Krónika

Szeptember az iskolás gyermekek szülei pénztárcáját gyakran nyitogató hónap. Mostanra talán már rendeződtek a tankönyvbeszerzések, újra feltűntek a papírboltban az elseje környékén hirtelen hiánycikké váló bekötők, hogy jövő augusztusig porosodjanak a polcokon.

Az általános iskolákban lezajlottak a szülői értekezletek, ahol újabb beszerzési listával lehettünk gazdagabbak, ehhez majd még hozzátesz az SZM-gyűlés, a szakkörök, a különórák igényei. A középiskolákban azonban még csak a napokban várják év eleji értekezésre a szülőket. Jó tudni, hogy mi várható. Szemes Béla középiskolai szakreferenst kérdeztük a témában.

– Az oktatás túlzott liberalizációja széthúzta az iskolakezdés körüli költségeket – mondja a néhány éve még gyakorló pedagógus szakember. – Vannak intézmények, amelyekben megfizethető áron „szolgáltatják a közoktatást”, illetve olyanok, melyeket csak a legfelsőbb elit tud megfizetni. Például a tankönyvek esetében, legalábbis árban nagy különbségek vannak. A 2001-ben született törvény rendelkezik a tankönyvpiac működésének rendjéről, mely szerint tankönyv az, melyet az Oktatási Minisztérium hivatalosan azzá nyilvánít, hivatalos lapjában kihirdet.

Ennek eredményeként az idei tanévben több mint 1000 (!) oldalas az általános és középiskolai tankönyveket felsoroló lista. Csak az angol nyelvkönyvből való kínálat felsorolása több mint félszáz oldalt tesz ki, 1600 forinttól 9600 forintig, bár túlságosan nagy tartalmi különbségek nincsenek. A tankönyv kiválasztásának kulcsszereplője az iskola szakmai munkaközössége, illetve a tantestülete. Véleményem szerint a közoktatásban az átlagot, és nem az elitet kell keresni, hogy mindenki számára megfizethető legyen a könyv.

Itt jegyzem meg azt a vitaalapot képező kommunikációs zavart, miszerint ingyen illet egyeseket a tankönyv. Vannak szülők, akik jogosultak a támogatásra adott kritériumok alapján 10 ezer forintig. De az iskola kötelessége, hogy ebből 2500 forint értékben tartós tankönyvet vásároljon, melyet a könyvtárban kell elhelyezni. Ha jól sáfárkodott az adott igazgató, akkor már összegyűlhetett annyi tankönyv, melyből valóban biztosítani lehet az ingyenességet.

De mindjárt adódnak gondok. Az érettségire készülő gyerek nem tudja leadni a könyveit, mert akkor miből tanulja meg a tételeket. Ugyanakkor az iskolák közötti átjárhatóságot, az esetleges iskolaváltást is nehezítik a különböző könyvek a diákok számára. Szerintem inkább megfizethető árú, általánosan használható alaptankönyvek kellenének a piacot elborító tankönyvhegyek helyett. Az államnak a közoktatásban, amely mégiscsak egységes rendszer, ennek biztosítására kellene törekednie, illetve a piacosítás okozta kavalkád helyett ennek garantálása volna a feladata.

Egyéb költségek esetén – ellenőrző, beiratkozási díj, rongálásra kaució – szintén jelentős eltérések lehetnek, de ezeket az iskola maga szabályozza, a fenntartónak nincs beleszólása, csak szülői panasz esetén indul vizsgálat. Az iskolának azonban kötelessége a szülőket előzetesen tájékoztatni az efféle költségek meghatározása esetén. A szülői közösségen kívül a diákönkormányzatnak is egyetértési joga van, bár tapasztalatból mondom, hogy ez utóbbi kevésbé képes érvényesülni, hiszen a diákönkormányzatok valódi érdekérvényesítő funkciójuk helyett sajnos a gyakorlatban inkább csak névlegesen működő szervezetek.

Összegezve azt kell mondanom, nemcsak a szülők, hanem a fenntartók számára is nehéz az iskolakezdet, mostanság mintha egyfajta „tatárjárás” lenne a közoktatásban. A közoktatás szereplői: az intézményfenntartók, szülők, diákok, pedagógusok önhibájukon kívül küszködnek, szerepzavarba kerültek. Ennek az orvoslása sürgető kérdés, mert meggyőződésem, hogy a kaotikus helyzet rendezése, a közoktatás valóban stratégiai ágazatként való kezelése igencsak az iskolahasználók érdekeit szolgálná.

Október 4-én, szombaton kerül sor az idei Családfesztiválra, melyet a Mindszenty iskolában rendeznek meg. Az esemény délelőtt 10 órakor kiállítás-megnyitóval kezdődik, ezen a Ganz– Munkácsy Szakképző iskola tanulóinak munkáival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A felnőtt és ifjúsági programok mellett nem feledkeztek meg a szervezők a kicsikről sem, őket játszó- és kézművesek háza várja: fafaragás, agyagozás, marcipán- és tésztakészítés, délután pedig bábszínház várja őket.

– Idén lesz tizenöt éves a Családfesztivál, vagyis a felnőtté válás küszöbére érkezett, így nem is lehetne szebb és jobb programja, mint a felnőtté válás gondjai, örömei a fesztivál előadásain keresztül – tájékoztat dr. Marx Gyuláné, a rendezvény szervezője. – Négy kérdésre keressük a választ, ezek a fiatalság életkezdési nehézségei, társadalmi, szociális, lelki problémái. A fiatalok közül egyesek sokáig tanulnak, mégsem tudnak elhelyezkedni a szakmájukban, miért?

Későbbre csúszik a házasságkötés, a családalapítás ideje, kötnek-e egyáltalán házasságot a fiatalok? Van-e kapaszkodó a könyörtelenül profitorientált gazdaságban? Elavulttá váltak a régi példakép-egyéniségek? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat meghívott vendégeinkkel: Tőkéczki László történésszel, Schaffer Erzsébet íróval és Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes atyával. Találkozhatnak még az érdeklődők Illés Fanni úszóval is.