Aktuális

A nehezebb költségvetési helyzet ellenére van mire büszkének lenni Andráshidán. Gyutai Csaba, a városrész önkormányzati képviselője szerint a legnagyobb siker, hogy városi forrásból sikerült az Öveges ÁMK teljes tetőcseréje. Ez a teljes intézményi felújítási kört tekintve tekintélyes összeg, mintegy 30 millió forint.

– Örülök, hogy ez a beruházás befejeződött, annál is inkább, mert a környező településekkel közoktatási megállapodásokat kötöttünk, így az iskola léte és jövője a kétsoros osztályszerkezetben is biztosított. Most a figyelmünk a Gát utcai óvodára terelődik: egy XIX. századi épületről van szó, ami süllyed, rossz a szigetelése és a tetőszerkezete sem a legoptimálisabb. Bár folyamatosan karbantartjuk, az igazi megoldás egy új óvoda építése lenne.

Ennek a pályázati lehetőségeit keressük, és ha sikerül pályáznunk, akkor jövőre megépülhetne az új óvoda. Berendezés nélkül mintegy 80 milliós beruházásról van szó, ennek a városi önrésze pedig közel 30 millió forint.
Andráshidán a legfontosabb utak felújításával az idén végzünk, elkészült a Gazdaság út legrosszabb állapotban lévő mintegy 600 méteres szakaszának felújítása a szegélyezéssel együtt.

Az autóbusz-közlekedés miatt különösen igénybe vett Novák Mihály utca felújítása is befejeződik. Ez a két beruházás közel 20 millió forintba kerül – mondja Gyutai Csaba. Hozzáteszi még: nagy értéke és erénye a településnek, hogy sok civil szervezet és kulturális közösség működik itt, és az ÁMK is egyre aktívabb szervező munkát végez, aminek eredményeként újabb közösségek alakulnak.

Hatházán a szennyvízberuházást követően befejeződött az út helyreállítása. Jó minőségben készült el, felvezet a Marton hegyre, sőt időközben Zalaboldogfát is el lehet érni a településről, aminek következtében megnőtt a forgalom. Ez azt eredményezte, hogy az ott lakók kérésére forgalomcsillapítást kellett bevezetni.

– Vorhotán a sportcentrum és a labdarúgópálya közvilágítást kapott, az új lakóparkhoz vezető út szélesítése pedig a beruházó költségén készül el. Jövőre járdaterveztetés és első ütemű beruházás a cél, ugyanis az Újhegyi út mellett nincs járda. Ez az út egyébként állami tulajdonban van, rendkívül rossz minőségű. Folyamatosan kérjük a felújítását, de eddig csak ígérgetéseket kaptunk. Szenterzsébethegyen az ott élők kérésére a volt iskola épülete új bejáratot kap, így jobban megközelíthető lesz a közösségi hely.

Gyutai Csaba a településrészt érintően elmondta: elsősorban a Vorhotán lévő ipari üzemek megszűnése következtében a Volán jelentősen átszervezte a helyi közlekedés menetrendjét. Ez hátrányosan érintette a lakosságot, elsősorban a reggeli és késő délutáni forgalomszervezésben okozott gondokat a közlekedési társaság. Több lakossági fórum és egyeztetés a Volánnal valamit javít a közlekedésben. A képviselő hozzátette: a jövőben csak olyan menetrendi változtatást fogad el, ami az ott élőkkel egyeztetve van.

Javában folynak a felújítási munkálatok a Kertváros egyik legjelentősebb útján, a Hegyalja utcában. Rigó Csabát, a 15. sz. választókerület önkormányzati képviselőjét, a Kertvárosi Településrészi Önkormányzat vezetőjét a helyszínen kérdeztük a részletekről.

– A felújítást az utca állapota már régóta indokolta, de ésszerűségi okokból meg kellett várni a korábbi évek során folyamatosan zajló és tavaly zárult közműfejlesztéseket. A Hegyalja utca fontos közösségi közlekedési útvonal, ahol naponta 3000 egységjármű halad el.

Így kertvárosi képviselőtársaimmal, Kauzli Józsefnével és Tombi Lajossal igazán örültünk, amikor a zalaegerszegi közgyűlés első helyre rangsorolta ezt a beruházást a 2008 októberében elfogadott városi útfelújítási stratégiában.

Jó szívvel tehették ezt képviselőtársaim, hiszen még 2007-ben 700 ezer forint elkülönítését kezdeményeztem fejlesztési feladataim terhére a Hegyalja utca rekonstrukciójának megtervezéséhez.

Mivel a tervek időben elkészültek, így 2008-ban már minden adott volt egy sikeres pályázathoz. Örömünket tovább fokozta, hogy a 32,2 millió forintos bekerülési költségű projekthez 15 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert önkormányzatunk a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól. Így végül 17,2 millió forintjába kerül a zalaegerszegi önkormányzatnak ez a munka.

