláírás hiánya miatt még nem vették fel a kapcsolatot a hivatallal.

„Mint ahogy arra a közgyűlési határozat is utal, az önkormányzat a tulajdon arányában határozta meg a közműfejlesztés költségeiben való részvételét – utalt Boros Imre, az ÉK elnöke arra a tényre, hogy a város tulajdoni aránya a korábbi 18-ról 38 százalékra módosult. – Véleményünk szerint ez utóbbit kellene figyelembe venni a költségviselés megállapításakor is.”

Boros ugyanakkor a feladatok megosztása mellett is érvelt, mondván: amennyiben az egész projekt az önkormányzattal közösen kerülne megvalósításra, elkerülhetetlen lenne a közbeszerzés kiírása, ami – mint mondta – jelentősen megnövelné a kivitelezési költségeket. Ellenben ha megállapítanák az önkormányzat feladatnagyságát, így csak azt a részt kellene közbeszerezés alá vonni.

Feltételezhető, hogy az építési közösség megalakulásával most már a tulajdonosok egyike sem hiszi, hogy tisztán önkormányzati feladat lenne az infrastrukturális beruházás, ugyanakkor biztosra vehető, hogy az önkormányzat részvételi arányának rögzítése tárgya lesz az építői közösség és az önkormányzat közti egyeztetésnek.
Úgy tűnik, már évek óta a tulajdonosokon a sor, hogy ezt a tárgyalást kezdeményezzék...

Villámlátogatáson volt a közelmúltban dr. Gyimesi Endre Marosvásárhelyen. A látogatás apropója az volt, hogy a város polgármestere ünnepélyes keretek között átadta az ezredik Tiszteletbeli Zalaegerszegi Polgár címet. Aki kapta, egy marosvásárhelyi magyar nemzetiségű színésznő, kétgyermekes édesanya.

Gyutai Csaba és dr. Káldi Dávid az új Petőfi-szobor előtt.

– Hivatalos tárgyalást folytattam Marosvásárhely polgármesterével a két város kapcsolatáról, és ennek fejlesztéséről. Elsősorban az európai uniós projektekkel kapcsolatos tapasztalataimat osztottam meg, az erdélyi város vezetőjével. Mivel ő is kérte a Tiszteletbeli Zalaegerszegi Polgár címet, az oklevelet azzal adtam át, hogy kérjük, a magyarság érdekeire is különösen figyeljen oda – mondta dr. Gyimesi Endre.

Gyutai Csaba alpolgármester és dr. Káldi Dávid önkormányzati képviselő három napot Herszonban töltött.
– Testvérvárosunk alapításának 230. évfordulóját ünnepelte, erre az eseményre kapott meghívást Zalaegerszeg önkormányzata. Májusban a magyar nagykövetség meghívására már jártam Herszonban, akkor a gazdasági kapcsolatok élénkítése volt a cél.

Ukrajnát egyre dinamikusabb gazdasági fejlődés jellemzi, ez nagy lehetőséget jelenthet a magyar vállalkozások számára. Elsősorban gépipari és bútoripari együttműködést keresnek a herszoni vállalkozók. Mi a közvetítői szerepet vállaltuk, és a mostani látogatás ebben egy újabb láncszem volt. Most már a vállalkozókon, az üzletembereken van a sor – fogalmazott Gyutai Csaba.

Beszámolt arról is, hogy a herszoni ünnepi programsorozat részeként újra felállították Szabolcs Péter szobrászművész Petőfi-szobrát, melyet évekkel korábban elloptak. Most az alkotóművész újra elkészítette. A költségeket a két önkormányzat közösen vállalta, Zalaegerszeg 1,2 millió forinttal járul hozzá a Petőfi-szobor elkészítéséhez. Az ünnepi avatáson jelen voltak a megye és a város vezetői, akik fontosnak tartják a magyar kulturális jelenlétet Herszonban.

A Kuseli Nemzetközi Őstermelői Vásáron Zalaegerszeg immár a hetedik alkalommal vett részt. A zalai megyeszékhely bemutatkozásán túl a Tourinform-iroda megyei, régiós és országos turisztikai kínálatával is várta a szabadtéri vásár látogatóit. Mint Bogár Beáta nemzetközi szakreferens, aki az önkormányzatot képviselte Kuselben, elmondta, a legnagyobb érdeklődés a wellness-katalógusok és lehetőségek iránt volt.

Ugyanakkor a Zalai Népművészeti Egyesület három tagját (fafaragót, fazekast és szakmafűzőt) a Harangláb Népzenei Egyesület zenészeit, nagy-nagy szeretettel fogadták. Sikere volt, mint az elmúlt években mindig, a gasztronómiai kínálatnak, a bográcsgulyásnak és a hortobágyi húsos palacsintának, valamint a magyar boroknak és pálinkáknak. Bogár Beáta szerint már várják a zalai testvérvárosból érkezőket, kíváncsiak a standjukra, ezért igyekeznek minden évben újdonságokkal meglepetést szerezni a kuselieknek és a többi külföldi vendégeknek is.