| Lezárult a kerámiakorszak
|
|
Változások a gébárti művésztelepen
| „Egyik szemem sír, a másik nevet” – mondta K. Krawczun Halina keramikusművész-szervező a XVIII. GébArt Nemzetközi Alkotótelep zárókiállításán. |
A Lengyelországot és Magyarországot egyszerre képviselő művész arra utalt, hogy lezárult egy fejezet, hiszen az idei kéthetes táborral véget ért a művésztelep három éve tartó kerámiakorszaka. Volt olyan, aki mind a három alkalommal a telep vendége volt – Fürtös Ilka, Keményffy Gábor, Eugeniusz Molski –, ám mindig jöttek új alkotók is.
Most például Tóth Anita, valamint az osztrák Isabella Primos és az egyiptomi
Khaled Shirag, aki a Kairói Egyetem professzoraként egy különös eljárással – a
pitfire kemenceégetési móddal – ismertette meg a kollégákat.
A tárlat vendégeit köszöntő Gyutai Csaba alpolgármester elmondta: az elmúlt
három évben a zalaegerszegi művésztelep újrafogalmazta a négy őselem viszonyát a
kerámiához, hiszen e témában készültek csodás alkotások.
Idén
pedig a konstruktivitás és természet kapcsolata volt a központi kérdés, mely
szintén szebbnél szebb műveket szült. Az alpolgármester úgy érzi, hogy az
európai kerámia-kultúra fontos pillanata volt az elmúlt időszak, s a
szervezésért külön elismerés jár a kerámiatáborok művészeti vezetőjének és
lelkének, Krawczun Halinának.
Gébártnak immár szellemisége van, melynek alapjait a helyi szervezők részéről Skrabut Éva rakta le évtizedes lelkes munkával.
Az alkotótábor szervezői jövőre új területre kívánnak evezni, s a képzőművészet valamely más ágát szeretnék a zalaegerszegi művésztelepre hozni új alkotókkal. A zárókiállításon nemcsak a keramikusok búcsúztak, hanem Skrabut Éva is átadta a jelképes stafétabotot (egy óriási csokor virágot) utódjának, Prokné Tirner Gyöngyinek, aki a gébárti művésztelep új vezetője lett.
Mivel az elmúlt években nagy hangsúly helyeződött a magyar–lengyel barátságra és szakmai kapcsolatokra, a zárókiállítást prof. Pedryc Andrzej, az Országos Lengyel–Magyar Alkotó Fórum elnöke nyitotta meg. Beszédében kiemelte: csodálatos dolog, hogy különböző kultúrájú emberek két héten keresztül egy gondolatmenet köré szerveződve közösen dolgozzanak. Jó példa ez arra, hogy az oly sokat hangoztatott másság nem zavaró tényező, hanem egy izgalmas művészeti kísérlet.
A XVIII. művésztelep alkotásaiból a hagyományokhoz híven néhány – köztük két köztérre alkalmas mű is – Zalaegerszegen marad, bővítve a szépszámú kollekciót.
Augusztus 20. a falumúzeum napja
Egész napos kirakodóvásár, friss pékáru, kézműves-bemutató, bioélelmiszer-vásár és folklórműsor várta az érdeklődőket augusztus 20-án a Göcseji Falumúzeumban. Az idén először a zsúpfedeles házak elé egy mászófalat is kihelyeztek az extrém sportok iránt érdeklődőknek.
A
Szent István-napi rendezvényt az elmúlt években Kenyérfesztiválnak hívták, az
idei évtől azonban a „falumúzeum napja” névre keresztelték az eseményt. Molnárné
Rapos Irén, a múzeum sajtó- és PR-osztályának vezetője érdeklődésünkre elmondta,
hogy tavaly ünnepelték a skanzen alapításának 40. évfordulóját, s az adta az
apropót, hogy a következő évektől augusztus 20-a a falumúzeum napja legyen.
1968-ban ugyanis éppen az államalapítás ünnepére nyílt meg az ország első
szabadtéri néprajzi parkja.
A névváltozás a programokban csak annyi változást hozott, hogy míg a korábbi években több pékség is kitelepült a helyszínre, addig idén csak egy, s emiatt elmaradt az „év kenyere” vetélkedő is. Az osztályvezető elárulta, hogy a következő évektől a falumúzeum napján szeretnék a programok egy részét – így a kenyérsütést – a felújított és közösségi térré alakított, s két kemencével ellátott hajlított házba és annak udvarára áttenni, melyet várhatóan ősszel adnak át.