Gazdaság

A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház négy örökös tagjának bronz fényképeit avatták fel a napokban a teátrum főbejáratánál.

Béres János szobrászművész rézfényképeken örökítette meg Bereményi Géza Kossuth-díjas író-rendező, Boncz Barnabás színházi titkár, művészeti kurátor, Egervári Klára, nyugalmazott érdemes művész és Ruszt József Kossuth-díjas főrendező, igazgató arcmását. Siklósi Vilmos és felesége Judit támogatásával készültek el az alkotások, és mint Siklósi Vilmos az avatóünnepségen fogalmazott, a három szerelme – szülei, felesége és családja, valamit a művészetek, ezen belül a színház – közül a teátrum iránti vonzalmát otthonról hozta magával, és öröm számára, hogy adhat, segíthet. Az egerszegi színház nem csak értéket, hanem egy nagyszerű közösséget is teremtett, és ezért, mindannyiunkért támogatják a művészetet.

Dr. Gyimesi Endre avatóbeszédében a négy színházi szakember életútját méltatta, kiemelve munkásságuk jelentősebb állomásait. A város nevében megköszönte a Siklósi házaspárnak mindazt, amit az elmúlt években tettek a színházért, a kultúráért, hiszen nem ez az első eset, hogy mecénásként támogatják a teátrumot. A legnagyobb derültséget az váltotta ki, amikor a polgármester Boncz Barnabással viccelődött, mondván úgy hírlik nevet változtat, és ezentúl „Bronz Barnabásnak” hívják majd.

RÉGI IDŐK ÍZEI: RONGYOS KIFLI, BORDÁS KIFLI, TÖKI POMPOS,
ARANYGALUSKA ÉS PRÓSZA

Gasztronómiai időutazásra invitálja vásárlóit január 20-tól február 8-ig a Zalaco Zrt. A régi idők ízeivel és hangulatával a szürke téli napok egyhangúságába kíván színt és melegséget varázsolni a megyeszékhelyi sütőipari vállalkozás.r

Ízes múltbéli kalandozása során olyan, mára már szinte elfeledett péksüteményeket kóstolhatunk meg, melyeket nagyanyáink és a kispékségek készítettek. Ezek egyike a rongyos kifli, mely a budapesti kávézók közkedvelt reggelizősüteménye volt egy csésze tejeskávé, vagy kakaó mellett az 1920–30-as években. Megkóstolhatjuk továbbá a töki pompost, melyet a Pest megyei Tök településről neveztek el. Ugyancsak az asztali örömök részese lehet a bordás kifli, melynek eredeti hazája Szeged és környéke. Az egész országban ismerik, és a háziasszonyok ma is készítik az aranygaluskát és az aludttejes prószát. Az utóbbi népi étel Zalában igencsak kedvelt és elterjedt.

– Régi magyar házias ízekkel találkozhat a vásárló a HAGYOMÁNYŐRZŐ HETEK programjában. Honnan jött az ötlet? – kérdezem Ibránszki Györgytől, a Zalaco Zrt. vezérigazgató-helyettesétől.
– Szaküzleteinkben már hagyománnyá vált egy-egy európai ország jellegzetes péksüteményeit bemutató hetek megrendezése. Csak emlékeztetőül, tartottunk már francia, olasz és holland heteket, amiket mindig nagy érdeklődés kísért. Idén azt gondoltuk, hogy nézzünk körül saját házunk táján, és lepjük meg vásárlóinkat a régi korok hagyományos gyártású hazai péksüteményeivel. Minderre fogyasztói igény is mutatkozott.

Ezért olyan péksüteményeket választottunk és kikerestük eredeti (házi) receptjeiket, melyek már-már feledésbe merültek elkészítésük összetettsége, időigénye miatt. Ahogy fejlődött, gépiesedett a sütőipar, úgy szorultak ki a kézi készítésű, hagyományos alapanyagokat igénylő termékek.

Gondolok itt a rongyos kiflire, mely leveles, vajas tésztájú péksütemény. Ma már csak az idősebbek sütik ezt a nagy odafigyelést, gyakorlatot és nem különben időt igénylő süteményt. Története igencsak régmúltra nyúlik vissza, hiszen receptje megtalálható Cziffray István 1840-ben megjelent Magyar Nemzeti Szakácskönyvében.

