Címlap

A piacrekonstrukcióról és az Alsóerdő állapotáról, illetve jövőjéről folytatott eszmecserét soros ülésén a Városvédő Egyesület. A Göcseji Múzeumban megrendezett fórumon ezúttal Sziráki István, a Városrehabilitációs Kft. ügyvezetője volt a vendég.

Boda László, az egyesület titkára bevezetésképpen elmondta: már eddig is sok szó esett a városrendezésről, ám nem lehet eleget beszélni erről a témáról. Ezért is tartják fontosnak, hogy mindig tájékoztassák a tagságot és a közvéleményt a legújabb fejleményekről.

Sziráki István ügyvezető előadásában a piac és környéke tervezett rekonstrukciójával kapcsolatban mindenekelőtt úgy fogalmazott: „nagy lehetőség és nagy felelősség is az átalakítás”. Az elmúlt tíz évben még nem volt ilyen esély. Az önkormányzat összesen 3,5 milliárd forintot költhet el a belváros rekonstrukciójára, hosszú előkészítő munka után döntöttek arról, hogy mely részek újjáépítésére fordítsák a rendelkezésre álló összeget.

A piacrekonstrukciós program két ütemre osztható. Az első lépésben 900 millió, a második szakaszban pedig 1,1 milliárd forintnyi összeg hívható le az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatási keretéből. Természetesen mindkettőhöz önrész is szükséges.
Az első ütemben 600 millió, a második ütem esetében pedig összesen 800 millió forintnyi önrész kell ahhoz, hogy a teljes keret lehívható legyen. Az önrészt részben vállalkozói tőkéből, részben önkormányzati forrásból kell biztosítani.

A Piac téren februártól indulnak a munkálatok. „Ez tulajdonképpen a történelmi városmag. Már egy 1826-os térképen is piactérként szerepel” – folytatta előadását az ügyvezető. „Az emberek tehát több száz éve ide járnak vásárolni. A tér azonban kereskedelemi jellegén túl egyfajta fórum és találkozóhely is, ám ma már méltatlan körülmények uralkodnak itt”.

Sziráki István elmondta, hogy e városmag köré épült fel az a Zalaegerszeg, melyben most élünk. Úgy gondolják, hogyha ezt a magot növekedési pályára állítják, akkor az az egész városra is pozitívan fog visszahatni.

Ha a város szíve él, él a város is. A cél az, hogy életet vigyenek a térre úgy, hogy az ott működő kereskedelmi egységek megmaradjanak. A jelen helyzetet egyelőre az jellemzi, hogy a környék piacnapokon zsúfolt, máskor üres.

Ezen úgy lehetne változtatni, ha a megújult épületeken túl a város szolgáltató intézeteit és irodáit a környékre koncentrálnák. Ha a városi tulajdonú intézmények összes ügyfélforgalma folyamatosan itt bonyolódna le, nemcsak a piac ideje alatt járnának erre az emberek, hanem máskor is. Ezzel egy sor új kereskedelmi és vendéglátóegység is a helyszínre költözhetne, lehetőséget adva a helyi vállalkozóknak.

A projektnek mindezeken túl kulturális és közlekedésfejlesztési eleme is van. A tervek szerint a mostani piac külső árusítópultjai új tetőt kapnának. Az asztalok olyan mozdítható, mobil elemekből állnának, melyek bármikor kicserélhetők más típusú, például éttermi székekre, asztalokra. A helyszín így számos kulturális programnak, művészeti produkciónak, nagy városi rendezvénynek is otthont adhatna, annál is inkább, mert a tető alatt egy színpad is felépítésre kerül.

Ami a közlekedést illeti, az akcióterületen föld alatti parkoló fogadná az autósokat, a felszínen pedig zöldfelületek, padok biztosítanák a pihenést, kikapcsolódást. A jelenlévők érdeklődésére Sziráki István elmondta, hogy a hosszú távú tervek között az szerepel, hogy Zalaegerszeg teljes közlekedési koncepciója új alapokra kerül.

