In memoriam Borbás György
Regösének és idolvásár
Tábor a skanzenben
Az áfaváltozás miatt
In memoriam
Borbás György
Végleg eltávozott Borbás György, a tudós tanár, a XIX. és XX. század
fordulója művészetének lelkes kutatója, Zala György kultuszának újraélesztője.
Csendes,
visszahúzódó személyiség volt, de a megszerzett tudás, amelynek birtokában volt,
mindig helyzetbe hozta, „szerephez” juttatta. (Kevesekről tudjuk, róla biztosan:
rendszeres látogatója volt az MTA Művészettörténeti Kutatóintézete
könyvtárának.) Nagy érdeme, hogy a szülőföld kiválóságait az országos, egyetemes
magyar gondolkodás részeseiként tudta megjeleníteni. Elfeledett kapcsolatokra,
eseményekre, értékekre hívta fel a figyelmet. Ő is tudta: a lokális és az
egyetemes között van „átjárás”, és a (történelmi) Zala megye, valamint székhelye
nagyszerű szellemeket bocsátott útjára.
Két jeles ember, egy művész és egy politikus, foglalkoztatta legtöbbet. Zala
(Mayer) György és Wlassics Gyula. Zala György esetében ő is felfigyelt az
ellentmondásra: a Budapest látképét meghatározó szoborcsoport alkotójának a
nevét nem ismerik, a szakma pedig fanyalogva, lebecsülően szól róla. (Ha
egyáltalán szól.) Bekapcsolódva a lendvai lokálpatrióták munkájába, elkészítette
az első, alapos kutatómunkán nyugvó Zala György-monográfiát. Az albumot végleges
formájában a Kossuth Kiadó jelentette meg, Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti
Galéria főigazgatója előszavával.
Méltóan a millennium évfordulójához, melynek Zala György meghatározó
szobrászművésze volt. 2004-ben pedig ugyancsak a Kossuth Kiadó adta ki a
Wlassics Gyula és a művészetek című dokumentumkötetét, mely a századforduló
körképét rajzolja meg a kultuszminiszter és kortárs alkotók levélválogatásával.
A kortárs képzőművészet is szívügye volt: a Kölcsey-gimnázium „iskolagalériája”
az ő találmánya. Számtalan fiatal művész mutatkozott itt be a középiskolás
közönségnek. (Nem véletlen, hogy leánya is festészetből szerzett diplomát a
pécsi egyetemen.)
És eljött a 2008-as év, Zala György születésének 150. évfordulója. Borbás
György az emlékbizottság titkáraként (dr. Gyimesi Endre elnöki segítségével)
heroikus munkát végzett. Oroszlánrésze volt abban, hogy a budapesti megemlékezés
és a kisebb-nagyobb, kapcsolódó rendezvények rendben lezajlottak. És a
szobrászhoz kapcsolódó városokban az emlékkiállítások segítettek visszahozni a
köztudatba egy kiváló szobrászművészt, a magyar historizmus avatott mesterét.
Nagyszerű tanulmányt írt a Pannon Tükör Zala György összeállításába, s neki
köszönhető az a kiadvány, amely Zala György 150 címmel jelent meg a Nemzeti
Emlékhely és Kegyeleti Bizottság kiadásában.
A tavaly ősszel Lendván, a Zala György téren felavatták a szobrász portréját,
melyet egy mai kollégája, a Munkácsy-díjas Király Ferenc mintázott. Az
ünnepségen Zalaegerszegről ketten vittünk koszorút, és elhelyeztük a szobor
talapzatán. Láttam rajta, hogy valami nagy-nagy elégtétel suhant át az arcán. A
szobrász végérvényesen hazatért. Nekem ez a pillanat marad meg róla, ezen az
esős estén, az ünneplő sokaság kavargásában, ott állt magányosan, de a bevégzett
munka belső örömével. Példája azt bizonyítja, a szülőföld okos szeretete
rendkívüli teljesítményekre képes. Emlékét megőrizzük!
Péntek Imre
vissza az elejére
Regösének
és idolvásár
Hun
üst a múzeumi éjszakán
A tűzről szólt az idei Múzeumok Éjszakája
programsorozat június 27-én a Göcseji Múzeumban. Az est első felében a
Szibériából érkezett „Tűz őrzője” című időszaki kiállításhoz kapcsolódóan Somfai
Kara Dávid, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének munkatársa tartott előadást
„Eposzmondák és regös hagyományok Belső-Ázsiában” címmel.
A fiatal kutató a belső-ázsiai, altáji népekkel foglalkozik, s az elmúlt
évtizedben több, hosszabb expedíción is részt vett. Azt vizsgálja és gyűjti,
hogy területenként milyen eltérések vannak a sámánok és regösök feladata,
„hivatása” között.
Mert nem foglalkozásról beszélhetünk esetükben, hiszen a mesemondókat és
sámánokat a szellemek „hívják el” erre a feladatra; hogy közvetítsenek ősi
üzeneteket a ma élők felé. Mindezek megismerése azért fontos a magyarok számára,
mert a honfoglalás előtti korokban szoros kapcsolatban álltunk ezekkel a török
és mongol népekkel. A regösénekekből ízelítőt is hallhattak az érdeklődők:
felvételről és – az előadó jóvoltából – élőben egyaránt.
A
hagyományos Szent Iván-éjhez közeli estén fotóbemutatóra is sor került: dr.
Simán László zenei aláfestéssel mutatta be képeit a közönségnek „Hullámzó
látomások” címmel.
