Egészségügy

A nők természetüknél fogva érzékenyek, az érzékenység az áldott állapotban lévő nőkre pedig még inkább jellemző. Ezért csak türelemmel, nagyfokú empátiával és szakmai alázattal lehet végezni a gyógyító munkát annak érdekében, hogy az mindenki megelégedésére szolgáljon – vallja dr. Vajda György Ph.D, aki február elsejétől vezető főorvosa a Zalaegerszegi Megyei Kórház szülészet-nőgyógyászati osztályának. A szegedi klinikáról érkezett főorvost, egyetemi adjunktust „tősgyökeres alföldiként” a dimbes-dombos táj szépsége is vonzotta a zalai megyeszékhelyre.

– 1984-ben végeztem Szegeden, és mint szülész-nőgyógyász kezdtem el dolgozni a Szegedi Orvostudományi Egyetem szülészeti-nőgyógyászati klinikáján. Itt szereztem meg tudományos minősítésemet is a háromdimenziós ultrahangtechnika szülészeti alkalmazásának vizsgálatával – mondja dr. Vajda Gyögy, akit bemutatkozásra kértünk. –

Főbb szakterületeim közé tartozott a magzati fejlődés, a méhen belüli rendellenességek ultrahangos diagnosztikája, a nőgyógyászati megbetegedések non-invazív, ezen belül laparoszkópos műtéti kezelése. Ezek mind olyan korszerű operációs eljárások, melyek kisebb műtéti terhet rónak a betegre. Emellett vezettem a klinika inkontinencia-centrumát, ahol a női vizelettartási zavarok konzervatív kezelése mellett korszerű szalagbeültetéses műtéteket is végeztünk.

– Mindeközben jogi végzettségre is szert tett.
– Igen. Úgy vélem, a betegközpontú, betegjogi szemlélet erősödésével a jogi ismeretek ma már nélkülözhetetlenek a gyógyító munkában. Emellett igazságügyi orvos szakértőként is tevékenykedem.

– Mi vonzotta a zalai megyeszékhelyre?
– Bizonyos szempontból hirtelen ötlet volt a választás. Döntésembe ugyanakkor nagyban belejátszott az, hogy több volt kollégám dolgozik a zalaegerszegi kórházban, akiktől jó híreket hallottam az intézményben folyó szakmai munkáról. Ha lehet mondani, hosszú távú tervekkel érkeztem Zalaegerszegre, ugyanis itt szeretnék véglegesen dolgozni és letelepedni családommal.

– Hogyan képzeli el az osztály szakmai tevékenységének megújulását? Vegyük elsőként a szülészeti ellátást.
– Egy nő életében legmeghatározóbb esemény a szülés, melyben mindenekfelett a biztonságnak kell a legfőbb hangsúlyt kapnia. Ez lehet objektív, hiszen az anya és az újszülött számára biztosítani kell a teljes szakmai hátteret, melybe a műtét, az újszülött és a koraszülött intenzív ellátás is beletartozik. Másfelől eleget kell tennünk a szubjektív elvárásoknak, hogy a vajúdó kismama biztonságban érezze magát.

A zalaegerszegi szülészeten régóta működik családi szülőszoba, ahol a közvetlen hozzátartozók is jelen lehetnek. Ezt a hagyományt tovább fejlesztve létesítenénk alternatív szülőszobát, ahol a kismamák maguk választhatják meg a szülés módját. A szülészeti fájdalomcsillapítás lehetőségeit tovább bővítve bevezetnénk a kéjgáz (dinitrogén-oxid) belélegeztetés alkalmazását.

– Milyen szakterületekre kíván még hangsúlyt fektetni?
– Az országos képzőközpontok sorába akkreditáltatjuk a szülészeti osztály ultrahanglaborját, ami azt jelenti, hogy a környező kórházakból kollégákat fogadhatunk továbbképzésekre. Szeretnénk létesíteni egy meddőségi centrumot, hogy az érintetteknek ne kelljen Tapolcára utazniuk. A kórházban a lehetőségek adottak, így meddőségi vizsgálatokat, inszeminációs kezeléseket fogunk elvégezni, valamint a többszörösen vetélők vizsgálatát és kezelését is megoldjuk.

