Címlap

– Zalaegerszeg környékét érintő villamosítási munkálatokkal július közepéig végzünk – mondta lapunknak Dancsi József, a beruházást elnyerő Vasútvill Kft. főmérnöke. – Július végére pedig elkészül a megyeszékhelytől Bak irányába mintegy két kilométerre található villamos alállomás is, ahol az E-ON rendszerére kapcsolódik majd a vasúti felsővezeték.

Elméletileg ekkor a rendszert akár áram alá is helyezhetnék, azonban az Ukk állomáson zajló pályaépítés miatt ennek a gyakorlatban nem sok értelme lenne. Legelőször október 15-e után indulhat meg a villamos vontatás az Ukk–Zalaegerszeg–Őriszentpéter vonalon.

S azért csak ezen a rövid szakaszon, mert sem a határon túli szlovén vasútvonal megépítésére, sem pedig az Ukk és Boba közti pályaszakasz felújítására eddig az időpontig nem kerül sor. Az utóbbi munkálattal, amely a pálya villamosítását is magába foglalja, várhatóan jövő év májusában készülnek el. Addig mozdonycserével közlekedhetnek a szerelvények.

Az egerszegi közgyűlés múlt héten megtartott ülésén módosította a költségvetését, a főösszeg mintegy hárommilliárd forinttal nőtt. Ez az állami hozzájárulásból és a tavalyi fel nem használt pénzeszközök visszatervezéséből származik, és nincs szó többletforrásról – fogalmazott Gyutai Csaba alpolgármester, és hozzátette: a városi büdzsé ugyanolyan működési hiányt mutat, mint év elején az elfogadásakor. Bár az első félévben a tervezett hiányt közel 200 millió forinttal csökkenteni tudták, az áfa emelkedése visszahozza az eredeti állapotot.

Elfogadta a testület Zalaegerszeg gazdaságélénkítő programját, melynek célja, hogy a gazdasági válság idején az önkormányzat segítse a helyi kis- és középvállalkozásokat, a foglalkoztatások megőrzését és a munkanélküliség kezelését. Mint az alpolgármester elmondta, nincs konzekvens állami gazdaságélénkítő politika, ezért a helyi önkormányzatoknak lépni kell, nem hagyhatják magukra a gazdaság szereplőit.

A program három alapelvre épül: adócsökkentésre, mely szerint a helyi iparűzésiadó-mentesség alsó határát egymillió forint adóalapról 1,5 millió forintra emelik. (Ezzel az intézkedéssel közel négyezer vállalkozás jár jobban). A másik a városi foglalkoztatás bővítése, ennek eredményeként reményeik szerint a regisztrált munkanélküliek mintegy tíz százalékát eléri a program. A harmadik elem a befektetésösztönző csomag továbbfejlesztése és kibővítése. A város gazdaságélénkítő programját a képviselők egyhangú döntéssel fogadták el.

Ugyancsak elfogadta a közgyűlés a következő hat évre szóló közoktatási intézkedési tervet, amelyben három fő szempont érvényesült: a demográfiai hatások, a finanszírozhatóság és az oktatás szakmai és minőségi kérdései.
Gyutai Csaba a sajtótájékoztatón kiemelte még az autóbusz-menetrend változásáról szóló napirendet.

A Zala Volán Zrt. által kidolgozott módosítás járatok szűkítését tartalmazza, leginkább az 1-es és a 8-as helyi járatok átszervezését tartalmazza. A legdrasztikusabban a kertvárosi közlekedést érinti, ezért, bár a testület egy szavazattöbbséggel elfogadta az előterjesztést, a kertvárosi képviselők jelezték, további egyeztetést szeretnének az augusztus 31.-i bevezetésig, és arra kérik a polgármestert, hogy a közszolgáltatási szerződést addig ne írja alá, míg az egyeztetések nem fejeződnek be.

A sajtótájékoztatón elhangzott még, az önkormányzat pályázatot nyújtott be a Nyugat-dunántúli Operatív Program keretében meghirdetett két felhívására: a Béke Ligeti Általános Iskola komplex akadálymentesítésének megvalósítására, valamint a Kossuth utcai kerékpárút folytatásának kiépítésére.

„Amikor két évvel ezelőtt a Kvártélyház udvarára költözött a nyári színház, felvetődött a kérdés: mit is tudunk valójában a ház történetéről? Kiderült, hogy bizony nem sokat, csak töredékeket. Annak ellenére, hogy nap mint nap idejárunk dolgozni.”

Molnár András, a Zala Megyei Levéltár igazgatója kérdésünkre elárulta azt is, hogy ez a hiányosság adta a lökést ahhoz, hogy a levéltár és a Göcseji Múzeum munkatársai összegyűjtsék, feldolgozzák és kötetbe rendezzék a Kvártélyház történetéről szóló dokumentumokat, fotókat.

A könyv ötlete elnyerte az önkormányzat és a nyári színház szervezőinek tetszését is. A hamarosan nyomdába kerülő „Kvártélyház – A zalaegerszegi új vármegyeháza története 1765–2008” című anyag kézirataihoz az önkormányzat adott támogatást, a fényképek digitális feldolgozását pedig a Millecentenáriumi Közalapítvány támogatta.

Hosszú út vezetett odáig, míg az eredetileg katonák elszállásolására tervezett épület tisztviselői szálláshely, vármegyeháza majd – egy része – levéltár lett. Az udvar hasznosítására is volt már számos kísérlet: a ’80-as években zenélő udvarként működött, aztán az Udvarock Fesztivál egyik helyszíne lett, 2007-től pedig a nyári színháznak ad otthont.