Kulturális rendezvények helyszíne is lesz.

A jelenlegi keresztirányú forgalmat – mely a 76-os és 74-es utak találkozását jelenti a plébániatemplom körül – felváltaná egy „gyűrűs” modell. Ennek lényege, hogy a forgalom nagy része kikerülje a belvárost. A Göcseji– Kosztolányi–Budai Nagy Antal– Arany János–Göcseji út vonalra terelődne a forgalom túlnyomó többsége. A belvárost kikerülő út északi része egészen a Kiskondás vonaláig húzódna.

A fórumon felvetődött a helyi büntetés-végrehajtási intézet sorsa is. Az ügyvezető ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: egy átfogó, úgynevezett Justicia-programot dolgoztak ki.
Az elképzelések szerint a börtön és a bíróság közé beköltözne az ügyészség is, így egyetlen komplexumba kerülhetne a megye igazságszolgáltatása. Ha ez megvalósulna, akkor nyilván a börtön is megmaradna.

A Városvédő Egyesület ülésén az Alsóerdővel kapcsolatban Boda László tájékoztatta a hallgatókat. Elhangzott: szerintük nincs egységes koncepció a város zöldfelületeit illetően. A Parkerdő és az Alsóerdő valahogy nem kapcsolódik az egészhez, emiatt állapotuk leromlott. Tovább bonyolítja a helyzetet a tulajdonviszony rendezetlensége is. Szeretnék az erdőgazdaság képviselőivel és az önkormányzattal szinkronba hozni az elképzeléseket, mert biztos, hogy lehet kompromisszumos megoldást találni. Ennek érdekében október 8-ára egy szűk szakmai tanácskozást hívnak össze az önkormányzat alsóerdei vendégházába.

Lázadnak az önkormányzatok, tiltakoznak a polgármesterek országszerte a készülő, 2010-es költségvetés ellen. Amennyiben a parlament elfogadja a jelenlegi tervezetet, úgy az önkormányzatok mintegy 120 milliárd forinttól esnek el. A megszokottól eltérően már november végén lehet költségvetése az országnak, és ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok is előbb állíthatják össze a jövő évi büdzsét. Hogy Zalaegerszeg esetében milyenek a kilátások, arról dr. Gyimesi Endre polgármesterrel beszélgettünk.

– A szocialisták tervei szerint október 5-én kezdi tárgyalni a jövő évi költségvetést a parlament, és a számítások szerint november végén már el is fogadják a büdzsét. Szomorúan kell megállapítani, hogy ennyire drasztikus, az emberek mindennapjait semmibe vevő, fiskális költségvetése még nem lesz az országnak, ha a jelenlegi tervezetet megszavazzák. Ilyen végiggondolatlan csökkentést még egyetlen kormány sem hajtott végre az elmúlt évtizedekben. Azokat az önkormányzatokat sújtják, melyek az emberek mindennapjait szolgálják.

– Mit mutatnak a számok, hová jut kevesebb pénz, hol kell „megszorítani”?
– Több mint 60 millió forinttal jut kevesebb a óvodáknak, százmilliókkal az iskoláknak. A közétkeztetésre a tavalyinak az egyharmada jön, a művészeti oktatásra fordított pénznek pedig az egynegyede. A legrászorultabbak számára az iskola továbbra is ingyen biztosítja az étkeztetést, de ennek költségeit a többi szülőnek kell állnia, ami mintegy 40 százalékos étkezésidíj-emelkedést jelent.

Összességében mintegy 600 millió forint hiányzik a normatívából a költségvetési tervezet szerint. De tovább számolva, el kell mondanom, hogy több mint 350 millió forint a kiadása az önkormányzatnak a megemelt áfa miatt, és minimum 100 millióval csökken az illetékbevétel is. Könnyen kiszámítható, több mint egymilliárd forinttal csökkenni fog az önkormányzat gazdálkodása jövőre.

