Horizont

A Városgazdálkodási Kft. és a polgármesteri hivatal műszaki osztálya által hirdetett Virágos Zalaegerszegért versenyben idén is kitettek magukért a résztvevők, akik családi ház, társasház, intézmény és szervezet kategóriában mérettették meg magukat. Az összesen 40 nevező közül a társasházak voltak a legnagyobb számban. A zsűri nemcsak helyezéseket, hanem különdíjakat is kiadott, a szokásoknak megfelelően még versenyen kívül is. Az elismeréseket dr. Gyimesi Endre polgármester és Nagy András, a VG Kft. ügyvezető igazgatója adta át.

A polgármester köszönetét fejezte ki a lakosság városszépítő munkájáért, mely hozzájárult ahhoz, hogy tavaly a Virágos Magyarországért versenyben Arany Rózsa-díjat nyert Zalaegerszeg, mely arányait tekintve a legnagyobb zöldterülettel rendelkező városnak nevezhető. Nagy András örömét fejezte ki, hogy hagyomány teremtődött a virágosításból, mert mint mondta, a cég munkája csak a lakossági együttműködéssel lehet látványos és eredményes.

Az idén hatodik alkalommal megrendezett versenyen a régi arcok mellett új résztvevők is akadtak. Köztük a zalaegerszegi megyei kórház, melyet kiemelt különdíjjal ismert el a zsűri. Bíró István főkertész büszkén konstatálta az eredményt, bár hozzátette, számukra az igazi örömöt az jelenti, ha az ápolt környezet, az apró virágok mosolyt csalnak a betegek arcára. Aki jobban körülnéz az intézményben, kívül-belül látja ennek a törekvésnek a nyomait.

A külsőkórház területén országos ritkaságnak számító növények is akadnak, és itt üzemel az üvegház, ahova néha még a betegek is betérnek egy-két palántáért. Számos frekventált hely közül a neurológiai osztály terasza mindenképpen kiemelkedik. A szolgáltatási osztály vezetője hozzátette, szűkös keretből kell megoldani az ilyen jellegű feladatokat is, ezért biztosan lesz helye a díjjal járó juttatásnak.

Társasház: 1. Jókai út 49–51. és Arany János út 69–71., 2. Borostyán sor 20., 3. Landorhegyi út 26.

Családi ház: 1. Kulcsár István, 2. Szőke Józsefné, 3. Kocsis István, 4. Siket Károlyné.

Intézmények: 1. Zala Megyei Önkormányzat Gyermekotthona, 2. Csillagközi-óvoda, 3. Napsugár Utcai Óvoda.

Különdíjak: Jász Kft., Zala Megyei Kórház, Kosztolányi Téri Óvoda, Mikes Kelemen Úti Óvoda, Jánkahegyi tulajdonosok.

Dicséretben és tárgyjutalomban részesült: Kemendi Györgyné, a Csillagközi-óvoda vezetője.
Versenyen kívül díjazták a Vizslaparki út 12. számú társasház lakóit a rendezett környezet miatt.

A városrehabilitációs program keretében megvalósuló műszaki fejlesztések hosszabb távú folyamatokat indukálnak a belváros térségében. Az 1700-as évek elején már piactérként működő városközpont megújulása után van esély arra, hogy ez az „intézmény” az új évezred során is Zalaegerszeg központi helye legyen. Ha sorsára hagynánk, a város szívét hagynánk pusztulni, ami előbb-utóbb infarktushoz vezetne – mondta képletesen Sziráki István, a Zalaegerszegi Városrehabilitációs Kft. ügyvezetője.

– A felszedett vasúti pálya nyomán megvalósuló belső elkerülő út némiképp enyhíthet ezen az infarktus közeli állapoton, ám a megoldással – tudomásul kell venni – nem mindenki lesz elégedett.

– Kikre gondol most pontosan?
– A Interspartól egészen a Kiskondásig terjedő családi házas övezet eddigi legnagyobb problémája az volt, hogy a növekvő vasúti forgalom kárt tesz a házaikban. Azt már most leszögezhetjük: ha maradt volna az immár nemzetközi forgalommal is terhelt nyomvonal, az elégedetlenség csak nőtt volna az egyébként egyre gyakoribb házrepedések miatt.

– Vagyis ez a lakossági észrevétel is közrejátszott abban, hogy a nyomvonal odébb kerüljön?
– A problémafelvetést együtt kezeltük a város közlekedésének hosszú távú terveivel. Tudtuk, és az itt lakók is tudhatták, hogy egy ilyen súlyú döntés nem csak egy kis közösség érdekeit szolgálja majd, így a nyomvonalon megépülő útvonal a városi közlekedésfejlesztés fontos eleme lett.