Szeretnénk bővíteni a laparoszkópiás műtéti technikák sorát, a nőgyógyászati daganatok műtéti kezelésében a radikális onkológiai sebészeti eljárásoknak is helyet kívánunk adni. A női vizelettartási zavarok kezelésében is fejlesztenénk az ellátást. Örömömre szolgál, hogy Zalaegerszegen színvonalas gyógytornászképzés zajlik, illetve az osztályon megfelelő létszámú gyógytornász dolgozhat. Az inkontinencia kezelésében ugyanis az ő munkájukra is számítok, ugyanúgy az urológiai osztály együttműködésére is.

– A tanításról lemondott?
– Nem, hiszen a gyógyító munka sikerének egyik feltétele az új módszerek és kutatási eredmények megismerése és átvétele. Ezért továbbra is oktatok a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, de szívesen bekapcsolódnék az egerszegi főiskola gyógytornászképzésébe is.

– A munka után mi jelenti önnek a kikapcsolódást?
– Szívesen vadászok. Úgy hallottam, Zalában erre kitűnő lehetőségek adódnak. Kedvenc sportom a tenisz, így a városi teniszegyesület pályáin is szívesen időzöm majd.

Ausztrál kutatók bejelentették, hogy felfedeztek egy olyan gént, amely összefüggésbe hozható a távollátással. Az eredmény olyan gyógyszeres kezelések kifejlesztéséhez vezethet, amelyek felválthatják a szemüveget. Egy egészségügyi portálon tették közre a melbourne-i szemészeti kutatóközpont felfedezéséről szóló hírt, melyről véleményt kértünk dr. Szalczer Lajostól. A Zalaegerszegi Megyei Kórház szemészeti osztályának vezető főorvosa elöljáróban megjegyezte, ahhoz, hogy ebből a felfedezésből gyógyszer lehessen, akár húsz év is eltelhet.

– Mi is az a távollátás?
– Elsőször nézzük meg, hogyan viselkedik a normál méretű szem. A normál szemben a szaruhártya 43 dioptriás, a szemlencse 21 dioptriás törőerőt képvisel. A kettő együtt adja a 64 dioptriás össztörőerőt, amely rendszer pontosan az éleslátás helyére, a retinára vetíti a képet – mondja dr. Szalczer Lajos, miközben le is rajzolja a folyamatot. –

Tudnunk kell azt is, hogy szemünk növekedése optimális esetben 7–8 éves korra fejeződik be. A távollátó szemnél ez a nyúlás, növekedés előbb leáll, ezért kisebb méretű a normál szemnél, de ugyanúgy 43 illetve 21, vagyis 64 dioptriás össztörőerővel rendelkezik. A képpontok azonban a retina mögött egyesülnek. Ezt a fénytörési hibát gyűjtőlencsével korrigáljuk, ami a képet előre hozza az éleslátás helyére.

– Mitől lehet kisebb a szem?
– Az okát pontosan nem tudjuk, de valószínű, hogy a távollátó szemnél a külső burok kötőszövetei erősebbek, ami kisebb nyúlást tesz lehetővé. A rövidlátó szemnél mindez fordítva történik. A kötőszöveti gyengeség, nyúlás miatt nagyobb méretű a normál szemnél, de ugyanúgy (43+21) 64 dioptriás össztörőerővel bír. A képpontok a retina előtt és nem azon egyesülnek. Ezt a fénytörési hibát szórólencsével korrigáljuk. A rövidlátó szem esetében a nyúlás 20–24 éves korra áll le, de előfordulhat, hogy eltart az egész élet folyamán.

– Ezek alapján hogyan értelmezhetjük az ausztrál kutatási eredményt, miszerint megtalálták a távollátás génjét?
– Úgy vehetjük, hogy megtalálták azt a gént, mely befolyással bír a külső burok kötőszövetének rugalmasságára, vagyis erősségére illetve gyengeségére. De mire ebből gyógyszer (tabletta, csepp, kenőcs) lesz, számos kutatást, kísérletet kell elvégezni. Meg kell tapasztalni többek között azt, hogy az adott anyagot (gyógyszert) milyen mennyiségben és meddig kell adni.

A gyógyszer hatásaként mikor áll le, illetve egyáltalán leáll-e a szem nyúlása. A probléma nagyon összetett. Egy új készítmény kifejlesztése egyébiránt eltarthat akár 15–20 évig is. Tehát az elkövetkező időszakban biztosan nem szedhetünk gyógyszert távollátásunkra.