Ez elképesztő, és ebben a pillanatban még nem is tudjuk, hol kezdjük a drasztikus csökkentéseket, mert ezt az egymilliárdot nem lehet kigazdálkodni. Mit zárjunk be? Óvodát, iskolát, rendelőt? Ez a költségvetési elképzelés egyáltalán nem számol az önkormányzatok teherbíró képességével egy olyan időszakban, amikor egyébként is csökken a munkahelyek száma.

– Milyen lépéseket terveznek?
– Az európai uniós támogatásokból nyert pénzt nem lehet más célra felhasználni, ezt szigorúan ellenőrzik. Ugyanakkor az egyéb, nagyobb fejlesztésekkel biztosan le kell állnunk, csak a legszükségesebbek maradhatnak meg jövőre. Át kell néznünk a működésünket is, és ahol további csökkentésekre van lehetőség, azt meglépjük. Az intézményrendszerben, a polgármesteri hivatalban is – alapos átvilágítás után – költségcsökkentésre kerül sor.

– Az idei évi költségvetés komoly ingatlanbevétellel számol, ám a város eddig nem igazán tudott megszabadulni az eladásra szánt ingatlanjaitól. Várható elmozdulás az év végéig?
– Pang az ingatlanpiac, és bár érdeklődés folyamatosan van, nagyobb összegű bevételre a jelen körülmények között nem számítok. Egyébként az önkormányzat folyamatosan tárgyal befektetőkkel, mert a legfontosabb kérdésnek a munkahelyteremtést tartja, és ezért minden olyan fejlesztést támogat, melyek közvetlenül kapcsolódnak munkahelyek teremtéséhez. Jelen pillanatban négy céggel – köztük külföldiekkel is – tárgyalunk, de hogy szerződéskötésre sor kerül-e, azt a jövő dönti el.

– Zalaegerszegen is 10 százalék fölé emelkedett a munkanélküliség, ez a szám meglehetősen nyomasztó...
– Így van, Egerszegen a munkanélküliség mindig az országos átlag alatt volt, ugyanúgy, mint Vas és Győr-Moson-Sopron megyében. Ez most megváltozott. Nagyon sok kis- és középvállalkozás ment tönkre a Nyugat-Dunántúlon, így Zalában is. Az önkormányzatoknak pedig lefogják kezét-lábát az állami költségvetéssel, vagyis egyre kevesebb lehetősége van. Azért azt szeretném hangsúlyozni, hogy Zalaegerszeg segít a kisvállalkozásoknak azzal, hogy 1,5 millióra emelte az adómentességet.

– A baloldali önkormányzati szövetség egyik legutóbbi fórumán a résztvevők úgy fogalmaztak: „megértik és elfogadják” a megszorításokat...
– Én még nem találkoztam olyan polgármesterrel, beleértve a baloldaliakat is, akik egyetértettek volna az elvonásokkal. Nem az önkormányzatok presztízséről van szó, hanem az emberek jövőjéről.

– A közelmúltban felszólalt egy vasúti közlekedési fórumon, ahol a vasúthálózat csökkentése is szóba került. Milyen álláspontot képviselt?
– Zala megyében nagyon sok az aprófalvas település, melyek teljesen ellehetetlenülnek, ha nincs megfelelő közlekedési kapcsolat. A jövőbe vetett reményt is elveszítik az itt lakó emberek. Zalaegerszeg tekintetében sem kicsi a gond, hiszen a régió központjába, Győrbe két és fél óra alatt, Budapestre négy óra alatt lehet eljutni, ami rendkívüli módon megnehezíti a személyes ügyintézést abban az esetben, ha valaki még aznap vissza is akar jönni Zalaegerszegre.