A restaurátorműhelyben ezúttal idolkészítés várta a gyerekeket. Egy öntőforma
segítségével mindenki elkészíthette a saját kultikus tárgyát. A múzeum
gyűjteményében fellelhető idolok másolatait pedig meg is lehetett vásárolni.
Az idei éjszaka „sztárvendége” egy egyedülálló Somogy megyei lelet volt, melyet
2006 tavaszán tártak fel a régészek.
Az 1600 éves hun áldozati üst 60 centiméter magas és 22 kilogramm súlyú. A
gazdagon díszített edény szinte teljesen épen került elő a Balatonlelle melletti
Rádpusztáról. Az üstöt a Hun Birodalom virágkora idején – az V. században –
használták: a szakemberek szerint az előkelőségek halotti búcsúztatásakor
szokásos áldozati szertartás elvégzéséhez.
A látogatók ízelítőt láthattak továbbá a szeptemberre tervezett „Testedzés és
életöröm – Zalai sportok” című kiállításból. Megyeri Anna muzeológus, a tárlat
rendezője elárulta: hatalmas, az egész megyét átfogó gyűjteményről van szó. A
kiállítás régi sporteszközök, fotók, újságcikkek és személyes tárgyak
segítségével mutatja majd be a megye száz évet is átölelő sporttörténetét.
vissza az elejére
Tábor
a skanzenben
Szinte nem is kell hirdetni, olyan népszerű a Göcseji
Múzeum által immár hatodik éve megrendezett népművészeti tábor, melynek a
skanzen ad otthont. A heti turnusokban 6–12 éves korú gyerekeket foglalkoztatnak
népi iparművészek, népzenészek, játszóházvezetők. Így már kinőtt egy generáció a
népművészetet és a múzeum értékeit fókuszba helyező, nyugodt hangulatú táborból,
de a jó hírnév biztosítja a 25–30 fős tábor teltségét.
– Mindennap más mester foglalkozik a gyerekekkel, illetve hetente is változik a
program. Többek között lehet agyagozni, szőni, termésfonással, fafaragással,
gyöngyfűzéssel foglalkozni. Állandó résztvevőnk Horváth László, aki mozgásos
játékokat és ifj. Horváth Károly, aki népdalokat tanít a gyerekeknek – mondta
Horváth Csaba fazekas, a tábor egyik vezetője
– A kellemes és hasznos időtöltés mellett ezek a gyerekek később nagyobb
kedvvel látogatják a skanzen és a Göcseji Múzeum programjait, kiállításait.
Az első turnusban főként az Ady-iskola diákjai vettek részt, de vendég gyerekek
voltak Hévízről, Budapestről, Dombóvárról is.
vissza az elejére
Az áfaváltozás
miatt
helyesbítő számlákat küld a zalavíz
Nem mondunk újdonságot azzal, hogy 2009. július 1-jével
az általános forgalmi adó mértéke a termékek és szolgáltatások jelentős részénél
20 százalékról 25 százalékra emelkedik. Ez alól a víz- és csatornaszolgáltatás
díjai sem jelentenek kivételt. Árkovics Orsolyát, a Zalavíz Zrt. gazdasági
igazgatóját arról kérdeztük, miként érinti az áfaváltozás a megye 124
településén szolgáltató társaság gazdálkodását.
– Mennyivel nőnek a víz- és csatornadíjak?
– Mindenekelőtt szeretném tisztázni, hogy az önkormányzatok által 2009. évre
megállapított nettó víz- és csatornadíjak továbbra is érvényben maradnak. Az áfa
emelkedése ugyan a Zalavíz Zrt. költségeinek kisebb mértékű növekedésével is jár
(pl. benzin áfája), ezeket a többletköltségeket nem hárítjuk át a fogyasztókra.
A számlák bruttó összege csak az áfa 5 százalékos emelkedése miatt lesz
magasabb.
– Okoz-e a számlázásban problémát az áfaemelés?
– A Zalavíz Zrt. költségtakarékosság miatt idén tért át az évi egyszeri
vízmérő-leolvasásra minden olyan fogyasztó esetében, ahol a havi vízfogyasztás
nem éri el a száz köbmétert. Azoknál a partnereinknél, ahol a fogyasztás
meghaladja a havi száz köbmétert, a havi leolvasás és a havi számlakészítés
miatt zökkenőmentes az áfa mértékének kezelése a számlázásban. A probléma annál
a több mint harmincezer fogyasztónál jelentkezik, ahol több havi átalányszámlát
küldtünk ki az első félévben, attól függően, hogy melyik hónapban kerül sor a
mérő leolvasására.
– Sztornózzák ezeket a számlákat?
– Más eljárást választottunk, ami véleményem szerint a vízmű és a fogyasztók
részéről is könynyebben kezelhető, a számviteli előírásoknak pedig teljes
mértékben eleget tesz. Mivel a már kiküldött átalányszámlák még húsz százalékos
áfával készültek, a július 1-je utáni időszakra vonatkozó átalányszámlákhoz
egy-egy helyesbítő számlát küldünk a fogyasztóinknak. A helyesbítő számlák
fogják tartalmazni a már kiküldött átalányszámlákra vonatkozó áfakülönbözetet.
– Tehát senki ne dobja el a számlát azért, mert húsz százalékos áfa szerepel
rajta?
– Természetesen őrizzék meg a húsz százalékos áfával elkészített
átalányszámláikat, és a második félévben kiküldésre kerülő helyesbítő számlákkal
együtt szíveskedjenek azokat befizetni. A két számla együttes befizetésével
teljesül az adott hónap átalányának fizetési kötelezettsége – erősíti meg
Árkovics Orsolya gazdasági igazgató az elmondottakat.