Címlap

Három hete intenzív takarítás kezdődött a város közterein és parkjaiban. Hosszú volt a tél, a februári havazás miatt egy hónapos „csúszásban” van a természet, s így a tavaszi munkálatok is később kezdődtek.

Az eddig elvégzett feladatokról egy belvárosi szemle során számolt be dr. Gyimesi Endre polgármester, Tombi Lajos alpolgármester, Nagy András a Városgazdálkodási Kft. ügyvezetője, valamint a műszaki osztály munkatársai. A bejárás a Kovács Károly térről indult, majd a Mindszenty tér, Deák tér, Landorhegy, Kertváros egy-egy forgalmas csomópontját követően a vasútállomás parkolójában zárult.

Nagy András elmondta, hogy a tél okozta „sebek”, így a hó alá szorult hulladék, csúszásgátló kavicszúzalék eltávolításával vette kezdetét a tavaszi nagytakarítás. A kerékpárutakat, járdákat, lépcsőket már megtisztították a zúzaléktól. Ez utóbbi a sószóráshoz képest környezetkímélőbb módszer, de lényegesen nehezebb takarítani, és sokkal magasabbak a költségei. Jövőre így átgondolják, hogy a hagyományos sózással vagy a modern apró kaviccsal védekezzen-e a város a hó ellen. Bár nincs kizárva, hogy a sószórást uniós jogszabályok alapján betiltják az országban.

A takarítási programba bevonták a munkából tartósan kiszorulókat, de diákok és civil szervezetek is segítik a munkát. A VG Kft. koordinálásával több mint ötven fő dolgozik a város terein és parkjaiban.
Tombi Lajos hozzátette: a város minden részén zajlanak a köztisztasági akciók, metszési munkák, valamint a köztéri padok kihelyezése és a lépcsők, utcabútorok ellenőrzése.

Fazekas Györgyi, a műszaki osztály környezetgazdálkodási és kommunális csoportjának vezetője elmondta, tíz százalékkal kevesebb összeg jut idén a feladatok elvégzésére, de ennek ellenére igyekeznek az előző évekhez hasonlóan jó munkát végezni.

Gyimesi Endre jelezte: a télen körülbelül 30 millió forintot költöttek hóeltakarításra. Emiatt a köztisztasági feladatok ellátására szánt keretet az idén valószínűleg bővíteni kell, mert a pénz nem lesz elegendő a feladatok elvégzésére. A lakosság segítségével azonban sokat lehetne csökkenteni a kiadásokon. Tombi Lajos szerint például ha a vandálok nem tennék tönkre a virágokat, bokrokat, s nem rongálnák az utcabútorokat, jelzőtáblákat, korlátokat, milliókat lehetne spórolni.

A bejárás első megállója a Kovács Károly tér és az autóbusz-állomás közötti lépcsősor volt, mely a város egyik legforgalmasabb része. A szakemberek ennek állapotával nem is voltak teljesen megelégedve, hiszen a lépcső több helyen töredezett, csúszós, s ezeket a hibákat javítani kell. A Deák Ferenc téren viszont szép rendben találtak mindent, talán csak a madárürülékkel akadnak problémák; néhány pad bizony tisztításra szorul. Tombi Lajos ezenkívül a platánfákon apróbb betegségek jeleit látta, amit a balesetek elkerülése érdekében mielőbb ellenőrizni kell, átfogó favizsgálattal.

A polgármester örül, hogy a nagytemplom körül sikerült egy esztétikus, szépen gondozott teret kialakítani, ma már alig gondolnánk, hogy öt esztendővel ezelőtt még autók köröztek itt. A végső cél persze az, hogy a Kossuth utcáról teljesen kitiltsák az autóforgalmat, a Kazinczy tér pedig csak egysávos legyen. A komolyabb munkáknak azonban csak a tehermentesítő külső részek – például a Köztársaság–Göcseji út–Mártírok út kereszteződés – átalakítása után lehet nekiállni.

Az ellenőrzésre kijelölt városrészeken tovább haladva a szemlézők megállapították, hogy kivétel nélkül mindenhol szépen halad a szemétszedés és a lehullott gallyak, falevelek gyűjtése. A hulladékgyűjtő edényeket is rendben találták. A Landorhegyi út egyik buszmegállójánál (Szamba presszó) találtak viszont útburkolati hibát, ami javításra vár. Az Alsóerdei út akácfasora mellett elhaladva Tombi Lajos megjegyezte: az itt elvégzett gally- és levéleltakarításban nagyon sokat segítettek a lakók, amit ezúton is szeretne megköszönni.