Szintén problémát okoz, hogy ellentétben Szombathellyel és Győrrel, Zalaegerszeg és Budapest között nem közlekedik Intercity. Ennek oka a 25-ös vonal rekonstrukciója miatti teljes vágányzár. Amíg az V-ös korridor – Hodos–Zalalövő–Zalaegerszeg–Boba – szakasza átépítés alatt áll, az egyes szakaszokon vonatpótló buszok közlekednek a vonatok helyett, többszöri átszállásra kényszerítve az utasokat. Nagyon remélem, hogy 2010 után már szerepel a menetrendben Zalaegerszeg IC közlekedtetése.

– Mikorra várható Zalaegerszeg jövő évi költségvetése?
– Ha november végén lesz már központi költségvetés, akkor decemberben tárgyaljuk a koncepciónkat, január közepén pedig elfogadhatja a testület a 2010-es büdzsét.

– Tavasszal országgyűlési képviselőket választ az ország, indul ismét a posztért?
– Folyik a jelöltállítás a legnagyobb ellenzéki pártban is, néhány hét múlva nyilvánosságra kerül a Fidesz listája. Zala megyében jelentős változások nem várhatók, a párt országos vezetése elégedett a munkánkkal. Szeretné megtartani azokat, akik az elmúlt ciklusokban sikeresek voltak.

Egy már elvégzett szennyvízberuházás után nem sok felszíni nyom marad, amely a munkálatokra utalna, kivéve, ha azt nem követi egy látványos útfelújítás. Ez történt a Mártírok–Petőfi utca kereszteződéstől a Spar érintésével a Göcseji, Alsóerdei utak érintésével egészen a Köztársaság út végéig kiépített szakasz esetében, ahol a szennyvízvezeték lefektetése után immár megújult kerékpárút fogadja az arra kerekezőket. Az átadás alkalmából városházi képviselők, kivitelezők és a zalaegerszegi kerékpáros egyesület tagjai közösen tekintették meg az érintett szakaszt – természetesen kerékpárról.

„Csak ma látni igazán, milyen jó ötlet volt, hogy a szennyvízcsatorna nyomvonalát a kerékpárút alá tervezték, hiszen városi forrásból a közeljövőben ennek felújítására egész biztosan nem lett volna lehetőség” – mondta Rigó Csaba az Aranyoslapi forrásnál tartott sajtótájékoztatón, miután a kivitelezők – a Hydrocomp Kft. és a Szabadics Zrt. – készre jelentették a Becsali úti elágazótól egészen az Alsóerdő Aranyoslapi leágazóig tartó kerékpárútszakaszt.

„A nagyobbik munka a szennyvízcsatorna megépítése volt – ezt már dr. Gyimesi Endre polgármester tette hozzá –, a terveknek köszönhetően azonban felszíni haszna is volt a munkálatoknak, hiszen egy kiváló minőségű, 2,6 méter széles aszfaltozott út került a kerékpárosok birtokába.”

A 77 millió forintos szennyvízberuházás során elkészült 2200 méter gravitációs szennyvízcsatorna 200 és 300 milliméteres csövekkel, illetve 552 méter nyomóvezeték, amely a Gálafejről gravitációsan érkező szennyvizet a kerékpárút mellett elhelyezkedő átemelő továbbítja a városi rendszerbe. A csatorna átlagosan mintegy 2,5 méter mélységben került a földfelszín alá. A helyreállítás utáni kerékpárút szélessége 2,6 méter.

„A projektnek volt egy kellemetlen része – mint ahogy azt az elmúlt időszakban mindenki láthatta –, a Göcseji úti szakaszon a nyílt víztartásos eljárás helyett vákuumkutas talajvízszint-süllyesztéshez kellett folyamodni” – mondta Dormán László, a kivitelező Hydrocomp Kft. ügyvezetője. Hozzátette: a későbbiekben a talajrendeződésből adódó hibákat ki fogják javítani.