Krónika

A munka általában kitölti napjainkat. Ahányan vagyunk, annyiféleképpen éljük meg. Van, hogy jó kedvvel végezzük, máskor fáradtan és kedvtelenül. A munka sokmindenünk, de főleg kenyerünk, ha kevés van belőle, vagy elveszítjük, bizonytalanná válunk. Az év elején újabb csúccsal köszöntött ránk a munkanélküliség, mely állapotot a közgazdaságtan természetesnek tekint. Az állásnélküliség zsákutcájába kerülő egyén ellenben krízishelyzetként éli meg – minderről Czilinger Éva pszichológussal beszélgetünk.

– Az ember életét számos megterhelő életesemény kíséri, amelyek akár krízis kialakulásához is vezethetnek. Egy széles körű kutatás fontossági sorrendbe állította ezeket, így a listára 47 ilyen került fel. Az első tízben házastárs halála, szakítás, válás, börtön kezdi a sort, de a statisztikák elején szerepel a munkahelyi elbocsátás is, mely a nyolcadik helyen áll.

– Ez a felmérés is azt mutatja, nem könnyű megélni, feldolgozni a munkanélkülivé válást. Miért?
– A munka és az identitás szorosan összefügg. Amikor magunkról kell beszélnünk, már az első mondatainkban szóba hozzuk munkákat, foglalkozásunkat. A munkanélküliség során az egyén elveszíti azt a szociális közeget, melyben a munkája révén kifejezhette önmagát, és amelyben megbecsülés érte.

Megfosztott állapotba kerül, amit nem könnyű megélni. Ki, milyen érzelmekkel és reakciókkal viseltetik a munkanélkülisége iránt, az függ személyiségétől, családjától, a társadalmi és gazdasági környezettől. Egy kanadai kutatás a munkanélküliség érzelmi hatásait és dinamikáját vizsgálta, ennek során megállapították, hogy a munka elvesztése hasonlatos a Kübler-Ross által leírt gyászmunka fázisaihoz – mint a tagadás, düh, depresszió, belenyugvás.

– Egyértelmű, hogy szükség van pszichés támogatásra.
– Valóban, sok esetben ez elengedhetetlen. A munkaügyi központokban lehetőség van pszichológiai tanácsadás igénybevételére, illetve segítséget nyújthat az álláskereső klub is. Itt egymás között támaszra találnak az álláskeresők, és az elsajátított álláskeresési technikákkal mondhatni újult erővel állhatnak neki a munkakeresésnek, melyben a klub minden segítséget megad. Sajnos, az álláskeresés sok kudarccal jár. Felhívnám a figyelmet, nem csupán az elutasítás fáj az álláskeresőknek, hanem az is, hogy válasz nélkül hagyják őket. Ezért ideális lenne, hogy a válaszadás – az elutasított pályázók esetében is – szokásává válna a munkáltatóknak.

– Család, barátok hogyan segíthetnek?
– Érzelmi támogatásuk nagyon sokat jelenthet, hiszen egy ilyen helyzet miatt az önértékelés is csorbát szenved. Időnként nehéz feladat, mert tapasztaljuk, a családokban megélhetési gondok még két fizetés mellett is előfordulnak. Ha egyikük munkanélküli lesz, gyakori, hogy a meglévő kapcsolati probléma még feszítettebbé válik.

– A változó világban, úgy tűnik, tudomásul kell vennünk, hogy várhatóan nem lesz folyamatosan munkánk nyugdíjas korunkig.
– Ha az embereket a jövendő munkájukkal kapcsolatos elvárásokról kérdezik, leggyakrabban a hosszú távú állás igényét fogalmazzák meg. Ez a hosszú táv korántsem jelenti ma már a nyugdíjas korhatárt. A szemléletváltás elengedhetetlen ezen a területen, hiszen cégek szűnnek meg és alakulnak újak, emiatt is képessé kell tenni magunkat a változtatásra, a pályamódosításra, egy másik szakma elsajátítására. Amenynyiben valaki felismeri, hogy munkahelye veszélyben van, és még azelőtt lép, mielőtt munkanélkülivé válna, elkerülheti a munkanélküli állapottal járó nehézségeket.

Egy sajátos forma a munkaerő-kölcsönzés, ami gyakran még egy évig sem tartó időszakos munkát jelent. Bizonyára nehéz ehhez alkalmazkodni, de a munkavállaló profitálhat belőle, ha előnyeit nézi. Például számtalan munkatapasztalatot gyűjthet általa, amit egy következő álláskeresésnél önéletrajzában feltüntethet.
Meg kell tanulnunk azt, hogy munkaszerződéseink már többnyire nem határozatlan, hanem határozott időre szólnak. Akármerre is fordul a gazdaság, hasonló munkapiaci helyzettel kell számolnunk. Egyet tehetünk, a lehetőségeket – képzés, támogatás, adókedvezmény stb. – megragadva megpróbálunk a lehető legjobban alkalmazkodni.

Háromszorosan biztosítja be magát a mai bizonytalan világban, aki ösztöndíjjal támogatott hiányszakmát kíván kitanulni. Egyrészt nagyobb eséllyel nyer felvételt a szakképző intézménybe, másrészt rendszeres pénzbeli támogatásban részesül a szakma megszerzéséig, és jó eséllyel indul majd néhány év múlva a munkaerőpiacon.

A városi közgyűlés rendeletet alkotott a szakképzési ösztöndíj bevezetéséről, mely támogatást 2010. szeptember 1–15. között pályázhatnak meg az érintett tanulók. A rendelet 2010. szeptember 1-jétől lép hatályba, az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a felsőoktatásban részt vevő hallgatók ösztöndíjának megszüntetésével teremtette meg az önkormányzat.

