Panoráma

A közelmúltban került sor a Boldogasszony-kert közösségi hely avatására Zalaegerszegen a ferences templom szomszédságában lévő zöldterületen. A napot szentmise nyitotta, majd kulturális műsor, kézművesvásár, bográcsban főtt ebéd várta a betérőket. A rendezvény felajánlásokból jött létre, kezdve a két hónappal ezelőtt indult területrendezési és ültetési munkáktól a nyitás előestéjén felállított kerítés alapanyagig, csakúgy mint az ebédhez valók, a színpad szerzése, a hangosítás vagy a fellépők önkéntessége, sőt utazási önköltsége, a közreműködők munkája.

Ki mit tudott, hozzáadott a közöshöz, ezzel a példaadással alapozva meg az emberek újra egymásra találását, és a magyar kultúrkincs védelmét. Nem is mindennapi látványt nyújtott egy megyei jogú városban a kalákában szorgoskodók sürgése-forgása. A kaput díszítő ősi magyar rovásírást csak alig néhányan tudják (már/mégcsak?) elolvasni.

Mint azt dr. Gyimesi Endre polgármester köszöntőjében elmondta, az ember feladata a teremtés, alkotás, és nem szégyen visszatérni eleink szokásaihoz sem, akik szép kötelességeket hagytak ránk, melyek csak olyan biztos alapokra épülhetnek, mint a hit, az erkölcs, a szeretet és az összefogás. Ezért is támogatja a kezdeményezést a város vezetése.

– Régi álom volt, hogy a templom mellett egy közösségi helyet alakítsunk ki, de ez eddig nem valósulhatott meg, mert nem volt kikkel komolyan átgondolni és véghezvinni – mondta Papp Tihamér ferences atya, aki papi áldását adta a kezdeményezéshez, miután a rend tulajdonában lévő területet az önkéntesek kezébe adta. – Most előbukkantak azok az emberek, akik ezt az álmot valósággá akarják váltani, és gyorsan kiderült, hogy sokakat megérintett ez az álom, hogy valahol tehetnek, segíthetnek a jobb kapcsolatokért.

És gyorsan előjöttek azok a rejtett értékek is, amelyeket éppen őrizni szeretnénk. Két hónap alatt kialakítottak a szorgos kezek egy kis gyümölcsöst, veteményeskertet, elrendezték a területet, kerítés épült, és megvalósult ez első összejövetel, mely a jövőben rendszeres lesz. Persze itt nem lehet megállni, jó lenne egy épület is, mely az időjárástól függetlenül lehetővé teszi a találkozásokat.

– Régen is mindig a templom környéke volt a közösségi élet helye, itt beszélgettek az emberek. Ma egyedül olvassuk az újságot vagy egyedül nézzük a tévét, nincs kivel megbeszélni a dolgainkat – mondta Csillag Mónika, a kertet életre hívó Magyarok Szövetsége helyi szervezője. – A közösségépítés mellett az értékmentés nagyon fontos. Ezért léptek fel kizárólag magyar népzenével, népdallal, néptánccal, verssel, megzenésített verssel a szereplők.

Az Álom.net című film szereplőivel találkozhatott az elmúlt héten a zalaegerszegi közönség. A fiatalokkal szinte teljesen megtelt vetítőteremben jó hangulatban telt a csevej, idéződtek fel a filmkészítés körüli sztorik. Külön öröm, hogy „saját emberrel” is büszkélkedhet a város Jankóczky Attila (Dávid) személyében.

Jankóczky Attila, Steiner Kristóf és Labancz Lilla.

A film április 16-i premierje óta országos közönségtalálkozó turnén vesznek részt a szereplők, ennek a zalai megyeszékhely a 12. állomása volt. A résztvevők örömmel nyugtázták a nagy érdeklődést. Az országos visszhang szerint a film vegyes fogadtatásra talált, szélsőséges véleményekkel, de mint kiderült, a tengerentúlon is érdeklődést váltott ki. Hamarosan Los Angeles-ben is látható lesz. A szereplők közül mindössze hárman rendelkeznek színészi gyakorlattal/végzettséggel, a többiek gyors felkészülés után álltak a kamerák elé.

A forgatókönyvet felkérés alapján Steiner Kristóf írta, aki fiatal kora ellenére már névre tett szert a szakmában forgatókönyvíróként, vágóként, televíziós munkatársként, újságíróként, könyvfordítóként. A főszereplő hölgy az imádnivalóan undok Reginát alakító Labancz Lilla első főszerepét könyvelhette el a pomponos lány történetben. A zalaegerszegi Jankóczky Attila pedig a „rosszfiút” alakítja a történetben.

– Az életben sokkal szerényebb és visszahúzódóbb vagyok és kevésbé beszédes, mint a filmben – mondja a 25 éves fiú, aki jelenleg a Budapesti Gazdasági Főiskolán tanul, közgazdásznak készül, a Báthory-szakközépiskola marketingszakának folytatásaként.

– Hogyan kerültél a filmbe?
– Egy ismerősöm hívta fel a figyelmet a szereplőválogatásra.
– Milyennek látod a filmes világot belülről?
– Nehéz szakma, napi tizenkétórás forgatás. Folyamatosan ott kell lenni fejben, szövegben, megfelelni a rengeteg elvárásnak, akár húszszor venni ugyanazt a jelenetet.