A tészta többszöri előnyújtása és hajtogatása nagyon fontos, valamint hogy fagyasztott vajat gyúrjunk bele. Ugyanis így válik tésztája rendkívül lággyá, lazává és rétegessé. Eleink készítették sósan és édesen, porcukorral meghintve, később sonkás töltelékkel is. Nagyüzemi előállításával is próbálkoztak, de a gépi technológia nem adta a megszokott minőséget. A rongyos kiflit bátran nevezhetjük a francia croissant magyar megfelelőjének. Sajnos, a könnyebben és géppel előállítható termék szinte teljesen kiszorította.

– Milyen ízesítésű lesz a Zalaco rongyos kiflije?
– Édes és töltelék nélküli. hogy tésztájának harmonikus íze érvényesülhessen. Tésztája gazdag, egyharmad arányban teszünk tejet, lisztet és vajat. A vajat és nem margarint, ugyanis a kellemes aromás ízt a vaj adja neki. S még egy érdekesség róla. Régen annyira lágy tésztából készítették, hogy csak zsákdarabon tudták felsodorni. Innen kapta találó nevét.

– A kispékségek terméke volt az ugyancsak kézzel gyártható bordás kifli.
– Szegeden és környékén sütötték a kispékségek, de a családok asztalára is gyakorta került. Bordás lemezen sütötték, innen származik elnevezése. Ezért mi is gyártattunk le ilyen lemezeket, hogy a kívánt formát megkapjuk. Tésztája a liszt mellett sok tejet és vajat tartalmaz. Ettől rendkívül finom és hosszú ideig lágy marad.

– A töki pompos első hallásra eléggé rejtélyesnek hangzik. Mi ez, és honnan származik?
– Ez egy eredetileg tót étel, a pompos azt jelenti, hogy leszakított tészta, és azért töki, mert a Pest megyei Tök településről való a receptje. Kenyérsütéskor a nyers tésztából mindig leszakítottak egy darabot, amit kemencében kisütöttek az éhes gyermekek örömére.

Az így elkészült forró lángos tetejét megrakták lila- és fokhagymával, szalonnával, zsírral vagy tejföllel. Mi is hasonlóképpen járunk el. Tésztájába túrót is teszünk, és itt az üzemben félig készre sütjük. Így kerül majd a szaküzleteinkbe, hogy minél frissebb legyen. Ott sütik majd készre, és megrakják baconszalonnával, vöröshagymával és tejföllel. Ellenállhatatlan és igen laktató étek.

– Klasszikus süteménynek számít az aranygaluska is.
– Szintén házi recept alapján és kézzel készítjük el ezt a fogyókúrásnak semmiképpen sem nevezhető édességet. Tésztájába cukrozott darált diót keverünk, illetve a tetejét is gazdagon megszórjuk, majd megsütjük. A hozzáillő vaníliasodó elkészítését azonban már a vásárlóinkra bízzuk.

– Egyik legrégibb ételünk a prósza, amit sváb ételnek mondanak. Mi, zalaiak azonban úgy tartjuk, hogy helyi étel.
– Igen, Zalában igencsak közkedvelt az egykor a szegények étkének számító étel, mely ma reneszánszát éli. Gondoljunk csak a prószafesztiválokra. Modern konyhai eszközzel – ami lereszeli a krumplit, hogy ne kézzel kelljen – otthon is hamar elkészíthető, csak legyen hozzá krumpli, liszt, kefir és tejföl. Rengetegféle variációja létezik, mert mindenki saját ízlésének megfelelően alakíthatja. Mi aludttejes változatban készítjük el kukoricalisztből. Tetejét baracklekvárral, szilvadzsemmel és tejföllel ízesítjük. Bízom abban, hogy e rövid ismertető meghozta az étvágyat, és minél többen látogatnak el Zalaegerszegen szaküzleteinkbe a hagyományőrző hetek január 20-tól február 8-ig tartó időszakában.