– A szemüveg és a kontaktlencse mellett milyen műtéti eljárásokkal korrigálhatóak jelenleg a fénytörési hibák?
– A refraktív sebészeti műtétek jöhetnek szóba 18 éves kor fölött. Távollátásnál a szaruhártya centrumát domborúbbá, a rövidlátó szemnél pedig laposabbra, vékonyabbra formáljuk a lézersugárral. A szem nagyobb fénytörési hibái ma már műlencse-beültetéssel is korrigálhatók. Fiatal korban a speciális műlencsét az eredeti szemlencse elé tudjuk beültetni.

Idősebb korban a szemlencse azonban elveszti rugalmasságát. Ilyenkor (ahogy a szürkehályog-műtéteknél) eltávolítjuk az eredeti szemlencsét a műlencse-beültetéskor. A szürkehályog-műtét kivételével ezek a sebészeti beavatkozások is (mint a szemüveg és kontaktlencse) önköltségesek, ugyanis a társadalombiztosítás nem finanszírozza a kiadásokat.

Február végén már fel kell készülnünk az esetleges tavaszi fáradtság ellen. Megbízható és édes megoldás erre a mézfogyasztás. Németh Zsoltot, az Ambrózia Mézlovagrend nagymesterét kérdeztük ez ügyben.

– A rendszeres mézfogyasztás intenzív működésre serkenti a szervezetet. Különösen jó hatású, ha ezt almaecettel egészítjük ki, mely könnyíti az ízületek működését és lúgosít is.

– Milyen adag javasolt mindehhez?
– Mézből a testsúly felének megfelelő mennyiséget kellene egy év alatt elfogyasztani. Egy 50 kilós ember esetén ez napi két evőkanál mézet jelent. Ehhez képest a statisztikák azt mutatják, hogy a magyarok évente jó, ha negyed kiló mézet esznek meg – nem mindegy azonban a méz minősége és fajtája sem, teszi hozzá a méhész. Csak a termelői nedűk tartalmazzák biztonsággal azokat az összetevőket, melyek egészségünket szolgálják. A fajtamézek pedig speciálisan egy-egy betegségre jelenthetnek gyógyírt. De olyan érdekességgel, mint a mézecet, is találkozhatunk a termelői kínálatban.

– A mézet édes íze miatt szeretjük. Hogy jön ide az ecet savanyúsága?
– A mézet nagyon sok mindenre lehet használni. Régebben, a paraszti világban szinte minden háznál voltak méhek, melyek a család és a szűk környezet ellátását biztosították. A cukor drágasága miatt a méz volt az egyetlen édesítőszer. De akár az ecet alapanyaga is lehetett.

Ecetet mindenből lehet készíteni, aminek magas a cukorfoka. Akár gyümölcsből, akár mézből. A mézecetet másra kell használni, mint a mézet. Mint minden természetes erjesztésű ecetnek értisztító hatása van, és emellett a méz egyéb értékes összetevői (illóolajok, ásványi anyagok) is érvényesülnek benne. Ezek adják jellegzetes ízét és jótékony hatását.

– Hizlal a méz?
– Ha napi negyed kilónál nem fogyasztunk többet, akkor nem. Sőt, bizonyos mértékben a repcemézet még a cukorbetegek is fogyaszthatják. A méz előnye bármely cukorral szemben, hogy a benne lévő 6–8 vagy akár 16-féle növényi cukornak eltérő a felszívódási ideje. Így egyenletesen tartja a vércukorszintet, és nem terheli a szívet sem. A repceméznek a szőlőcukor-tartalma magas, melynek feldolgozásához minimális inzulin kell. Az akácmézben viszont a gyümölcscukor magasabb. Ezért kedvelik az emberek, mert inkább ezt érzik édesnek, mint a szőlőcukrot, ellentétben a méhekkel.

– Van kevésbé ismert hatása az említett természetes ételeknek?
– Az almaecet fogyasztása gyógyír lehet az étkezési problémákra visszavezethető meddőség esetén. Egy amerikai orvos több éves kísérletekkel jutott erre a következtetésre.

– Ha az emberek csak termelői mézet vásárolnának, el tudnák látni az igényeket a méhészek?
– Ma Magyarországon 15 ezer méhész van, és a méztermeléssel Európában dobogós helyen állunk. Nemcsak a belföldi piacot tudnánk kiszolgálni. Akácmézből pedig Somogy, Vas és Zala jár az élen.