Címlap

Várhatóan július közepétől már kiszélesített és jelentősen megerősített útburkolaton közlekedhetnek a járművek Zalaegerszeg és Sümeg között. A két várost összekötő nagy forgalmú alsóbb-rendű út három szakaszán nagy erőkkel zajlik a rekonstrukció, mely összesen 18,3 kilométert érint. Az ipar és idegenforgalom szempontjából is jelentős nagy forgalmú út rendbetételének több mint 1,3 milliárd forintos költségét a Nyugat-dunántúli Operatív Program teljes egészében uniós forrásból biztosítja.

A nyugat-dunántúli régióban öt projekt keretében összesen 59 kilométeren újulnak meg a négy- és az ötszámjegyű utak, amelyekre együttesen 3,6 milliárd forintot fordítanak a Nyugat-dunántúli Operatív Programból. Ebből Zala megyére egyetlen projekt jut, ami azonban az egyik legjelentősebb mind a felújított kilométerek számát, mind pedig a ráfordítást tekintve – mondta Balogh József, a régió fejlesztési tanácsának elnöke a Kamarák Házában, a felújításokról tartott sajtótájékoztatón.

Hozzátette: a négy állammal határos nyugat-dunántúli régióban nemcsak nagyobb a forgalom, de az utak állapota is rosszabb az országos átlaghoz képest. A munkálatokkal azonban – a projektekkel kapcsolatos kifogások miatt – megcsúsztak, így a 2007–2008-ra tervezett kivitelezések csak most kezdődhettek el. Az eredmény mindazonáltal nem marad el, a jobb elérhetőség és megközelíthetőség kedvezően hat majd a régió, azon belül Zala megye gazdaságára.

Az alsóbbrendű utak felújítására 2007 és 2013 között összesen 9,5 milliárd forintot költhetnek el a nyugat-dunántúli régióban. Ebből az összegből használnak fel most 3,6 milliárd forintot, egészítette ki az elhangzottakat Horváth Jácint, a régió fejlesztési ügynökségének ügyvezetője.

Zala megyében hasonló nagyságrendű útfelújítás nagyon régen történt. Akkor a Zalakomár–Sármellék közötti 13 kilométeres szakasz rekonstrukciójára kerülhetett sor. Ezért is jelentős a mostani beruházás, amely lehetővé teszi, hogy a teher- és személyforgalommal igencsak terhelt, igen rossz állapotú összekötő út 18,3 kilométer hosszan megújulhat, hangsúlyozta Juhász Tibor, a nyertes projektgazda, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Zala megyei igazgatója.

Az útburkolatot mindenhol megerősítik a háromrétegű aszfalttal, útszélesítést azonban csak a külterületi részeken, mintegy 9 kilométer hosszan végeznek. A rekonstrukció Türjéhez közel eső szakasza közvetlenül kapcsolódik a 2004-ben felújított szakaszhoz. Így a mostani beruházás második üteme a sümegi út felújításának, melyet a későbbiekben a Zalaszentiván és Zalaegerszeg közti szakasz rendbetételével szeretnék teljessé tenni.

– Igencsak ki voltunk téve a rossz állapotú út nagy forgalmának, most azonban örülünk, hogy mind az útfelújítás, mind pedig a vasútivonal-korszerűsítés befejeződik a nyár közepére – mondta el Tóth András, a leginkább érintett község, Pókaszepetk polgármestere. – Ezt szeretnénk megspékelni azzal, hogy Pakoddal közös sikeres pályázatnak köszönhetően megújítjuk mindkét településen a belterületi buszmegállókat, buszöblöket. A beruházás során fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítést is megvalósítunk. Ezért is viseljük türelemmel az útfelújítást.

Kollégák, barátok, tisztelők emlékeztek Gábor Miklós Kossuth-díjas színművész születésének 90. évfordulójára. Az ünnepséget a város önkormányzata, a Hevesi Sándor Színház, a Vitrin Egyesület, valamint a Pannon Tükör szerkesztősége kezdeményezte és szervezte.

A zalaegerszegi színész alakját emléktábla őrzi az Ady utcában, ahol szülőháza ma is áll. Béres János szobrászművész alkotását 2002-ben avatták fel. A dombormű előtt dr. Gyimesi Endre polgármester elmondta: a belvárosnak egy fontos történelmi pontja az Ady utca, hiszen három olyan személyiség is született itt, akik az egész ország kultúrájáért sokat tettek: Wlasics Gyula volt vallás- és közoktatásügyi miniszter; Keresztury Dezső költő, szintén oktatási miniszter; és Gábor Miklós.