Ibránszki György végezetül elárulta, ha a vásárlók körében kedvező fogadtatásra talál a régi magyar ízek programja, megismétlik az „akciót”, hiszen akad még bőven péksütemény a tarsolyban, amit érdemes felidézni-elkészíteni és az asztalra tenni.

– Kedves Blanka, bizonyára sokakat meglep, hogy lehetséges ilyen rövid idő alatt nulláról felsőfokú nyelvvizsgát tenni. Talán az is szerepet játszott ebben, hogy Ön gyakorló nyelvtanár?
– Valóban, az ELTE bölcsészkarán végeztem, de a sikerhez vezető úton a döntő tényezőt egy számomra új módszer, a Kreatív Nyelvtanulás jelentette.

– Tudtommal pontosan négy hónappal az után, hogy először kezébe vette a tananyagot, 90% körüli eredménnyel a nap legjobb szóbeli vizsgáját produkálta – felsőfokon!
– Így van. Akkor kezdtem el tanulni a Kreatív Nyelvtanulással, amikor még heti 35–40 órát tanítottam, de egyáltalán nem esett nehezemre, hogy a mindennapos munka után nekiálljak tanulni, gyakorolni. Sőt, a sikerélmény, hogy már az első lecke után rengeteg mondatot tudtam aktívan használni, még jobban motivált. Alig vártam, hogy újabb és újabb leckékbe fogjak bele, és hogy megismerkedjek a még ismeretlen szavakkal, nyelvtani jelenségekkel.

– Ön egyszemélyben „kreatív”-nyelvtanuló és a hagyományos módszereket is tökéletesen ismerő nyelvtanár. Így ritka rálátása lehet a szakmai kérdésekre, és hiteles véleményt mondhat. Mi e módszer fantasztikus sikerének kulcsa? Mitől igazán újszerű és hatékony a Kreatív Nyelvtanulás?
– Én eddigi nyelvtanári munkám során még nem találkoztam ennyire logikus szerkezetű tananyaggal. Személyes meggyőződésem, hogy ma ez a legjobb nyelvkönyv a piacon kezdők/újrakezdők számára, ill. akik rendszerezni vagy felfrissíteni kívánják eddigi tudásukat.

– Ön pedig kedves Gina, tíz hét alatt sikeres középfokú C nyelvvizsgát tett, ráadásul egyéni tanulással, tanári segítség nélkül, egy egyedi nyelvtanulási metódussal. Igaz?
– Valóban így történt. A módszer a Kreatív Nyelvtanulás, melynek kidolgozója Gaál Ottó, aki 27 középfokú állami nyelvvizsgájával a nyelvtanulás egyéni bajnoka Magyarországon.

– Mitől más és mitől ilyen sikeres ez a módszer?
– Nekem az tetszett benne, hogy azonnal célnyelven kellett megszólalnom, miközben a kétnyelvű tananyag segítségével folyamatosan ellenőrizni tudtam magamat. Nem volt stressz, de volt helyette sikerélmény, visszaigazolás. Így gyorsan kialakul a beszédkészség, ráadásul nyelvtani hibáktól mentesen! A két oktatócsomag és a CD minőségű hanganyagok a középfokú nyelvvizsga követelményeit veszik célba.

– Milyen nyelvekből hozzáférhető a Kreatív Nyelvtanulási Módszer, és mennyibe kerül?
– Eddig angol, német, francia, olasz, spanyol, svéd és norvég nyelvre készült tananyag, a két oktatócsomag ára hanganyaggal együtt 19.900 Ft, ez alig egy tucat magánóra költségeinek felel meg.

– Úgy tudom, hogy Zalaegerszegen is lesz vásárlással egybekötött termékbemutató, amelyen Önnel személyesen is találkozhatnak az érdeklődők.
– Igen, január 23-án és 30-án pénteken, 17–19 óráig az SZMK épületében a Kosztolányi tér 6. szám alatt (I. emelet 22.) a tananyagokat bárki megtekintheti, s szívesen megosztom tapasztalataimat ezzel az új, hatékony nyelvtanulási módszerrel kapcsolatban. Szeretettel várok minden tanácsot kérő érdeklődőt akár kérdéseivel akár problémáival!