„A könyv első három fejezete a korabeli kvártélyház illetve a vármegyeháza építésének és berendezésének történetét dolgozza fel 1765-től egészen napjainkig. Bemutatja továbbá az épület műemléki és művészeti értékeit, az egykori és ma látható műalkotásokkal. A következő öt fejezet a reformkortól a 21. század elejéig foglalja össze a ház használatát, funkcióváltásait” – mondja Molnár András szerkesztő.

A tanulmányok szerzői (Kapiller Imre levéltáros, Megyeri Anna muzeológus, dr. Kostyál László művészettörténész, Molnár András főlevéltáros, Foki Ibolya főlevéltáros, Csomor Erzsébet–Paksy Zoltán levéltárosok, Káli Csaba főlevéltáros) egy sor érdekes, s a város történetének szempontjából fontos eseményre, illetve dokumentumra irányítják rá a figyelmet.

1765-ből előkerült az a szerződés, melyet a házat építő kőműves vállalkozóval kötöttek meg, illetve megvan az a közgyűlési határozat is, aminek alapján elrendelték az építtetést. Ma már az is világos, hogy 1765 előtt az épület helyén állt egy fából készült kvártélyház, ami leégett. Molnár András szerint ezért szeretett volna a vármegye egy újat építtetni: kőből és egy emelettel.

A szállásépület az 1770-es évekre elkészült. Először cserép fedte a tetejét, ám az nem bírta a súlyt, roskadozott, sokszor kellett javítani, így fazsindelyre cserélték. Eredetileg boltíves árkádjai voltak a déli oldalon (Tompa utca felől), és az emeleti ablakok helyén is boltívek díszelegtek. Az árkádokat az 1830-as években befalazták. Napjainkban a külső nagy kapualj és a levéltár kutatótermében látható boltívek eredetiek, vagyis azok még a 18. századból valók.

„Amit mi most Kvártélyháznak hívunk nagy kezdőbetűvel, az tulajdonképpen egy épületegyüttes a Széchenyi tér 3–5. szám alatt. Ez korábban két épület volt: a régi kvártélyház az 5. szám alatt; és a mai levéltár épülete a 3. szám alatt, ami csak 1891-ben épült fel. Ez utóbbit sokáig kismegyeházának hívták. A Kvártélyház története tulajdonképpen a két épület, az udvar és a környező területek, illetve az ezekben lezajlott események közös története”.

Mindez négy nagy fázisra osztható: a már említett 1765-ös kezdeti évekre, az 1880-as időszakra, amikor a nyugati szárny (Göcsej Üzletház felöli rész) épült, az 1891-esre, amikor elkészült a mai levéltár épülete. A földszinten a levéltárral, az emeleten főispáni lakosztállyal és a díszteremmel. Az építész Rauscher Miksa szombathelyi mester volt.

A negyedik fázis az 1927–28-as, amikor Kotsis Iván műegyetemi építész tervei nyomán elkészült a második emeleti ráépítés az addig egyemeletes barokk kvártélyházi (5. szám alatti) épületre. A (3. szám alatti) levéltárépületet pedig ekkor építették egybe az 1885-ben felépült nyugati szárnnyal, s az egész kapott egy egységes neobarokk külsőt. A mai formáját tehát ekkor nyerte el a tömb.

Molnár András érdekesnek találja a funkció- és névváltozásokat is. „A kvártélyház eredetileg tiszti szálláshelynek épült, ám annak nyoma sincs, hogy katonai célra komolyan használták volna. Már az 1770-es évektől sokkal inkább a megyei tisztségviselőknek nyújtott szállást. Ezenkívül rengeteg iroda működött itt, de egyes részeit bérbe is adták például kézművesműhelynek, gyógyszertárnak, fegyvertárnak.

Szóval sok minden volt itt, csak nem katonai beszállásolás”. Talán nem véletlen, hogy a 18. század végétől „szállásháznak” hívták az épületet a városban: a megyei tisztségviselők lakásai és irodái voltak itt. 1872-ben, mikor az igazságszolgáltatás és a közigazgatás kettévált, hivatalosan ez az épület lett a vármegyeháza, bár továbbra is használták szálláshelyként. Mikor 1891-ben a díszterem is elkészült, a vármegye közgyűlése ideköltözött, s egészen 1950-ig itt ülésezett.

A ház összességében két dologról volt nevezetes: egyrészt itt lakott a főispán, másrészt a díszteremben zajló közgyűlésekre sok jeles személyiség látogatott el az évtizedek, évszázadok alatt. Járt itt Deák Ferenc, később Horthy Miklós, Bethlen István majd Kállay Miklós. A készülő könyvben a tanulmányokon kívül mindezekről gazdag fotóanyag is árulkodik Zóka Gyula és Mészáros T. László jóvoltából. Közel 140 képet válogattak ki, illetve digitalizáltak: festményeket, metszeteket, archív fotográfiákat, régi alaprajzokat, tervrajzokat. Csak az épületnek 30 különböző képe van.

A tanulmánykötet, mely várhatóan augusztus végén készül el és kerül a közönség elé, egészen napjainkig kalauzolja el az olvasót. Az utolsó fejezetek ugyanis a Kvártélyház udvarán zajló kulturális programokról szólnak, illetve Tompa Gábor, a nyári színház művészeti vezetője is beszámol az elmúlt két színházi évad tapasztalatairól.