Alkalom a számvetésre

A szakiskolákban csökken a létszám

Szüreti fesztivál a belvárosban


Kenyérszegés a templomkertben.

Alkalom a számvetésre

Ünnepségek augusztus 20-án

Bogdán Marianna„A magyar nemzet számára Szent István a függetlenség, a méltóság, a megmaradás és a lelki erőforrás szimbóluma” – fogalmazott az ünnep előestéjén, a csácsi városrészben felállított Szent István-szobor előtt beszédében Bogdán Marianna, az Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ igazgatója. Hangsúlyozta az együtt megélt ünnepek jelentőségét, a szimbólumok, a lelki megtisztulás fontosságát, az összetartozást.

Utalt arra, hogy I. László rendelte el először a megemlékezést Szent Istvánról. Ezt követően szólt István személyiségéről, a hozzá kapcsolódó eseményekről, intézkedéseinek fogadtatásáról és hatásairól.
Az ünnepség szónoka arról is beszélt, hogy a magyarság sajnos nagyobbik része atomizálódott. Sokan csak úgy vannak, és elvárják, hogy biztosítsák számukra a megélhetést, de ők ezért nem tesznek semmit.

A városi ünnepségen Kiss Kata énekes-előadóművész önálló műsorát láthatta a közönség, majd Bozsoki randevú címmel vidám közösségi estre került sor a bozsoki játszótéren.

* * *

Dr. Marx GyulaA Jézus Szíve plébániatemplomban tartott szentmisét követően került sor az új kenyér megáldására és annak ünnepélyes szegésére.
Az istentisztelet során Ocsovai Grácián plébános a Gábriel arkangyal küldte szent koronáról és az ország Máriának ajánlásáról beszélt a szép számban összegyűlt hívek előtt.

A templomkertben dr. Marx Gyula, a város díszpolgára elevenítette fel Szent István életét és országépítő tevékenységét, párhuzamba állítva az ezer évvel ezelőtti és napjaink Magyarországának alapvető problémáit, mint a családi önpusztítás, a tolvajlás, trükkös meggazdagodás, befogadás, az alkalmazkodás nehézségei.
– 1083. augusztus 20-án Szent László pápai hozzájárulással oltárra emelte első királyunkat. Ez a dátum a magyar nép legjelentősebb állami ünnepévé magasztosult, melyet a történelmi viszontagságok között valamilyen formában mindig megünnepelt – utalt az eredetre Marx Gyula,

majd hozzátette, az ünneplés alkalom a számvetésre, hogy a közösség megálljon, felmérje a megtett utat, kicövekelje a további lépéseket. – A kérdések tovább kutatása, a lelkekben keresendő őszinte válaszok és az ezek nyomán kibontakozó tettek az első lépések az életszentség felé vezető úton, melyet Szent István is bejárt.

Ezt követően Ocsovai Grácián plébános, Török Zoltán református és Szabó Vilmos evangélikus lelkészek áldották meg az új kenyeret.

vissza az elejére


A szakiskolákban csökken a létszám

A tanulók kétharmada vidékről jár be

  Zalaegerszegen, a középfokú iskolarendszerben nincs drasztikus létszámcsökkenés, a demográfiai folyamat hatásával számolva, a tavalyi évhez képest mintegy száz tanulóval (ez három osztálynak felel meg) kevesebben kezdik meg a tanévet szeptember elsején.

A beiskolázásokat követően összesen 1186 fiatal lesz első évfolyamos diák a város középiskoláiban: a gimnáziumokba 365-en, a szakközépiskolákba 617-en, míg a szakiskolákba 204-en nyertek felvételt. Valamennyi évfolyamot együttvéve mintegy 6 ezer 400 diák tanul a zalai megyeszékhelyen.

– A középiskolákban tanuló diákok kétharmada vidéki – mondja Szemes Béla középiskolai szakreferens, és hozzáteszi: – Zalaegerszegen közel ötszázan végeztek az általános iskolákban, igazából rájuk lehet építeni középfokon. Vidékről több mint hétszázan érkeznek, de számuk évek óta csökken, tehát igazából apadóban van az utánpótlás.