Ezzel párhuzamosan egy állami szakképzési ösztöndíj is életbe lép 2010. február 1-jétől. Szemes Béla középiskolai szakreferens erről elmondta, hogy a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság január 14-i ülésén 10 ösztöndíjjal támogatható hiányszakmát nevesített, amelyeket az állami ösztöndíj ebben a régióban támogatni fog. Ebben a 10 szakmában a zalaegerszegi ösztöndíjjal támogatott két szakképzés is szerepel.

Zalaegerszegen a munkaadókkal egyeztetve a gépészeti szakmák tűnnek a legbiztosabb leendő munkahelyeknek. Ennek megfelelően az önkormányzat helyi szakképzési ösztöndíja támogatásban részesíti a gépészeti szakmacsoportot (9. évfolyam), a gépi forgácsoló és szerkezetlakatos (11. évfolyam), illetve az érettségire épülő gépgyártás-technológiai technikus képzésben részt vevőket. A szakmák elsajátítására a Ganz–Munkácsy Szakközépiskola kínál lehetőséget.

Szemes Béla még megjegyezte, kellő tanulmányi eredmény (minimum 3,1) esetén az ösztöndíj akkor is jár a diákoknak, ha időközben az általuk választott szakma kikerül a hiányszakma kategóriából. A tanulmányok megszakítása esetén az addig felvett támogatást nem kell visszafizetni. Az ösztöndíj maximuma 15 ezer forint/hó, mely 4,51-es tanulmányi átlag felett illeti a diákot. A támogatás csak a tanév alatt, tehát 10 hónapig jár. Az önkormányzati ösztöndíj mellett adott céggel is köthet támogatási díjra szerződést a tanuló.
Az önkormányzat nem titkolt célja a fenti határozattal, hogy visszaadja a szakképzés presztízsét. Hogy erre mennyire lesznek fogékonyak a diákok, hamarosan kiderül.

Február 19. a középiskolába jelentkezés határideje. A jövő évi beiskolázás április 26-ig dől majd el. Az önkormányzat jelenleg 47 középfokon induló 28–30 fős osztállyal számol a városban, melyet befolyásolhat a vidéki diákok beiratkozási aránya. Májusban pedig még lesz mód a fellebbezésre.
A fent nevezett ösztöndíjakra a város honlapján található adatlappal lehet pályázni (www.zalaegerszeg.hu).

A szemléletváltás, a megújulás igénye a közművelődésben is megfogalmazódik. Az új elvárások új irányok, eszközök és elvek alkalmazását feltételezi. Mindez a célja a zalaegerszegi Keresztury Dezső Általános Művelődési Központ komplex továbbképzési programjának, melyre a kulturális szakterület munkatársait invitálta a Nyugat-Dunántúlról. Az új képzés nemcsak színesíti a palettát, hanem megerősíti a közművelődési intézmény regionális felnőttképzési pozícióját. A projektnyitó rendezvényen minderről Dezsőné Kondor Anita igazgató beszélt.

A Keresztury ÁMK-ban 2009. szeptember 1-je és 2011. április 30-a között az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg a „Kultúra 2.0 – Pannon közművelődési tudásbázis” című projekt, melyhez több mint 40 millió forint áll rendelkezésre. Fiszter Adriána projektmenedzser továbbá elmondta, a másfél éves időtartamú projektben „Kulturális vezető” és „Az intézménymenedzsment informatikai támogatása” képzések valósulnak meg négy helyszínen – Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Szombathelyen és Kapuváron –, 120 fő bevonásával. Mint fogalmazott, a szakemberfejlesztés mellett fontos szándékuk a projektben együttműködő intézmények kapcsolatrendszerének elmélyítése, egy valóban működő regionális közművelődési hálózatot kiépítése a Nyugat-Dunántúlon.

A képzési programokat Cserpes Attila, a Keresztury ÁMK intézményvezető-helyettese mutatta be a jelenlévőknek. Az OKM és a FAT által akkreditált továbbképzések moduláris rendszerre épülnek, melynek tananyagai e-learning módszerekkel is elérhetők illetve elsajátíthatók lesznek. A „Kulturális vezető” 320 órás képzési program alapozó és szakmai szakaszokat tartalmaz, melyekről látogatási igazolást illetve közösségkoordinátor, képzési vezető valamint intézménymenedzser akkreditált részképesítést kapnak a hallgatók. A képzés szakmai és vizsgakövetelményeivel kapcsolatban elmondta, az egyes modulok elvégzését írásbeli és szóbeli vizsga zárja. A leendő kulturális vezetőkkel szembeni elvárás, hogy a tanfolyamon szerzett tudásukkal és fejlesztő munkájukkal járuljanak hozzá a közművelődési intézmények megújulásához, tevékenységük bővítéséhez.

„Az intézménymenedzsment informatikai támogatása” képzés 60 órás, mely három modulra épül. A hallgatóknak egyebek mellett tudniuk kell honlapot, hírlevelet készíteni. Emellett ismerniük és használniuk kell az e-learning portált és projekttervezés és -irányítás valamennyi elektronikus eszköztárát.
Horváthné Salamon Ágnes ifjúsági referens a gutorföldei művelődési házban. Örül a képzési lehetőségnek, ami egy új képesítés megszerzését jelenti számára. A tanultakat természetesen hasznosítani kívánja munkájában, hogy a közművelődési intézmény minél jobban eleget tehessen a vele szemben megfogalmazott új szakmai elvárásoknak.