– Ki segített a felkészülésben?
– Bánfalvy Ágnes és Kéry Kitti foglalkozott velünk. A rendező is sok instrukciót adott.
– Nőtt az ismertséged a filmkészítés óta?
– Nem hiszem, hogy sokkal többen felismernének az utcán, de a rokonok, ismerősök, barátok tudnak a szerepről.

Ha egy zenekar még csak fél éve létezik, és máris a csúcson van, két dolog lehetséges, vagy zsenikkel van dolgunk, vagy épp egy rég várt reunion jött el. A Mobilmánia kapcsán mindkettő igaz.

Az elmúlt év egyik hazai zenei szenzációjának számított a Mobilmánia nevű formáció megalakulása. Ebben ugyanis öt olyan frontember szerepel, akik a hazai hard rock színtér jól ismert énekesei, zenészei, és egy valami egybeköti őket: mindannyian meghatározó tagjai voltak (az egyébként még ma is működő) P. Mobil együttes valamelyik korszakának.

A csapatot ugyanis Tunyogi Péter, Vikidál Gyula és Rudán Joe énekesek, Zeffer András billentyűs-énekes és Kékesi László basszusgitáros-énekes hozta létre. Mind nagy harcosok, kiváló zenészek, nagy előadók. A csapat turnéra is indult, és telt házas, sikeres koncertjeiken a nagy P. Mobil-számokat játszották sorra. Az együttesben azonban ennél többet látott az EMI zenei kiadó, és felajánlotta számukra, hogy készítsenek egy CD-t, immár saját számokból.

Természetesen a csapat örömmel vetette bele magát a lemezkészítésbe, szövegírónak pedig felkérték az egyik legjobb hazai mestert, Horváth Attilát. Ám a munkálatok során váratlanul elhunyt az egyik legtehetségesebb magyar hard rock énekes, Tunyogi Péter, így az ő hangja – mivel a hangsávokat még akkor nem vették fel – nem kerülhetett már rá az elkészült lemezre. Hatalmas űrt hagyott maga után az énekes, de a bánatban vigasz lehet, hogy a Mobilmánia lemeze elkészült, és immár bárki meghallgathatja otthon is őket.

A CD már kiállításában, kísérőfüzetében is igényes, akárcsak a zenéjében. Olyan igazi, hamisítatlan hard rock zenét tartalmaz, amely nagyon kedves lehet sok, a kemény, de dallamos zenéket szerető ember fülének és szívének. Öröm hallani a jól kidolgozott, riffelős gitárszólókat, a harmóniagazdagságot, a fogós refréneket, no és a valódi Hammond orgonahangzást és szólókat, amely a mai időkben már csak alig-alig érhető nyomon egyes csapatoknál a mindenféle billentyűs kütyük között.

Ez utóbbi hangszer megszólaltatója a csapat vezetője, több dal zeneszerzője, Zeffer András. Zeffi egyébként, aki rákos betegségből, akut leukémiából gyógyult fel (amit Őssejt és rock and roll című könyvében meg is írt), szerencsére újra teljes erőből koncentrálhat a zenére. Egyben említsük meg a gitáros és dobos poszton játszókat is, a szintén Zeffi vezette RockBand tagjait: Vámos Zsolt és Kozma Tamás szólógitárosokat, illetve a dobalapokat pontosan, feszesen hozó Borbély Zsoltot. Szóval, a hard rock zene ül itt ünnepet a Mobilmánia jóvoltából.
A Mobilmánia a Hard Rock Magazin szavazásán az Év Magyar Zenekara cím tulajdonosa lett tavaly.

A könnyed, szórakoztató programok mellett a fesztivál szervezői igyekeznek teret adni a komolyabb hangvételű daraboknak is. 2009. május 17-én (vasárnap) 15.00 órakor lélekemelő pillanatoknak lehet szem- és fültanúja az, akik részt vesz a Magyar misén.

A Magyar mise mind zenei világában, mind szövegével közvetített értékrendjében a mai értékzavaros világban a fiataloknak és az idősebb generációknak egyaránt maradandó élményként különösen fontos kapaszkodási pontokat és iránymutatást nyújt.

A Magyar mise műfaját tekintve oratórikus mű. 1987-ben íródott, és az elmúlt 21 évben rengeteg előadást ért meg itthon és külföldön, mindenütt nagy sikerrel. Többek között bemutatásra került a Bazilikában, a Mátyás-templomban, a Szegedi Szabadtéri Játékokon. A mise rockosított, oratórikus változata, amely ugyan eltér a hagyományos misei szertartástól, de szorosan arra épülő sacrális mű.

A szerzők, Tolcsvay László és Tolcsvay Béla olyan Európáról, a népek olyan közösségéről álmodnak, ahol a közös vagy különböző gyökerű kultúrák sok-sok színt, változatot jelenítenek meg, de mindenekfelett vállalható értékek. A Magyar mise Magyarország és az európai népek harmóniájáért kiállt!
A mű kb. 50 perces, és 9 tételből áll. Az oratórikus mű főszereplői Sáfár Mónika, Sasvári Sándor, Tolcsvay László, Somogyvári László. A szólóénekeseket a Sotto Voce énekegyüttes és a Rubato Vegyeskar kíséri.