Április 9-én a Kertváros több pontján lesz köztisztasági akció, szeretnék, ha az előző évekhez hasonlóan idén is sokan részt vennének a takarításban. Az alpolgármester szólt még a város faállományáról is. Szerinte 10 éven belül meg kell történnie a faállomány majdnem teljes cseréjének. A „60-as években ugyanis a lelkesedés nagyobb volt, mint a körültekintés, így sok helyre nem éppen oda illő fák kerültek.

Emiatt ma sok a gond: szűk helyek, felpúposodott útburkolatok, veszélyesen elöregedő, beteg fák. Ezeket olyanokra kell cserélni, melyek jobban illeszkednek a városi környezetbe. Fazekas Györgyi hozzátette: a májusi közgyűlés tárgyalja majd a zöldfelületek fejlesztéséről és rekonstrukciójáról szóló előterjesztést, amely részletesen foglalkozik a felmerült problémákkal.

A szemle végén, a vasútállomás parkolójában a résztvevők elégedettségüknek adtak hangot. (Tombi Lajos is, mintha kevesebb varjúfészket látott volna a Zrínyi úti platánokon.) Mint mondták, lényegesen tisztább a város, mint néhány héttel ezelőtt. A munka és szemle persze folyik tovább: húsvét előtt a stáb a peremkerületeket – Andráshida, Erzsébethegy, Botfa, Besenyő, Ságod – is bejárta. Májusban pedig a játszóterek ellenőrzése következik.

Holub József emléktáblát avattak a páterdombi Kinizsi és Holub utca sarkán álló épületen. A Millecentenáriumi Közalapítványnak már évek óta zajlik a táblaavató akciója, melynek célja, hogy az ország vagy a megye egy-egy híres szülöttének emléket állítsanak a róla elnevezett utcában.

A programban három szobrászművész – Béres János, Farkas Ferenc és Szabolcs Péter – vesz részt, akik felváltva kapnak felkérést egy-egy dombormű elkészítésére. Holub alakját ezúttal Farkas Ferenc formálta meg.
A történész, jogtörténész, egyetemi tanár emléktábláját Kiss Gábor, a közalapítvány elnöke és dr. Gyimesi Endre polgármester avatta fel.

Kiss Gábor elmondta: éppen 125 évvel ezelőtt született Holub József, aki bár sosem élt Zalában, részletesen foglalkozott a megye történetével. Bölcsészeti majd államtudományi doktorátust szerzett, utána a pécsi bölcsészet- később pedig a jogtudományi karon oktatott.

Fő művei közé tartozik a „Zala megye története a középkorban” című monográfia, melynek első kötete a megyei és egyházi közigazgatás történetét dolgozza fel. A második kötet – mely nyomtatásban nem, csak kézirat formájában érhető el – a megye községeinek történetével foglalkozik.
Holub Józsefet 1949-ben megfosztották akadémiai tagságától, s csak 1989-ben rehabilitálták.

Nyílt nappal kezdte 25 éves fennállásának jubileumi programsorozatát a Zalaegerszegi Televízió. Április elsején az érdeklődők, többségében diákok betekinthettek a kulisszák mögé, a vágószobába, a rendező asztalához, kipróbálhatták a súgógépes hírolvasást vagy a kamerabeállásokat. Közben a televízió munkatársai néhány szakmai trükkel is megismertették őket.

Lovass Tibor ügyvezető elmondta, fontos számukra a lakossággal való kapcsolat, a feléjük való nyitás gesztusa a nyílt nap. Emellett nem titkolt cél a fiatalok, a diákok megnyerése a szakmának, melynek csupán elméleti oktatása folyik, de a gyakorlat dönti el az alkalmasságot. Kérdéseinkre válaszolva hozzátette, szívesen látnának máskor is tanulókat médiaóra keretében, illetve a nyitottabb munkát lehetővé tevő élőadásoknak anyagi akadályai vannak.

A jubileumi év további programja lesz áprilisban a VI. Göcseji Filmszemle, majd a tavaszi fesztiválról tudósítás, nyáron ünnepi est a Hevesi színházban. Ezenkívül országos pályázatot hirdettek a helyi médiákat és a helyi nyilvánosságot fókuszba helyezve.