A Zrínyi- és a Kölcsey-gimnáziumokban, valamint a Csány Közgazdasági Szakközépiskolában harminc fős feletti osztályok indulnak, az Apáczai ÁMK-ban egy gimnáziumi osztállyal kevesebb indul, mint az elmúlt évben. Az Adyban is két osztály indul, de a létszámuk egyikben sem éri el a harminc főt.

Szemes Béla úgy látja, hogy a legtöbb gond a szakiskoláknál jelentkezik. Itt esetenként lényeges eltérés mutatkozik az engedélyezett és a ténylegesen beiratkozott tanulói létszám között. Példaként említi, hogy a kereskedelmi szakképzés visszaesett a multinacionális kereskedelmi láncok megjelenésével, mert „igazi boltosokra” már nincs úgy szükség, mint az elmúlt években.

Kevesebben jelentkeztek a Páterdombi Szakképző Iskolába is, ahol a mezőgazdászképzés teljesen megszűnőben van. Ugyancsak kisebb a létszám a Ganz–Munkácsy szakiskolai osztályiban, amely egyaránt érinti a gépészeti, a könnyűipari és a közlekedési szakmákat.

– Nagy, a közoktatás tartalmát és szerkezetét „felforgató” törvényi változások nem várhatók, a nem megnyugtató finanszírozási problémákon túlmenően talán kiszámítható intézményi működésben bízhatunk a következő tanévben – mondja Szemes Béla. A központi 10 ezer forintos tankönyvtámogatással kapcsolatban megjegyezte: nem automatikusan jár, jogszabály határozza meg, hogy kik kaphatnak.

Szólt arról is, hogy ma Magyarországon az általános és középiskolai oktatást figyelembe véve mintegy 3 ezer 500 tankönyv van forgalomban, és van olyan tantárgy, ahol 6–7-féle tankönyv közül választhat az iskola, illetve a szakmai munkaközössége. A szakember szerint olyan bőség van a piacon, ami már megkérdőjelezi az intézmények közötti átjárhatóságot.

Zalaegerszegen, augusztus 31-én a Zrínyi- és Kölcsey-gimnáziumban, a Páterdombi Szakképző Iskolában és az Apáczai ÁMK-ban tartanak tanévnyitó ünnepséget. Bár már évek óta nem kötelező a tanévnyitó és -záró ünnepély tartása, Szemes Béla szerint szükség van az ilyen eseményekre, mert ez a tanárnak, diáknak és a szülőknek is érzelmi ráhangolódást jelent.

vissza az elejére


Szüreti fesztivál a belvárosban

  Idén ősszel is megrendezésre kerül a Belvárosi szüret. Az előző évivel ellentétben azonban nem az Eötvös utca, hanem – az Egerszeg Fesztiválhoz hasonlóan – a Széchenyi tér és a Kossuth utca ad majd otthont az eseménynek.

Tompagábor Kornél, a Kvártélyház Kft. vezetője, a rendezvény szervezője elmondta: szeptember 4–6-ig ismét benépesül a belváros, átadva a helyet borászoknak, ételárusoknak, pálinkaházaknak, kézműveseknek. A tavaszi fesztivál mintájára ismét nagyszínpad épül a Széchenyi téren, a mozi előtt. A Kossuth utcán, egészen a Dísz tér sarkáig pedig bor utca várja majd a kóstolni, mulatni vágyókat.

Összesen tíz – jobbára zalai – borászt és három pálinkaházat hívtak meg a fesztiválra. Zala megye legnevesebb borászai képviseltetik magukat. A szervezők olyan műsort igyekeztek összeállítani, ami vonzza a közönséget. Sor kerül igazi szüreti felvonulásra, borversenyre és természetesen koncertekre. Szeptember első hétvégéjén fellép Roy és Ádám, Hevesi Tamás, a Crystal és a Madarak, a tőlük megszokott házibuli-hangulattal.

vissza az elejére


ZalaEgerszeG

Zalaegerszeg város honlapja

Zala Média online