– Mi készülhet el a 32,2 millió forintból?
– A Hegyalja utca kritikus állapotban lévő, mintegy 740 folyóméteres szakaszának felújítása valósulhat meg a Köztársaság úttól (a Liszt-iskolától) a Pálóczi Horváth Ádám utcáig. Burkolatmarásra kerül sor 812 négyzetméter felületen, 400 négyzetméteren burkolatalap-csere lesz, 4440 négyzetméterre profilkiegyenlítő aszfalt kerül, majd közel 5000 négyzetméteren 5 centiméter vastagságú új kopóréteget kap az úttest.

Nem maradnak el az ilyen felújításoknál jellemző egyéb előkészítő és kiegészítő műveletek sem úgy, mint szegélybontás és -építés, fedlapok és víznyelők szintbehozása, tűzcsapok föld felettivé építése, kapcsolódó csatlakozások megépítése, burkolati jelek felfestése, út menti zöldsávok helyreállítása, de két autóbuszöböl is megújul. A munkálatokat Kámán István, a polgármesteri hivatal útépítési és közlekedési csoportvezetője felügyeli.

A város zöldfelületeinek állapotáról, a fenntartás és a fejlesztés lehetőségeinek kérdéséről szervezett szakmai fórumot a Városesztétikai Társaság (VÁRTÁR). A város önkormányzatának alsóerdei vendégházában megtartott fórumon erdészek, kertépítőmérnökök és a Városgazdálkodási Kft. képviselői vettek részt.

A helyszínválasztás nem volt véletlen, hiszen a két fő napirendi pont az Alsóerdő és a Parkerdő állapotáról, jövőjéről szólt. De szóba került a város díszfasorainak állapota és a fakivágások is. A VÁRTÁR kihelyezett ülésén a civilek részéről elhangzott: szerintük az önkormányzatnak egységesebb rendszerben, kidolgozottabb stratégia mentén kellene kezelnie a város zöldfelületeit, parkjait. Úgy látják, hogy az Alsóerdő esetében fontos lenne az értékmeghatározás, és a védetté nyilvánítás, ezenkívül az erdő szerepét jobban kellene a lakosság igényeihez igazítani. A Parkerdővel kapcsolatban pedig tisztázni kellene a tulajdonviszonyokat és a funkciót.

Nagy László erdőmérnök, a Zalaerdő Zrt. Igazgatóságának elnöke elmondta, hogy az Alsóerdő a maga 220 hektáros területével a város legnagyobb zöldfelületének számít, mely a Zalaerdő kezelésében áll. A cég évente 7–8 millió forintot fordít közjóléti célokra. Az összeg főleg az Aranyoslapi forrás, Azáleás völgy és a Csácsi Arborétum karbantartására, kaszálására, felújítására hasznosul. Munkájukat tíz évre szóló ütemterv szabályozza, az aktuálisból még hat év van hátra.

Ami az Alsóerdőt illeti: a 220 hektáron természetszerű erdőgazdálkodást folytatnak, természetes felújítás folyik. Nincs tarvágás, a kivágott fák helyére tölgyeket hoznak. A védetté nyilvánítással kapcsolatban elmondta, hogy annak nagyon szigorú szabályai vannak. Nem mindegy, hogy a területnek „védetté”, vagy „fokozottan védetté” nyilvánítását kérik, hiszen ez utóbbi esetben csak kijelölt részeken lehetne például sétálni. Nem biztos, hogy ez a célszerű hasznosítás.

Nagy András, a Városgazdálkodási Kft. ügyvezetője a két fő napirenddel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a VG Kft. érintett ugyan ezekben a kérdésekben, de kompetenciával nem rendelkezik, hiszen ezeken a területeken nem végeznek direkt munkákat. Hatáskörükbe maximum kárelhárítás, hibaelhárítás tartozik, illetve a Parkerdő esetében az önkormányzat felkérésére, térítés ellenében elvégeznek bizonyos feladatokat.

Ami a belvárosi fakivágásokat illeti, leszögezte: Zalaegerszegen csak szakmai felülvizsgálat alapján történik vágás, és csak akkor, ha erre megbízást kapnak. Úgy látja, ma azokkal a problémákkal küzdünk, melyeket a ‘60-as évek elhibázott fatelepítései okoznak.

Amit viszont ma véghezviszünk, azt az 50–60 év múlva élők élvezik, vagy szidják majd. Szerinte a civil kezdeményezés jó dolog, és ő személy szerint is nyitott minden olyan ötletre, ami a környezetet jobbá teszi. Viszont nem lehet mindent az önkormányzattól elvárni. A civil életnek arról kellene szólnia, hogy mit vállalunk közösen, s milyen terveket tudunk közösen az asztalra tenni. A felelősség ugyanis mindenkié.

Sólyomvári György kerttervező az Alsóerdő és a Parkerdő hasznosításával kapcsolatban elmondta: rendezvények kellenek, mert olyan korban élünk, hogy oda mennek az emberek, ahol esemény van. Ez lehet kalandpark vagy lombkorona-sétaút, mely már nemcsak a trópusi erdőkben divat, hanem Európában is népszerű.
A VÁRTÁR a fórumon felmerült ötletekkel egy átiratban az önkormányzat műszaki bizottságához fordul.