– A csöbörből vödörbe érzésben azért van valami...
– Miközben az itt lakó ingatlantulajdonosok ma még csak annyit sejtenek, hogy egy forgalmas út mellett laknak majd, jó tudni, hogy egy lehetőség kapujában is vannak. A zsákutcák kinyílnak, a jó közlekedési adottságok pedig az ingatlanok árait is pozitívan befolyásolják.

Többek előtt ez egy lehetőség arra, hogy a házak eddigi értéküknél magasabb, akár többszörös áron kerüljenek eladásra. Valószínűsítem, hogy elsősorban a kereskedelmi szereplők látnak majd fantáziát az érintett házakban. Már amennyiben tulajdonosaik azt el kívánnák adni. A változás, a fejlődés elengedhetetlen folyamat a város életében.

S ha meg is kérdőjelezünk egy-egy fejlesztési irányt, gondoljunk csak bele: mi lenne, ha a harminc évvel ezelőtti állapotok – házak, infrastruktúra – uralkodnának ma is. A szakemberek egyértelművé tették: a térségben összességében pozitív hozadéka lesz ennek az útfejlesztésnek. Nem is beszélve a Hock János úton lakókról, ahol a jövőben törvényszerűen vissza fog esni az autóforgalom.

Az új városközponttal kapcsolatos ötleteket, gondolatokat az alábbi címre várjuk: varos-rehab@zelkanet.hu

A magyar és lengyel nép közötti, olykor sajátságos, de mindvégig baráti kapcsolatról és kiemelten a 70 évvel ezelőtt kitört második világháborúban a lengyel menekülteknek nyújtott magyar segítségről emlékeztek a Deák Ferenc Megyei Könyvtárban.

A Keresztury Irodalmi Körrel közös rendezvény, a „Lengyel Szeptember” országos programsorozat része, melyet a nagykövet, Joanna Stempinska kezdeményezett, aki az ünnepségen szintén jelen volt. Mint elhangzott, az internáltak befogadásában Zala megye az élen járt.

Az emlékezőket elsőként Kiss Gábor, a könyvtár igazgatója köszöntötte, majd az emlékezés részeként gyertyák meggyújtására kérte a nagykövetet és dr. Gyimesi Endre polgármestert, akik köszöntötték a hallgatóságot. Közöttük több lengyel származású is helyet foglalt, nem kis meghatottsággal.

A polgármester büszkén mutatta azt az oklevelet, melyet a lengyel menekülteknek nyújtott segítségért, a magyar nemzet nevében ő vehetett át márciusban a Lengyel Köztársaság elnökétől, a testvérváros Krosnóban tartott államfői találkozón.

A nagykövet pedig elmondta, a lengyel nép a mai napig nem felejti és hálával gondol a magyarokra, a bajban nyújtott segítségért.
A rendezvényen Kovács István történész, egykori lengyel konzul beszélt a két nép sajátságos kapcsolatáról a XX. század tükrében.

Sokáig nem volt saját ünnepe a páterdombi településrésznek. Ezen változtatandó, az őszi szüret idején keltették életre a búcsút. Ennek immár 14 éve, azóta töretlen lelkesedéssel töltik együtt a napot az itt élők és meghívott vendégeik.

Az idén a szó szerint is felhőtlen nap a serdülők számára meghirdetett futballtornával indult, majd az Oncsa-keresztnél tartottak ökumenikus istentiszteletet. Ekkor megáldották a gazdák által felkínált termést, mely a Radnóti-óvodások asztalára kerül majd. Igényes színfolt volt a településrészen élő képzőművészek munkáiból nyílt kiállítás, mely a közösségi házban várja az érdeklődőket.

A kulturális blokkot mazsorettek felvonulása és a városi fúvósok ütemessége nyitotta. A pergő hangulatról a Hevesi Sándor Színház művészei gondoskodtak aztán, akár a twistre, vagy a kinek magas, kinek mély limbólécen való átbújásra is rávéve a lelkes közönséget. Nem maradt el az ovisok fellépése, operettet és néptáncot sem kellett nélkülözni a szépszámú közönségnek.

Török Zoltán, a településrész képviselője közösségért sokat tett emberek munkáját ismerte el, így ajándékot kapott Bánki József testnevelő, Buday Mihály művésztanár, Hertelendi Lajosné, Kónyáné Fercsák Andrea és Fercsák Tamás.

Jobbító szándékkal aláírásgyűjtésbe is kezdtek a páterdombi lakosok, élve az alkotmány biztosította petíciós jogukkal, a MOL által kibocsátott kellemetlen szaghatás megszüntetésére. A rendezvényen részt vevő dr. Gyimesi Endre polgármester azonnal reagált is erre, ígéretet téve a megfelelő szakértői vizsgálatra, mely az esetleges egészségkárosító hatást méri fel.