A színművész a Nemzeti, majd Madách Színház után Ruszt József hívására a kecskeméti színházba került. Ez a sorsdöntő ismeretség hozta aztán Zalaegerszegre játszani. 1983-ban a Hevesi Sándor Színház első előadásában – a Ruszt által rendezett „Az ember tragédiájában” – ő alakította Lucifer szerepét.

A koszorúzás után a megemlékezés a színház nézőtéri galériájában folytatódott, ahol fotókiállítás nyílt, mely a művész egyes színpadi alakításait örökíti meg. Urházy Gábor László, Kricsár Kamill és Nagy Péter színművészek Gábor Miklós naplójából olvastak fel részleteket. Azokból az 1950–70-es évekből, mikor Nemzetiből a Madáchba, majd onnan Kecskemétre készült.

Felolvasás a színházban. Részletek Gábor Miklós naplójából...

Az elhangzottak alapján Tarján Tamás irodalom- és színháztörténész arra kereste a választ, ki is volt, milyen ember is volt Gábor Miklós? Mint mondta, a kortárs magyar irodalom és színházi élet számára semmiképp sem színészkirály, mert az Latinovits Zoltán lett. Gábor a színészkirályfi, és ez a „fi” a királyhoz képest sokkal nyitottabb. Több benne a várakozás, a lehetőség. Nem véletlen, hogy egyik legjelentősebb alakítása 1962-ben éppen a Hamlet volt. Akiből szintén nem lett király.

Mikor ezt a szerepet játszotta, idegrendszerében már benne volt a történelmi csalódás, érezte, hogy nemcsak „Dániában bűzlik valami”. Viszont a játékból hiányzott 1968 szellemisége, ami a 60-as évek elején még nem volt sejthető. A színművész egész életét és alakításait áthatotta a sérülékenység, s az önértékelés, ami mindig elbizonytalanította: elég jó vagyok-e?

Gábor Miklós amolyan osztott lélek; az önirónia és kétely egyszerre volt jelen benne. Mindez érződött a színpadon is. Ettől lett viszont kiváló színész, aki modern és klasszikus drámai hősöket; töprengő, intrikus és hősszerelmes szerepeket egyaránt lenyűgöző átéléssel játszott. Ahogy megfogalmazta: „a játék az egyetlen valóság szerves része. Az ártatlanság csodája...”

Gábor Miklós-díj

Szegezdi Róbert, a Hevesi Sándor Színház színművésze Shakespeare: Hamlet című drámájának Claudius alakításáért kapta az idei évben a Gábor Miklós-díjat, melyet az elmúlt héten a Holdvilág és utasa című előadás után adtak át.
Az elismerést Gábor Miklós halála után két évvel, 2000-ben, özvegye Vass Éva színművész alapította.

Mint lapunkban beszámoltunk róla, Stefán Gábor, a Hevesi Sándor Színház igazgatója lemondott posztjáról. A színházat fenntartó város polgármestere elfogadta a lemondást. A továbbiakban Szabó József, a teátrum gazdasági igazgatója megbízott igazgatóként vezeti az intézményt.

A közelmúltban megtartott társulati ülésen dr. Gyimesi Endre polgármester elmondta, arra kérték Bagó Bertalan művészeti vezetőt – aki nem volt jelen az eseményen, és akinek szerződését a következő évadra nem hosszabbította meg Stefán Gábor –, hogy a következő évad programjainak összeállításában vegyen részt.
Ezt követően a város polgármestere és Bagó Bertalan személyesen is egyeztetett.

Dr. Gyimesi Endre arról tájékoztatta lapunkat, hogy megállapodtak abban, még egy évig a színház művészeti vezetője marad Bagó Bertalan. A nyár folyamán kiírásra kerül a pályázat az igazgatói posztra, az új vezető jövő év január elsejétől vezetheti a teátrumot. Az azt követő szezonra már ő választja meg munkatárasait, fogalmazott a polgármester, és hozzátette: a város érdeke, hogy csend legyen a színház körül, mert ez biztosítja a nyugodt alkotómunkát.